Krúdy Gyula: Álmoskönyv

ÁLMOK

az emberről magáról, testi részeiről, leghozzátartozóbb tulajdonairól,
amint az 1755-i Álmoskönyvecske ezt kimagyarázza

Ha valaki álmodja, hogy háta megett valami történik: jövendő dolgokat jelez. Ha előtte történik: az a jelenidő.

A fő: fejedelemségre magyarázatik, de jelent tanítót, atyát, anyát és vér szerinti rokont is.

A két oldal. A jobb oldal, amelyen az oroszlán alszik, jelzi a férfineműségét az álomnak. Míg a bal oldal az asszonyember nemét mutatja.

Fül. A jobb fül a bátyát, a bal fül a nénét jelzi.

Szemek. A gyermekek.

Állak. A feleségek.

Szakáll. A férfi saját maga. Ha nő álmodja: a szakáll jelzi az ő hitvestársát, urát, parancsolóját.

Fog (felső): legnagyobb gyermekünk. Alsó fog: ifjabb gyermekünk. Fogak: gyermekeink. Fogak jelentősége még: egész háznépünk, aki kenyerünket eszi. A jobb felőli fogak: a véneket jelzik. A bal oldali fogak az ifjakat jelzik. A nagy fogak: rendszerint vagyonunkat, marháinkat, javainkat jelentik az álomban. De néha titkos dolgokat is. Míg az apró, éles fogak mindig titkainkat jelzik. Az első fogak a házieszközeinket is jelenthetik.

Haj (fehér): a rest ember jelvénye. Fekete haj a gyors emberé. Míg a veres haj gyors és kemény embert jelez.

Vér. A rokonságunk.

Váll. Az atyafiság.

Kebel. A gyermekek.

Kezek. A szolgák. A szolgálók. Olykor a mesterséget is jelzik, amely mesterséggel kenyerün­ket keressük.

Has és bél. Jószágunk.

Köldök. Atyánk és anyánk.

Belső testrészeink. Minden vagyonunk, amellyel az életben bírunk.

Szív. Férfinál: feleséget, asszonynál: az ő urát jelzi.

Máj. Gyermekeink boldogulását, keresetét mutatja.

Epe. Aranyat és ezüstöt mutat.

Lép. Az öröm képe.

Vese. A vér szerint való atyafi.

A szemérem helye. Jelzi szüleinket, rokonságainkat, a gazdagságot és olyan valakit, kit az ember titkon nagyon szeret. A combok is ugyanezt jelzik álmainkban.

Szemérem. Néha veszélyt mutat.

Térd. Utazás. Ezenkívül jelzi a jó barátot, a tréfaságot (és küldött követünket). Beteg ember térdéből valami kinő: az a halál.

Láb. Szolgáink és szolgálóleányaink.

Hát. A hátul való részünk esztendeinkre és idős voltunkra hivatkozik.

Ajk. Alkalmasint régi időt jelez. De a felső része: hosszabb időt és nagyobb vénséget.

* * *

ÉGI JEGYEK

Tizenkét jegy van, a legtöbb égi jegynek szerepe van az álomfejtésnél. A legrégibb álmos­könyvek, a középkori jóslatok, a misztikusok, varázslók, aranycsinálók, jövendőmondók elsőrangú fontosságot tulajdonítanak az égi jegynek, amely fölöttünk áll.

A lipcsei kiadás szerint jelentősége van az uralkodó bolygónak, amely abban az évben szerepét elfoglalja.

Valamint a naptárban megjelölt katolikus böjtnapoknak. Így különösen a karácsony advent­jének, hamvazószerdának, valamint a kántorböjtöknek.

A tizenkét égi jegy közönségesen a tizenkét hónapot jelzi. Így: január Vízöntő hava, február a Halak hava, március a Kos, április a Bika, május az Ikreké, június a Rák hava, július az Oroszláné, augusztus a Szűzé, szeptember a Mérlegé, október a Skorpióé, november a Nyilasé, míg december a Bak hava.

Kántorböjtök esnek tavaszkor februárban: 12., 21., 22-én, nyáron májusban: 21., 23., 24-én, őszkor szeptemberben: 17., 19., 20-án, télen december: 17., 19., 20-án.

Az elsőrangú babonás napokról a könyv más részében találunk magyarázatot.

*

Az égi jegyek megmagyarázása

Ha a Hold kulcsa XI-et mutatna, mint éppen száz esztendővel ezelőtt, a babonás-könyvek mindenféle következményeket fűznek ahhoz, ha az ember álmában vízcsobogást hallana. Pedig ez nem más, mint a testnek a szomjúsága. Nagyobb baj van azoknál, akik úgy érzik, hogy a szívük szomjúhozik álmukban. Ez Vízöntő hava.

Hát még a vízpartokról hányan néznek a reggeli napsugárban eltáncoló szitakötő után? Nem kevesebben, mint a halászok, akik álmaikban is mindig halakkal foglalkoznak. Az álom vizein felveti magát az az aranyhal, amelyet minden halász szeretne megfogni egyszer életében. Álomban színültig telve van a háló zsákmánnyal, és az álombeli csuka se talál menedéket a halász elől.

A szabadban élő emberek, pásztorok, gazdák, földmívelők szebbeket álmodnak, mint a királyok, mert az ő álmaikhoz az éji szél és a kosok bégetése szolgáltatja a muzsikát, amit azok nem hallanak. Az álom tengeréből előjönnek a nyájak, amelyeknek aranynapsugárból van a bundájuk. Az álom földjein nő meg a búzakalász olyan magasra, hogy azt ember el nem érheti. Az álom mezőin olyan kövér a legelő, mint akár a bibliai József hét bő esztendejében.

Hát azok a komor férfiak (a bikák), akik látszólag oly magányosan állonganak életük folya­mán, mint a fenyőfa a hegytetőn: vajon nem álmodnak-e azok is olyan dolgokról, amelyekre bizonyos szívdobogással gondolnak vissza felébredésük után? Nincsen az a zordon, asszonytalan férfi, akit álmában valaha meg nem simogatott volna valamely láthatatlan asszonynak a keze. Felébredéskor ám hiába nyúlnak a szívük gödréhez, már eltűnt onnan az a drágalátos női kéz – ám az álom velük marad darabideig, mintha valami virágoskert illataiból jöttek volna ki.

És ha betekintünk a meddő asszonyok álmaiba, mit látunk ott? Ha nem is egész gyermek­kertészet kacag és hempergőzik az álom tavaszi mezőségein, de az ikrek, azok a várva várt égi jövevények ott vannak minden gyermektelen asszony álmaiban, még ha napközben irtózna is a gyermeksírástól. Nem ritkaság, hogy ezek a karban fogódzó csecsemők olyan nők álmaiban is előjönnek, akiknek nincs még bekötve a fejük, és a leányzó nem meri senkinek bevallani álmát.

Az álom nemcsak a jövő időt példázza (amelyben a babonások hisznek), hanem az elmúlt időket is, amelyben az álmodó rák módjára visszafelé megy azokon a bejárt életutakon, amelyekre már nem is emlékezik. Azért eszmélünk fel, hogy az álmainkban látott arcokat láttuk valahol, valamerre, de ébrenlétünkben azokra sohase emlékezünk. Ezeket az arcokat hívják álombeli ismerősöknek, akik elmaradtak valahol a múlt időben.

Hát azt az embert nem ismered-e, kedves mesehallgató, aki álmában mindig oroszlánokat győz le, és az oroszlánok kitépett sörényét még felébredéskor is keresi a kezében? Gyáva kis papucskészítő ő valahol a damaszkuszi kapu mellett, ahol a Keletre utazók igazíttatják meg vele sarujukat. És a kalapálás aznap vígabban folyik, amikor a suszter néhány oroszlánt álmában legyőzött.

Mindenki álmodik. Csak az a különbség az álmodók között, hogy egyik ember sokáig magában hordozza álmát, amíg a másik nyomban elfelejti: elfújja a hajnali szellő, mint a viráglevelet. Legtöbbet persze a nők álmodják. A nők között ritka az olyan, aki álmát nyomban felébredés után elfelejtené. Nyitott szemmel is utánanéz az álom tovaszálldosó lepkéjének, amely néha csak olyan igénytelen, mint egy káposztalepke, máskor pedig nyugtalanító, mint akár a nők hajába akadt halálfejes pillangó, különösen Szűz havában.

A nők után az álmok karavánjai nagyon szeretnek éji tanyát verni ama vasrostélyos ablakok körül, ahonnan sápadt képű emberek nézegetik a hold fogyását vagy telését. A rabok álmai könnyűvé teszik a mérlegnek azt a serpenyőjét, amelybe szomorú életsorsuk van vetve, a másik serpenyőbe pedig a kegyetlen törvény. Csak nézzük meg azokat a képeket, amelyeket felébredése után rajzol a szegény rab a börtöne falára. Vagy hallgassuk meg, hogy a börtönlakók hogyan magyarázgatják egymásnak álmuk jelentőségét! Rájövünk, hogy olyan helyen járunk, ahol az álmokat nem szokás nyomban elfelejteni.

No most végre elérkeztünk ahhoz az emberhez, aki elveszítette az álmát. Elveszítette, és soha többé nem tudja megtalálni, és ezért kínozza magát skorpió módjára. Tudja, hogy valamikor nagyon jót, nagyon kedveset álmodott, amely boldoggá tehette volna akár egész életére is – de álmát könnyelműen elfelejtette. Most már aztán szaladhat utána. Az elveszített álmot soha nem találja meg.

Nem mind bátor ember az, aki oroszlán módjára a jobb oldalán alszik. De ahhoz már bizonyos bátorság kell, hogy az ember a szívére feküdjön. A szív tele van mindenféle ismeretlenségekkel, amelyek sokkal korábban kelnek fel olyankor az ember mulattatására, valamint kínzására, ha őt testünk nyomásával hallgatásra akarjuk kényszeríteni. Hiába nyomjuk el a szívet álom közben: a nyilas akkor is eltalálja őt, ha kéznél van. Nagyon rossz dolog az álombeli szerelmeskedés, mert nagyon ritka esetben talál kielégülést az ébrenlét óráiban. Az álmában megszerelmesedett ember vagy asszony mindig tanácstalanul nézeget a világban. Mindez pedig azért van, mert a szívet védeni akarjuk a nyilas elől.

Mikor született a féltékenység? Száz eset közül kilencvenszer álomban jön elő ez a kínzó, gyötrelmes érzelem, mert álmában az álmai elől nem hunyhatja le szemét az ember, mint azt éber állapotban tenni szokta bizonyos nemszeretem dolgok felett. Vigyázzunk az álombeli féltékenységekkel. Vigyázzunk az álombeli bakkecskével. Nyomban költsük fel azt, akit álmában sírni, sóhajtozni hallunk.

* * *

MINDENNAPI ÁLMOK JEGYZÉKE

Jelmagyarázat

Kerner vagy (K. J.) jegyzi Kerner Jusztinusz német költőt és orvost, aki kétszázötven esztendő előtt alapos álmoskönyvet írt.

Radics Mária vagy (R. M.) jegyez egy kilencvenesztendős, öreg magyar úriasszonyt, aki feljegyzéseit nekem ajándékozta.

Szűrszabó mutat egy dunántúli öregembert, aki néhány útbaigazítást mondott.

Zadeka Márton: (Z. M.) az orosz álmoskönyv.

(D. G. Gy.) jelzi egy nyugalmazott színész jegyzetét.

F. S.: Egy hírneves pesti orvos közlése.

S. j.: Saját jegyzetek.

Az évszámok és nevek mutatják az álmoskönyvek kiadási éveit.

*

A, Á

Abc. Unalmas nap ásít, hosszú este vár.

Kerner szerint: Gyermekáldást jelez. 1885-ös Álmoskönyv szerint: munkásembernek jó, hivatalnoknak gonosz; azoknak is jó, kik gyermeket kívánnak.

Ábécé, amelynek betűi üldöznek, és mindenféle szörnyalaknak, boszorkánynak, sárkánynak stb. látszanak: szerelmi félelem a fiatalkorban. (F. S.)

Abaposztó. Ha viseled: kényelem, nagy kanál és puha ágy vár rád. Ha látod: nem sok jót jelent.

1756-os szerint: lakodalomban pórul jársz.

Abálni. Örömed szennyes.

Újholdkor: nőknél ártalmas.

Aba királyt látni, vagy vele beszélni. Gazdag ember barátsága. (Legrégibb magyar álmoskönyv.)

Jegyzeteim szerint: öregember szerelmét is példázza.

Abauj megyében időzni. Módos embernek kellemetes; szegénynek újabb nyomorúság. (1833.)

Ablakot látni. A vád alól felmentenek. Szabadulás rabnak.

Holdtöltekor: nőknél szerelem.

Ablakokat nyitni. Hideg időjárás.

Vízöntő havában: nagy hó.

Ablakzár. Szószátyárságod miatt megszidnak.

Ablakon kinézni. Vendéged elmarad.

Szent Mihály napján: hosszú tél. Szélvész.

Jegyzeteim szerint: idegen házban sétálni és idegen ablakon kitekingetni: asszonynál szerető jegye, aki jön. Idegen ablakon át idegen arcot látni: szomorkodó házasélet jele.

Ablakból kimászni. Ne menj a vásárra, mert elkötik a lovad.

Ablakból kiesni. Veszedelembe rohansz.

Ablakot törötten látni. Halaszd el utazásodat.

Bak havában: nagy szerencsétlenség.

Ablakrámába üveget illeszteni. Ellenségednek beverik fejét.

Ablakfa. Nőnek pletykát; férfinak hazugságot jelent. (1833.)

Abortálni. Ne higgy a csábítónak.

Holdtöltekor: ballépés.

Jegyzeteim szerint: nőnek mindig gonosz.

Abrak. Betegnek egészséget jelent.

Abrakoltatni. Szerencsés házasság.

Újholdkor: pénzt is jelent.

Abrakostarisznya. A gazda bánkódik, más: hamis hírt kap. Oroszlán havában: hosszú ősz.

Abraktartó, ha teli: szerencsét jelent; ha félig vagy egészen üres: nagy fösvénységben lesz szenvedésed.

Bak havában: nagy fagy, hó, zúzmara, késő tavasz. (Z. M.)

Ábrahám ősapát látni. Családodban boldogság; asszonynak gyermeket is jelent; leánynak közeli házasság; megszaporodik családod. Ez az álom jelenti még a hetedik gyermeket is.

Újholdkor: megholt apád vár a másvilágon.

Ábrázat, arc. Szép arcot látni: szórakozás, öröm, bál, lakodalom közelségét jelzi.

Mosdatlan, rút arc: súlyos gondokkal görnyeszti vállad. Eltakart arc: gonosz titkok birtokosává tesz. Saját arcod a tükörben: nőknek irigységet, bosszúságot jelent, mindenesetre lehet készülődni hosszú betegségre; férfiaknak pedig kívánságuk teljesedik. Vízben látod arcod: nőknek leánykát, férfiaknak fiúcskát ígér az álomfejtő. Gyönyörű, idegen arcot vízben látni: hosszú életet, nagy szerencsét jelent; míg ugyanott a csúf és sárga arc közelgő halálod hírnöke. Ha álmodban arcszíned változik, változásod lesz hivatalodban is. Ha sápadt az arcod: betegség csoszog küszöbödön. Festett arc látása: asszonynak, ha neki magának nincs szüksége festékre, igen jót jelent, míg férfiakat pletykába, gyanúba kever. Ábrázatot mosni: megbánod, hogy nyíltszívű voltál. Ábrázatot szépen rajzolni: legényt a leánynak, szép szeretőt legénynek, özvegyasszonynak kérőt hoz. (1883.)

Újholdkor látott arc, ha szép: szerelem; ha sápadt: halál. Oroszlán havában látott arc: asszonyt remélhetünk, férfi szerelembe esik. Adventben a festett, de szép arc: farsangkor lakodalmat jelez. Kántorböjtben: szerelmi bánatot. Hamvazószerdán arcot mosni: szomorú böjt, amelynek vége csak a fecskék megérkezésével lesz. Bak havában öreg ember arcát látni: egészséged megromlik a következő esztendőben. (Z. M.)

Jegyzeteim szerint: arcot, amelyet a múlt időből ismerünk, farsangi maskarában – férfit álszakállal, nőt parókásan – látni: boldogtalan jelent jegyez. Arc, amely gyermekkorunk óta nem mutatkozott előttünk a valóságban: ugyancsak szerencsétlenséget mutat. Apa arca: bánat. Anya arca, ha nő látja: elégedetlenség a szerelemben. (S. j.)

Abroncs. Hordón: segítőkéz. Kádár álmában: szükség, míg a vincellér sok tennivalóra készülhet. Törött abroncs rossz hírt görget házadba.

Mérleg jegyében abroncsok (épek): jó szüretet, (töröttek) silány szüretet jeleznek. (R. M.)

Abrosz. Mérgelődéssel telik el napod, mert önmagadban csalódtál. A tépett abrosz titok tudójává tesz. Míg a tiszta abrosz nagy örömöt ígér. Ha szennyes abroszod, vigyázz rágalmazóidra. Abroszt lengő szélben akasztani, asszonynak vidámságot jelent. (K. J.)

Újholdkor: abrosz nagy szelet is jelez. Kos jegyében: virágos, szép tavaszt. Bak havában tépett abrosz: elválsz az uradtól, szennyes abrosz: szerencsétlenség, nagyon fehér abrosz: farsangban férjhez mégy. (S. j.)

Jegyzeteim szerint: abrosz, amelyet azért borítunk fejünkre, hogy ismeretlennek tűnjünk fel, jegyez változást egy régi szerelemben. Jelent új, boldogtalan viszonyt is.

Acél. Talpaltass csizmát, mert utazást mutat álmod. De ne csodálkozz, ha veszekedésbe keveredsz.

Ács. Tűzvész, vihar, veszedelem harsogása jár az álombeli áccsal. Vigyázz padlásodra.

Holdtöltekor: építkezés.

Jegyzeteim szerint: ácsok, akik háztetőkön dolgoznak: házastársak között válást jelentenek.

Ácsorogni. Szégyen mossa arcodat.

Adakozni. Szegény embernek adakozol: költekezés, váratlan kiadás vár rád; alapítványt teszel: vagyonodban gazdagabb leszel. Adakozásból élsz: rossz napok következnek szegény fejedre.

Adó. Ha kapod: nehéz munka előtt állasz; ha fizeted: csinos nyereség mutatkozik vállalatod­ban.

Adóssá lenni. Betegnek halál, egészségesnek gonosz indulat.

Kántorböjtben adóssá lenni: régen látott vendéged jön. Nyilas havában: csendes tél, közeli tavasz.

Jegyzeteim szerint: minden adósság, amelyet álmodunk, egy meg nem tartott ígéret jegye, amelyet nőknek tettünk. A nők ritkán álmodnak adósságaikkal. Ha segítségért kiáltasz álmodban adósságaid elől: kishitűség s egy naiv cselekedet közelgő jegye. Adósság, amelyet letagadunk: halálos bűn.

Adósságból élni. Vándorlegény jön fedeled alá, aki égő pipával alszik a szalmában.

Adósságot fizetni. Betegnek egészség.

Adósságot fizetni újholdkor: szegénység. Mérleg havában: viharos, zord ősz, károd lesz a gazdaságod­ban, korán hozd rendbe a szánt. Szent András napján: változás az árendában. Adventben, ha adósságod ezüstpénzzel fizetted: hosszú életkor.

Adósságot megkapni. A szél kibeszéli titkaidat.

Adriai-tengert látni. Szeles idő. Rövid ősz, hosszú tél. (1833.)

Áfiumot olvasni. (Zrínyi Miklós tollából.) Régen látott barátoddal találkozol. (1833.)

Áfonyát enni. Lakodalomba hívnak.

Az 1755-i álmoskönyv szerint: boros fővel ne ülj szánkóra esti időben, mert álmodban lecsúszol a szánkóról.

Jegyzeteim szerint: áfonyával akkor is álmodunk, ha régen látott, de nem ismert nő ismeretsége közeleg. Negyvenéves nők álma.

Afrikába menni. Legtitkosabb kívánságod váratlanul teljesül, de nagyon megbánod. (K. J.)

Ág. Őrizkedj az álbaráttól.

Ág (zöld és virágos): nagy tisztesség. Ág (száraz): szükség, gond, rossz esztendő. Ágat letörni: civakodás a háznál. Ágon ülni: vigyázz jövedelmedre, mert hamis utakra téved.

Zöld ág télhavában: régi szeretőt is jelez. Nagyböjtben zöld ág: gyermekeidben örömed lesz. József napján zöld ág méhrajjal: munkás, megelégedett esztendő. Bika havában ág: mértékletességet jelez. Újholdkor száraz, vékony ágak azt jelentik, kísértet jár a házban, és rövidesen látni fogod. Sok ág Szent Mihály napján veszekedést jelent a szolgákkal és szolgálókkal.

Jegyzeteim szerint: későbbi öngyilkosok gyakran álmodnak ággal. A zöld ág rendszerint öregasszony jegye. Míg a száraz ág fiatal nőt mutat.

Agancs. Megcsalnak, kinevetnek, hátad mögött kigúnyolnak.

Agár. Vadászembernek jó jel; másnak hasznot ígér.

Agár (vadásszal). Betegnek közeli gyógyulás; egészségesnek szórakozás.

1799-es álmoskönyv szerint: új dolgot hallasz. Agár, ha fut, és fog valamit: nagy mulatság; ha áll az agár: felesleges kiadásod lesz, amely miatt fáj a fejed. Agarat látni: az 1855-i álmoskönyv szerint azt is jelenti, hogy gyáva emberekkel lesz dolgod.

Jegyzeteim szerint: agár, amely lábunknál hever, jegyez diadalmas szerelmet.

Agarászni. Tilosba tévedsz.

Aggastyán. Állandó folytatása mulatságos életednek.

Az 1759-i álmoskönyv szerint: aggastyánt látni, nehéz jövő, hosszú élet; aggastyánná lenni: nyomorba jutsz.

Aggastyán Skorpió havában: szegénység. Kántorböjtben: változás. Fogyó holdnál: elveszítesz valamit ifjúságodból. Esetleg fogat vagy hajat.

Jegyzeteim szerint: aggastyán nők álmában és különös helyzetben: megszégyenülés jegye. Fiatal nőknél aggastyán mindennapos álom, ezért mélyebb jelentősége nincs. Férfinál aggastyán sohase jó. (S. j.)

Agglegény. Szerény szerencse.

Aggodalom. Betegnek változás, egészségesnek öröm.

Ágy. Ágyat látni: fiataloknak házasság, öregeknek váratlan öröm és vigasság.

Ágy üresen és nyitva: haláleset. Ágyban aludni: restség vagy gyengélkedés. Ágy rossz és piszkos: családi szerencse. Ágyat égve látni: baj. Ágyat ékesítve látni: hű házastárs. Ágyat venni: szegénynek költekezés, gazdagnak szegénység. Ágyláb: ellenség, vigyázz feleségedre. Ágymelegítő: házasság. Ágynemű: nyugalom, némelykor betegség. Ha fehér az ágynemű: egészség, ha színes: időváltozás. Ágyneműt mosni: takarékosság. Mással mosatni: pazarlás. Szennyest látni: szégyen vagy szerencsétlen­ség. Szennyes ágyban feküdni: veszélybe jutsz. Ágyat áthúzni: üres lesz kamrád. Ágyat szellőztetni: jólét, amely miatt szégyenkezel. Ágyban feküdni valakivel: családi szaporodás. Ágyban látni valakit: házasság. Ágyból kikelni: egészség. Ágyasházba rekesztetni: veszedelem.

Az 1755-ös könyv szerint: csúnya pletykát is jelent asszonyok részéről.

Újholdkor ágyat álmodni: szerelmi csalódás. Kántorböjtben ágyban lenni: változás az egészségben. Szent Mihály napján az ágy: költözködést jelez. Esős napon: szerelmi vágyódás; házasságot forgatsz fejedben. (1833.)

Jegyzeteim szerint: ágy, amely békákkal és egyéb szennyes dolgokkal van teli, mutat hónapszámot. Halottas ágy: fájdalmas szerelem. Nászágy: csalódás. Idegen ágy: boldog szerelem. Ágy, amelyben valaki alszik: egészséges kívánság. Mozgó ágy: bánat. Vízen úszó ágy, amelyet egy hal nyelne el: ismeretlen veszedelem. (S. j.)

Agyag. Szerencse tart stációt házadnál.

Agyag és sár. Betegség lappang ágyad körül. Akiknek mesterségükhöz tartozik az agyag: azoknak szerencse.

Agyaggal dolgozni. Jólét. Disznótorba mégy, ha tél az idő.

Agyagbánya. Harag piroslik homlokodon. Asszonynál: pletyka kerekedik.

Agyar. Az 1755-ös álmoskönyv szerint: szolgáid verekedésbe fognak.

Jegyzeteim szerint: agyar jegyez erőszaktételt.

Ágyék. Ha fáj: váratlan meghívás. Sovány ágyék: üres kamra; kövér ágyék: gyermekáldást ígér.

Újholdnál: változás szerelemben. Karácsony adventjén: gyermekáldás.

Szent Mihálykor: öreg feleség, fiatal szolgáló jele. Szilveszter napján: lányod férjhez megy. Ha a bárányok már táncra kerekednek a szabadban: betegség.

Jegyzeteim szerint: ágyék és környéke mindig csalást mutat.

Agyonnyomni valakit. Az 1855-ös szerint: perbe kerülsz rokonaiddal.

Agyonlőni valakit. Háborús idő.

Agyonszúrva lenni. Szükség, gond, éhség, a bibliai három pajzsos emberek jönnek látogatóba.

Agyonütni valakit. Légy mértékletes ételedben, italodban.

Ágyút látni. Újdonságot hallasz.

1855-ös szerint: ágyút kisülni látni: rémülés.

Ágyú (egyedül, kocsi nélkül): kellemetlen hír. Ágyú mellett katona: jó reménység. Ágyú­dörgést hallani: őrizkedj attól a helytől, ahonnan hallod.

1833-as szerint: ijedtség, veszedelem, revolúció.

Ágyúzást látni, de nem hallani: egy ígért ajándék elmarad. Ágyún ülni: jókedv. Ágyút tölteni: rossz barátság. Ágyút kocsi nélkül a földön fekve látni: rossz jel. Ágyút elrontani: alattomos­ság. Ágyúlövés: gond. Ágyút szerezni: eredményes munka. Ágyúgolyó: haláleset. Ágyúöntés: hamisság.

1859-es könyv szerint: bezárnak.

Jegyzeteim szerint: ha ágyúzást messziről hallasz: időváltozást jegyez.

Áhítat. Javadra szolgál a keddi nap, Szent Antal estéjén szerencséd lesz gazdaságodban. (Z. M.)

Ajak. Udvarló jön a házhoz; ha piros és szép az ajak: csókot kapsz; ha sápadt: rosszat mondanak rólad. Ajak, ha vastag: csúfság ér. Ajak, ha vérzik: csalódás szerelmedben.

Az 1759-es szerint: ajak leánynak új szeretőt is jelent.

Jegyzeteim szerint: ajakkal álmodni többnyire kielégítetlen szerelem jele. Féltékenység.

Ajándék. Nőnél: kedvest szerez. Ajándékot kapni: kellemetlenséggel küzdesz, óvakodj az ajándékozótól. Ajándékot adni: nagy örömed és szerencséd lesz, talán megházasodol.

Az 1758-as szerint: az ajándék közeli halált is jelez.

Újholdkor: az ajándék egész biztosan új pénzt jelez erszényednek. Szent Mihály napján: kiadást. Kántor­böjtben: betegséget. Kedden ajándékkal álmodni: rossz szomszédság. Húsvét hétfőjén az ajándék: vőlegényt jelez a lánynak. Húsvét keddjén: szerelmi bánat.

Ajókát enni. Pénzt pazarolsz.

Egy régi talián könyv szerint: jegyez betegséget a vastagbélben.

Kerner az ajókát elsőrendű jegynek veszi a közelgő gyermekáldáshoz.

Gvadányi Márton szerint: gyomorrontás mértéktelenség után. Ajókát enni egy asszony ágyában, aki már nem szeret: feledékenységet jelez.

Ájtatosság. Jóhiszeműség. Ájtatos nőt látni: hűséges hitvestársad javadra gondol. Ájtatos pap: barátod tévútra vezet. Ájtatos apácát látni: boldog szerelemben lesz részed.

Ajtó. Nyitott: közeli látogató. Csukott: valami tervedről lebeszélnek az üres fecsegők. Törött ajtó: családi perpatvar. Ajtócsikorgást hallani: váratlan vendégség és kellemetlenség.

Veronika napján: az ajtó várt szerelmest jelez. Dorottya napján kikosarazást. Húshagyón: öregséget. Holdtöltekor: öregember látogatását, negyven vértanú napján: üres kamarát, nagy szelet, végrehajtót, könnyelműséget mutat. (Régi magyar álmoskönyv.)

Nyitott ajtó, amelyre félelmetes, idegen ember szemünk láttára felakasztja magát: balszerencse. Ajtó, amelynek zárjáról idegen ember viaszmintát veszen, és nekünk támad: asszonyi hűtlenség, udvarló jegye. (S. j.)

Ajtónálló. Szolgaságba jutsz. Ajtónálló a királynál: nagy úrral lesz dolgod.

Ájulni. Betegség. Ájult nőt látni: kacérságot tapasztalsz.

Akácfa. Légy elővigyázatos.

1855-ös könyv szerint: jó szerencsét is jegyez.

Akácfalevél kalapra tűzve: jó kedved lesz. Ha földre hullott: szegénység.

Akácfára mászni: pajkosság.

1756-os szerint: nagy, de rövid öröm.

Akadály. Baljóslat.

Akaratosság. Szeretőd tilosban jár.

1799-es szerint: közeli változást jelent szerelmedben.

Akasztás.

Ha akasztani visznek, de csak fejedet vennék, és te elrejteznél az emberek között: a te irigyeid el-elvesztenének, ha más jámbor barátaid nem fognának melletted. (1756.)

Más magyarázat: bátorságodnak köszönheted szerencsédet. Ha saját magadat felakasztod, és látod: szerencsés hírt hallasz. Felakasztod magad, de nem látod: bűnbánat. (1855.) Akasztófát látni: hamis barátok miatt nyugtalanság. Akasztófát látni (marhakereskedőnek): szerencse; más kereskedőnek: változás az egészségben. (1820.) Ruhát akasztani a padláson: pihenő. Akasztott embert látni: látogatás.

Akasztást látni Lőrinc napja előtt: feleséged a szőlőben szerelmeskedik. Saját magad felakasztod kántorböjtben: ifjú leányrokonod násznagya leszel. Nagyböjtben: lányod szégyenbe esik. Akasztott embert levágni: Mihály havában nagy szélt jegyez. Akasztani Skorpiónál: disznóban kár, asszonyban szerencse, gyermekben bánat. Akasztott ember szemét nyitva látni Kerner szerint gazdának rossz esztendőt jegyez.

Jegyzeteim szerint: az önakasztás mindig valamely nagy szerelmi örömet is jegyez. Felakasztanak, de nem a nyakadnál fogva, hanem derékon át: gonosz öregség jegye. Felakasztanak és megvernek: asszonyi hűtlenség. Mezítelenül felakasztanak, és nyírfavesszővel megvernek: elégedetlenség a nőknél. Lábadnál fogva felakasztanak, de nem érzel szenvedést: új női ismeretségjele. Akasztott embert a padlásról lejönni látni és vele csókolódzni, nőnek igen jó. (S. j.)

Útonjárónál: akasztott ember jegyez csalfaságot.

Akna. Nehéznek gondolt munkádat sikerrel elvégzed.

1855-ös könyv szerint: szerencsés vállalatba kezdesz.

Akó. Vigasztalódsz bánatodban.

Akol. Nemsokára meglopnak. Akolban lenni: megöregszel. 1820-as szerint akolt látni: eléred célodat. Akolban születni: üdvösség. Akolt tisztítani: jól gazdálkodol. (K. J.)

1756-os könyv szerint: akolban szerelmeskedni: megbetegedést jelez.

Alabárd. Verekedésbe keveredsz. (K. J.)

1756-os könyv szerint: megcsalnak.

Alabástrom. Új barátot, barátnőt találsz: Vagy: temetésre mégy.

Álarcot látni. Kárt szenvedsz, veszekedésbe kerülsz. Farsangkor: tánc. Álarcosbál a múlt század­beli német könyv szerint: ha férfi álmodja, nőt kap, nő férfihoz jut.

Újholdkor álarcban járni: nagy változás. Nagyböjtben: csapodárság.

Jegyzeteim szerint: álarc mindig valamely titkos dolog jelképe, amelyet szégyellünk. Mást álarcban látni: megvetés jegye.

Alagút. Titokra jössz.

Aláírni. Nevet: pörösködésbe keveredsz.

Aláírni Katalin után: farsangolni mégy. Adósságba, esetleg rossz házasságba keveredel. Újholdkor írást adni: rossz; várd meg a következő napot, amíg megérik elhatározásod. Bort eladni, és írást aláírni: januárban üres pince.

Alamizsna. Adni: megelégedett jövő, áldás, tisztesség, gazdagság. Kapni: megszégyenítés, becsületbe gázolás. Alamizsnát elfogadni: keményszívűséget jelez.

Alattvalónak lenni. Öröm. Ugyanez, ha nagy úr álmodja: betegséget jelent.

Alázatosság. Magaslatra jutsz. (1759.)

Alámerülni vízben: titkot tudsz meg. Alámerülni és látni: értékes ajándékot remélsz.

Egy múlt századbeli német álmoskönyv szerint: nagy hasznod lesz egy felderített titokból.

Áldozat. Jó egészség, öröm. Áldozatot hozni: szép jutalmat remélhetsz munkádért. Áldozatot kierőszakolni: nagy kellemetlenség. Áldozati ajándékot lopni, a lipcsei nagy álmoskönyv szerint: igen rossz jel.

Álca. Óvakodj az édeskés szavaktól. Álca (ha a lábadnál a földből búvik elő): elcsábítanak. Ha lány álmodja: veszélyben erénye. (Lipcsei.)

Áldás. Adni: jelentősége hűség és szerencse. Áldást kapni paptól: az 1759. könyv szerint: járványos betegségbe esel, amely betegségben sokan elpusztulnak a városból. Áldást kapni zárdafőnöknőtől: egy asszony szerelemmel gondol rád. Áldozni: öröm. Gazdának bő termés, szegénynek nélkülözhető kiadás. Áldozat: hű barátság. Áldozati bárány: alkalmad lesz szükséget, szegénységet enyhíteni. Áldozó pap: jó. Áldozást inni: megcsalnak. A lipcsei régi álmoskönyv szerint: vigyázz az asszonyi renden lévő háznépedre.

Áldást kapni öreg szülőtől András éjszakáján: lánynak férjhez menést, legénynek házasságot jelez. Ha szülőnek ugyanakkor fehér a haja: temetést mutat. Holdtöltekor megáldatni: elveszted gyermeked; újholdkor: hajadonnak nem jó, asszonynak gyermekáldás. Május havában megáldani: szűznek szerelem, öregnek fájdalom. Szilveszterkori áldás: fejedelemnek halál, szegénynek jó esztendő. Protestánsnak katolikus áldás: megkárosodás. Idegen öregember áldása: lánynak bujaság, férfinak barátság. (Régi magyar könyv.)

Alföldre menni. Csendes élet. (1759.)

Alélni. Betegnek nem jó, egészségesnek: gyönyörben lesz mulatsága. Elalélni látni: ismeretlentől jót kapsz. Nagy aléltság: reménybeli örökségedet más örökli. Kis aléltság: gyönyörben lesz részed egy nőtől.

Alfel. Pletyka.

Kerner Jusztinusz szerint: asszonynak: időváltozás, férfinak: öröm.

Jegyzeteim szerint: szégyen, károsodás.

Gvadányi Márton szerint: betegség.

Álhaj (melyért kinevetnek): keserűséget szenvedsz. Álhaj (máson): becsület.

Kerner szerint: idegen haj testeden: csalfaság.

Alkermes. Jó mulatság. Alkermest pálinkához használni: keresztelő. Alkermessel festeni: hűség.

Alkonyat. Csendes jó reménység. Alkonyatban sétálni: szerelmi viszony.

Alkonyatban érkezni egy idegen városba a lipcsei nagy könyv szerint: betegséget jelent.

Alku. Légy óvatos.

1759-es könyv szerint: fukarságot jelent. A német álmoskönyvben jó egészség mondatik.

Alkudni. Veszekedés, nagy haszon. Alkuvásból engedni: károd lesz.

Áll (arcon). Ha kövér: jó; ha ösztövér: gonosz.

Álkulcs. Meglopnak.

Állni. Igaz utaidon szerencséd lesz.

1855-i könyv szerint: igazságtalansággal találkozol.

Állat. Ha saját állatodat eteted: szerencse és vagyon. Állatot legelni látni: hű barátot bírni. Különféle állatot látni: idegen emberekkel közlekedni. Állatot szelídíteni: nehézségeket türelmesen elviselni. Állat (kitömött): képzelt veszély. Állat, ha kövér: sorsjegyedet kihúzzák. Állat, ha sovány: gondjaid lesznek. Állatot menni látni: nehéz gond a küszöbödön kopog. Állatot etetni: mások gondját veszed válladra. Állat, ha üldöz álmodban: nehézségekbe ütközöl. Vérengző állat: ellenségeskedés. Állatot beszélni hallani: vigyázd meg, amit mondanak, mert beteljesedik. (Az összes régi álmoskönyvek tartják ez igazságokat.)

Állatot Oculi napja után látni: gazdagság. Állat, ha víg, Kosban: szerelembe esel. Állat, ha szomorú ugyanakkor: szerelmi csalódás. A mezőn sok fehér állatot látni Kosban: jó esztendő. Szilveszterkor állatot látni: megcsalás. Ha ösztövér az állat ugyanakkor: rossz esztendő.

Saját jegyzeteim: üzekedő állatok nők álmában szerelmi boldogtalanság jegyei. Ismeretlen állat, amely megtámad: veszedelem. Állatokkal lenni: szegénység.

Gvadányi Márton szerint: állattal jól érezni magad: nagy szegénység.

Állvány. Ne légy ingatag. Állványt látni: újdonságot hallasz. Állványt építeni látni: légy óvatos vállalkozásodban. Állványt összedőlni látni: segíts magadon. Állvány összedőlve: várj jobb időt.

Álmodni. Csalódás.

1855-ös szerint: általában jó az egészségre. Számokat álmodni: nyeremény. (1850.)

*

Hogyan lehet kellemeset álmodni?

El kell neked mondanom, édes leánykám, hogy tapasztalatlan királyfi koromban én magam is azt hittem, hogy vannak bizonyos bűvös szerek, amelyekkel jó álmokat megidézni lehet. (Ugyancsak hittem bizonyos varázslatokban, amelyekkel másoknak rossz álmokat lehet küldeni.) A fiatal királyfiaknál ezek az álmok rendszerint a szerelem körül mozognak, és gyakran vonatkoznak táncosnők pörge bokáira. Álmában sokkal jobban látja a bokák és a lábak hajladozásait az ember, mint napközben. Anélkül hogy az arcokat kellene látnia: meg tudja mondani az álom mennyezetére rajzolt lábak formáiról, hogy azok fiatal nő lepkekönnyedségét jelentik-e, vagy pedig öregasszony lábát, amelyet olyan nehéz elfűrészelni, mint talán a görcsös fát.

Hogyan lehet a kellemetes hatású, nőies álmokat előidézni?

Nem a boroskancsó hajtogatásával, mint ezt tán némelyek gondolnák.

Nem is a mértéktelen esti tánccal vagy az éjjeli zenéléssel, amikor az ember álmában is, kínjában is tovább fújná azt a hosszú trombitát, valamely bezárt ablak alatt. De még az se hoz gyönyörűséges álmot, ha az ember a hangszerek anyósát, a nagybőgőt ölelgetné.

Mi szükséges tehát a kellemetes és minden jóval kecsegtető álomhoz?

A tiszta, józan életmód. – Mert már a régi könyvek feljegyzéseiből tudjuk, hogy azoknak a szent életű embereknek vannak a legszebb álmaik, akik óvakodnak böjtös napokon a húsevéstől, általában az erősen megfűszerezett ételektől és a vérhevítő italoktól. Ezek a tiszta életű emberek, akik mindig lesütött szemmel járnak, éppen álmaikban pillanthatják meg azokat a dolgokat, amelyeknek látásától napközben elvonják magukat. Ezek a drágalátos lemondók kapnak álmaikban mindenféle olyan jutalmakat, amelyekhez például nem juthat a mértéktelen ember, aki este bendőjét töltött káposztával rakta meg. Az éhes gyomorral lefekvő ember nagyon könnyen láthatja magát a királyné Őfelségét is patakban állva, ruhát mosni, ami ugyebár elég jutalom egy közönséges halandó részére?

Azok az emberek sem álmodhatnak éjszaka kellemetlen dolgot, akik az ebéd utáni hortyogás helyett inkább a litániákat látogatják. A templom hideg kövén való térdeplés, a szentek és a szent nők néze­getése, valamint a buzgó áhítat befolyással van álmainkra is. Az áhítatos ember, miután meghallgatta összekulcsolt kézzel az utolsó harangszót is, amely nádfedele felett elszállt: szelíd álomba merül, amelynek nemegyszer az az eredménye, hogy egy almafáról édes gyümölccsel dobálja meg az almaszedő menyecske. (Vigyázni kell a gyümölcsös álmoknál azokra az öregasszonyokra, akik dióverés szem­pont­jából elkérik az embertől sétapálcáját, és azt sehogy se akarják visszaadni. Sok álombeli utazó volt már kénytelen beszüntetni vándorlását, mert vándorbotját dióverés céljára odaadta egy korosabb nőnek.)

Általában azt mondják, hogy azokat a nőket, akikre napközben a szemünket se merjük ráemelni: a szemérmetes férfiak álmukban jobban megismerhetik, mint azok a szemtelenek, akik mindenféle kulcslyukaknál szoktak leskelődni. Az álombeli nő habozás nélkül bevallja életkorát is – azért rakták a régi kislutrin annyiszor a 25-től 30-ig érő számokat, mert a nők nem öregednek tovább. Az álombeli nő sírva panaszolja el gyermekeit, akik a másvilágra mentek, mielőtt apró lábaikkal kellően kifutkározhat­ták volna magukat ezen a földön. Az álombeli nő még szerelmi csalódásait is elmondja, ha erre megkérjük, pedig erről a témáról valóban nem szeretnek beszélni a nők. – De ismétlem, hogy ezeknek az álmoknak a megidézéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy üres gyomorral feküdjünk le, mert a megrakott gyomor okozója gyakran annak, hogy az ember nem tud eligazodni álmain, akármennyire töri is rajtuk fejét.

De még egyéb titkaikat is elmondják a nők álmukban, amelyekről hiába faggatnád őket. Kinyitják a szájukat, és megmutogatják összes hamisfogaikat. (Az ember így megtudhatja azt is: vajon kinőtt-e már a bölcsességfoga az imádott nőnek.)

Levetkőzik azokat a díszruháikat, amelyekben mindig esküvőre, királykoronázásra vagy bálba készülőd­nének, és megmutatják, hogy hány görcsöt helyeztek el az alsószoknyájuk zsinórján (amelyet különösen a féltékeny férjek tartanak számon). Nem restellik bevallani, hogy fűzőjükben a halcsont már nem ád elegendő erőt derekuk megkarcsúsításához, az acélpántokra is szükség van. Sőt leleplezik azt is, hogy öltözködés közben az egyik harisnyakötőjük elszakadt, és azt siettükben egy darab cukorspárgával kellett pótolni. – Ám nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezeket az álomképeket csak azok a férfiak vehetik szemügyre, akik óvakodnak a bortól, akármint mosolyog is a korcsmárosné.

És hogy végül kedvet szerezzünk minden álmodónak a tiszta életre való hajlandósághoz, megsúghatjuk, hogy azokat az aranygyűrűket, amelyeket a szarkák lopkodnak össze szerte a világon: ezeket a szent életű emberek találják meg álmaikban. – És ugyancsak ők azok, akik mindig felébrednek könnyű álmukból, amikor újhold van az égen, hogy a bugyellárisukat kellő időben megrázhassák az újhold tiszteletére. (S. j.)

*

Alma. Öröm és egészség.

Az 1756-os régi könyv szerint: alma (rothadt): veszteség. Alma levét inni: fáradtság. Almának a levét színi: bánat. Almát elfonnyadtat, valamint egy megrothadtat a földről felvenni, és abból jóízűen enni: félig elveszettnek hitt ügyed, éppen ellenségeid miatt jóra fordul. Almát másnak adni: nagy jó szerencse. Almát látni: szeretőknek igen jó. Almát (édeset) enni: önmegtartóztatás.

A lipcsei régi álmoskönyv szerint: savanyú almát enni: magunk csinálta kellemetlenség áll előttünk. Édes almát enni: örvendetes esemény. Almát enni: jó barátot szerezni. Almát kapni: ajándékban részesülsz. Almát szedni: hátrány. Almafán lógni látni mást: nagy atyafiságod lesz. Almafáról almát tépni: valaki üldözőbe vesz. Almát hámozni: legszebb reményeid szétfoszlanak. Almát lopni: szégyent vallasz. Almát (élénk pirosat) látni: piros öröm. Fonnyadt alma: betegség. Éretlen alma: gyász. Keserű alma: óvakodj ellenségeid hajszájától. Virágzó almafa: jó hír. Almafán kivirágzást látni: öröm, vígság. Almás rétes: harag. Almás lepény: hosszú élet. Úton járó embernél: nagy változás.

Álmoskönyv-et (olvasni). Örömteljes dolgokat hallasz.

Alsó. Alsóruha: betegség. Alsószoknyában járni (ha fehér a szoknya): közeli gyermekáldás; (ha színes): közeli szerelem. Ha férfi álmodik alsószoknyával: nővadászatot jelez.

Jegyzeteim szerint: alsóruhás nő betegséget jegyez.

Alvás. Öröm. Nyugtalan alvás: gond. Alvó embert látni: megpirongatnak. Alvajáró: veszély.

Aludni (ágyban): jólét; (szabadban): zavaros idők; (házon kívül): nagy kellemetlenség. Ha saját magunkat látjuk alva: üzleteid jól sikerülnek. Mást aludni látni: sok munka. A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: aludni rusnya emberekkel: betegség, gond; szép emberrel: fájdalom; szép lánnyal: jó reménység. Férfi alszik leánnyal: hűtlenség. Leány álmodja férfival magát aludni: fájdalom. Házastárssal: családi gyarapodás.

Az 1759-es könyv szerint: idegen asszonnyal aludni: betegség; öregasszonnyal vagy feleséggel: szeretet és figyelem; kedveseddel: irigyeid lesznek; több férfi alszik együtt: jó barátság, élvezet; két asszony alszik együtt: ismerősökkel összeveszni; két lány alszik együtt: örökké tartó barátság. Anyával aludni: bujaság.

Aludttej. Gazdaságodban nyereség.

Aludt vér. Betegség.

Alvópad. Hanyagság.

Amerikába utazni vagy ott lenni. Szavadat meghallgatják a többiek. Amerikai emberrel beszélni: dicséret. Amerikában lakni: hasznos munka vár reád.

Amazont látni. Szerencsétlen házasság.

Ametisztkő. Tolakodásban lesz részed.

Ámítás. Pénzt nyersz.

Amulett. Kegyes lesz hozzád sorsod. Nyereségben lesz részed.

Ananász. Csalódás. Ananászt enni: jó kilátás. Ananászt ültetni: nyereség.

Angolországban lenni. Sok kiadásod lesz. Angol embert látni, s vele beszélni: kereskedésed­ben szerencse kísér.

Angolna. Óvakodj a csalástól. Angolnát enni: rágalmazónak hitelt ne adj. Angolnát fogni: kedvteljes mulatság.

1855-ös szerint: irigyeid vannak.

Angolna ha kicsúszik kezedből): előnyös üzlet. Angolnát vízben látni: csalással elérsz valamit.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: angolnát siklani látni: kellemetlen hír közeleg házad felé.

Angolnát felvágni: ellenséged meggyőz.

Ánizs. Hosszú élet. Ha bába álmodja: közeli munkája lesz. Másnál: változás az egészségben. (1856.)

Ángy. Civakodás a rokonok között. Ángyoddal hálni: szégyen, civakodás. Ángyoddal kocsin utazni rossz időben: szerencse, napsütésben: titkaid idegenekre bízod. Ángy esőben: védelem a rossz napok ellen. Ángy kifordított szoknyában: farsangot jelez.

Angyal. Szerencsés szerelem. Látni: váratlan segítség és nagy öröm. Vele beszélni: utálatos és gonosz dolgok várnak rád. Angyallá lenni: atyádfia meghal.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: angyalt muzsikálni hallani: gyógyulás betegségedből; angyalt lebegni látni: boldog öregség; angyalt égben látni: vigasz.

1756-os álmoskönyv szerint: angyalt megszólítani: gonosz.

Anya. Édesanyát látni: ajándékot jelez. Édesanyát holtan látni (az 1756-os könyv szerint): öröm.

A német álmoskönyv: hosszú életet jósol.

Édesanya amit mond: beteljesedik. Anyát (másét) látni: szándékod megvalósul. Anyát (másét) holtan látni: váratlan viszontlátás. Anyával bujálkodni: nagy bátorság. Anyajegy: titkos lépteid éber szemek figyelmezik. Anyát ingben látni: kedvesed lesz.

Anyós. Jobb, mint a híre. (1833.)

Apa. Boldog családi élet. Saját apját élve látni: egészségre vall. Apát halva látni: bűn és szégyen. Halott apát elevenen látni: újdonságot hallasz. Ha tanácsot ád a holt: ugyancsak nagy újdonság. Apa, ha megházasodik: elérsz egy hivatalt, amelyre vágyódsz. Betegnek látni az apát: ajándékot várhatsz.

Apával karácsony éjszaka találkozni: gyermekáldás. Rák havában: nézd át régi gazdasági számadásaid, és takarékoskodj. Kántorböjtben: vígság. Adventben: gondosság. Bököly havában: pincéd nincs rendben. Újholdnál: váratlan látogató. Kedden: utazás. Hétfőn: restség. Apát farsangban táncolni látni: nagy szerencsétlenség.

Ápolni valakit. Barátságban lesz jó sorod.

Ápolónő. Reménység.

Apáca. Őrizkedj a titkos fájdalmaktól. A nagy német álmoskönyv szerint: titkos bánat. Az 1855-i könyv eljegyzésed felbomlását jelzi. Apácává lenni: hűtlenség a szerelemben. Kerner szerint: családi perpatvar. Apácafőnöknőt látni: nagyravágyás. Apácazárda: könnyelműség. Zárdában élni: elveszett boldogság.

Apácával kántorböjtben álmodni: változás hivatali állásodban. Apáca Oroszlán havában: reménytelen szerelem. Apácacsók: hosszú tél. 1756-os szerint: apácacsók: nagy veszedelmet is jelez. Apáca Bak havában: keresztelő, de nem lesz benne örömed. Apáca Szűz havában: gonosz gerjedelem. Apáca szürküléskor: titkos szerelem.

Apát urat látni: vendégségbe hívnak; dorbézolásba esel. Apátot imádkozni látni: betegség, amely eltávozott rokont ér, aki azonban szerencsésen túlesik a betegségen. Apátot egyházi öltönyben látni: óvakodj álutakon járni, mert rájönnek. Apátot áldás közben látni: előrehaladsz pályádon.

Após, ha öreg: feleséged változásnak néz elébe.

Apostolt látni: véleményed révén haszonhoz jutsz.

Apród. Látni: nagy tisztességben részesülsz.

Arab. Felvilágosítanak egy tisztességtelen dologról.

Áradás. Gond. Nagy felindulás. Betegnek nem jó: egészségesnek bosszúság. Áradás, mely valakinek a lába előtt folyik; félelmed elmúlik. Áradásból kimagasló hegyet látni: szorult helyzetbe kerülsz.

Árvíznek helyét látni (az 1756-os könyv szerint): amitől félsz vala, elmúlik.

Ár. Árral szúrni: vigyázatlanság; ne engedd magad elámítani.

Arany. Nem mind arany, ami fénylik. Külső csillogás mögött belső értéket keress. Aranyat látni: csalás, néha kis hasznon. Arannyal dolgozni: kár. Arany, ha a tied: jót jelez. Arany karkötő: kedvesedről jó hír. Aranyhal: éhség. (1759.)

De az 1855-ös könyv szerint jelez gazdag házasságot is.

Aranyruhát viselni: tisztességes dologban lesz részed.

Az 1756-os álmoskönyv szerint: aranykoszorú: gazdagnak jó, szegénynek ártalmas; aranyat viselni: hasznos dolog; aranyat mívelni: veszteség; arany- vagy ezüstedényből inni: jó; üvegből: ártalmas. Aranyat találni: szerencsés örökség. Aranyat ásni: szerencséd nem ott van, ahol keresed, hanem váratlanul jön. Aranyat kovácsolni: jogtalan cselekedetekre akarnak csábítani. Aranyat elveszteni: elveszted barátodat. Arany (hamis): vagyonhoz jutsz. Aranybányát látni: hamis úton szerzett vagyon. Aranyat ajándékba adni: gazdagság. Aranyat fizetni vagy kiadni: kétségbeesés után öröm. Aranyat kapni: nyereség; találni: szerencse. Arany, ha zsebedben van: igen jó. Aranylánc: büszkeség. Aranypénzt kapni: házasság, lakodalom. Aranymívessel álmodni: fáradságos foglalkozásod lesz. Aranyozni valamit: csalfaságban lesz részed. Arany és ezüst együtt; csalárdság.

Arany Bököly jegyében: betegség; a Bikában: gyász; az Ikreknél: jó barát elvesztése; Rákban: látogató; Oroszlánnál: nyereség; Szűznél: vígság; a Mérlegben: búbánat; Kosnál: lopás; Nyilasban: jó esztendő; Bakban: pénz; Vízöntő: kárt hoz; Halakban: szenvedés.

Szaturnusznál: gyönyör. Mercurnál: betegség. Marsnál: lókötés. Jupiternél: mámor. Király nevenapján: nagy hivatal. Kántorböjtben: kiábrándulás. Szt. István napján: út. Újholdkor: szerelmesed nem szeret. Teliholdkor: gazdagság. Holdfogyásnál: bánat. Utolsó negyednél: meleg idő. Aranycsinálás egy régi, középkori hagyomány szerint kezdődik Szent Antal estéjén, végződik Újholddal.

A különös álmokból: aranytallérokat zsákból kihullani látni, amely zsákokat egy nagy kés vágná el: eltékozolt vagyont jelent.

Aratás. Áldás. Aratáson lenni: kívánságod közeli jövőben teljesül. A régi német álmoskönyv szerint aratásban részt venni testi munkával: örökséget várhatsz. Aratni: nem ismersz szükséget. Aratókat látni: öröm. Magad aratsz: jó egészség. Aratás (ha jó): birtokod növekedik. Aratás (ha rossz): veszteség. Aratóünnep: vidám napok.

Árboc. Egészség, jólét. Árbockosárban vadlibákat látni: kalandod lesz.

A német nagy álmoskönyv szerint: boldogságod előtt állsz.

Árbocfa: nagy úr keze segít rajtad. Árbocra mászni; tisztesség.

Arc. (Lásd Ábrázat.)

Árendás. Rossz vásár. Árendással alkudni vagy pörölni: veszteséged jelenti.

Árnyék. Árnyékodat látni: gyümölcsöző munka. Betegnek biztos javulás. Árnyékban heverni: jó dolog. Árnyékban menni: utazás.

Árok. Ártani akarnak.

1756-os könyv szerint; árkon, hol félsz dűléstől vagy megakadástól, jól átalmehetni szánon vagy kocsin: előmeneteledet várd oly barátodtól, akiben nem bíztál. Árkot látni, és beesni: megcsalnak, elveszítenek. Árkot (tisztán látni): szerencse. Nagy árok: akadály szándékaidban. Árkot ásni: esküvő. Árkon-bokron keresztülmenni: régen óhajtott vágyad beteljesül. Árkot átugrani: haladás pályádon.

Árpa. Fáradozásod jutalmat nyer. Árpát enni: egészség. Árpát aratni: hosszú életkor. Árpaliszt (német): szomjúság. Árpadara: sorsod jobbra fordul. Árpaőrlés: civakodás.

Árpaliszt (az 1855-ös könyv szerint): szerencsés utat is jegyez.

Articsóka. (Enni.) Hiábavaló útra mégy. De jelez gondot is.

Áru. Nagy vagyont szerzel. Árut eladni (a piacon): gondjaid szaporodnak. Árut (kéz alatt) eladni: jelentékeny nyereség.

Árulkodni. Szégyen. Árulót elfogni: bíróságnál lesz dolgod.

Árulni. Valakin segíteni fogsz.

Árva. Gyermektelen házasságban gyermeket jelez. Gyermekes házasoknál: öröm. Árvaház: hivatalba nem választanak. Árvagyermek: ínség. Árvaházban lenni: segítség a szükségben.

Árvalányhaj: előmenetel hivatalodban. Árvalányhajat találni: véletlen öröm.

Árverés. Vagyoni veszteség. Látni: fájdalom vagy árvíz.

Asszony. Ismerős: új gond. Öregasszony: szerelmeseknek jó, különben gyanús. Szívesen látott asszony: szórakozás. Asszonnyal beszélni: vigyázz titkos viszonyaidra, mert megbánod. Hajadonfővel asszonyt látni: halál az atyafiságban.

Kerner Jusztinusz szerint a következő álmok vonatkoznak az asszonyra: fiatal asszonyt meztelenül látni: ájulás, önmegtagadás, kár; terhes asszonyt látni: szomorú élmény; ha egy asszony férfivá válik, s egy férfi asszonnyá: nőtlen ember álmában házasságot jelent, házasembernél szerelmeskedést ígér; asszonyt csókolni: nyereség; idegen asszonnyal foglalkozni: halál; saját asszonyoddal lenni: nagy szerencse; mély hangú asszonnyal beszélni: szerelmi játszadozás, de jelez betegséget is; imádkozó asszony: jó időjárás; asszonnyal játszani: alkalom a veszekedésre; asszonnyal balkézről élni: harag; asszonnyal mulatni, nevetni: örökséged megítéli a bíróság; szép, fiatal asszony: jó egészség; fiatal, szép asszonyt mezítelen testtel, de eltakart fejjel látni: elérhetetlen vágy; szép asszonyt látni: szerelmes leszel, de jelez szerencsét, gazdagságot; asszony, ha megcsal: elválsz barátodtól; szőke asszony: vidám szerelem; barna asszony: féltékenység; vörös asszony: állhatatlan szerelem; fekete asszony: állandó szerelem; asszony gyerekkel: szerencsés lész családodban; fiatal asszony: kellemes, de nem állandó szerelem. Asszonyhaj: kincset találsz.

1855-i szerint: síró asszony: gyász; gyönyörű hajú asszony: örökség; veszekedő asszony: családi perpatvar; asszonyruha: gond; asszonyt megverni, rút cselekedet, attól verést kapni: szégyen. Az 1756-os könyv szerint: asszonyokkal verekedni: pletyka; asszonyommal halnom: halált jegyez; asszonyommal hálnom: jó szerencse; asszonyember férfivá válik: fondorlatot és paráznaságot jelez.

Asszony Szaturnusz jegyében: bátorság, küzdelem, boldogtalanság. Jupiternél: titok. Mercurnál: pénzt olvasol, de nem az erszényedbe. Újholdnál: haláleset mutatkozik. Teliholdnál: álmatlan éjjel. A hold utolsó negyedében: messzire utazol esőben. András napján: régi emlékek. Újesztendőkor: öregség. Katalin napján: dínomdánom. Esős éjszakán: felejtés. Szeles éjszakán: hideglelés. Bökölyben: szenvedés. Bika havában: váratlan szeretkezés. Az Ikrekben: gond. A Rákban: lábfájás. Oroszlánnál: börtönbe zárnak. Szűznél: reménység. Mérleg havában: betegség. Kosnál: fáradtság. Nyilasban: öröm. Bak havában: új szerelem. Vízöntő havában: a padláson egerek vannak. (Régi magyar álmoskönyv)

Kántorböjtben: házasság. Adventben: álmatlan éjjel. Útonjárónál: öröm, de lehet betegség is.

Saját feljegyzések szerint: asszonnyal játszani nagy csalódás jegye. Feldarabolt asszonyt mészárszék szögein láthatni, amely asszony ismerősünk volna: szerelmi kínszenvedés képe.

A különös álmokból: asszony, aki férfi: boldog szerelem. Asszony, aki sír: jó idő. Gyászruhás asszonyok, ha kergetnek és hívnak: veszteség. Nagyanya, anya, leány, ha neved kiáltozzák: nagy nyugtalanság. Vigyázatlanság, megfeledkezés. (S. j.)

Ásványt keresni: fáradtság. Árulni: becsvágy. Ásványvizet inni: gyógyulás.

Aszalt szilva. Egészség.

Jegyez öregembert is.

Aszúbort (inni): harag. Aszúbort eladni: üzérkedés. Aszúszőlő: drágaság.

A különös álmokból: aszúszőlő női arcon: gyönyör.

Asztalt látni: öröm. Asztalt teríteni: jólét. Asztalt leszedni: kikerül a szerencse. Asztalon ülni: örömet érsz. Asztal minél nagyobb: annál nagyobb a jövedelem, amelyet elérsz.

Kerner Jusztinusz szerint: asztalhoz ülni: családi boldogság. Asztalterítő: csalás.

Asztalos: Mulatság. Úriemberekkel kerülsz össze. Asztalosinas: ügyesség. Asztalfiók: titok. Asztalosmunkát végezni: haszon.

Jegyzeteim szerint: asztalossal, aki mértéket vesz testünk hosszáról, álmodni: szerencsés nap előjele.

Atlasz-ruhában járni: gazdagság. Atlaszruha máson: nagy hír. Atlaszszalag: hízelgő barátok. Atlasz (térkép): utazás. Atlaszt tépni: rossz jövő. Atlaszt venni: légy takarékos.

Atya. Lásd: Apa.

Avar. Szerencsés időjárás.

Avarban járni, szomorúnak lenni, öregasszonyt látni: gonosz.

Avas. Rosszat jelez.

Áztatás. Rágalom. Kendert áztatni: bűnbocsánat.

Ázsiába menni. Megismerkedsz valakivel, és szerelmes leszel belé. Ázsiai embert látni, és vele utazni: akadály törekvéseidben.

*

B

Bab. Házi jólét.

1756-os könyv szerint: babot enni: betegség. Babot törni: minden akadályon keresztülmégy.

Kerner szerint: babot szedni: rossz jövő. Babot ültetni: jövedelem. Babot főzni: szegénynek jó, gazdagnak: szegénység.

Jegyzeteim szerint: babbal álmodni különös kívánság, amelyet nappal szégyellnél.

Babonaság. Neveletlen emberekkel lesz dolgod.

Baba. Fiataloknak: szórakozás; felnőtteknek: harag; öregeknek: bánat, szomorúság. Babával játszani: szerelmesek között nézeteltérés. Babajáték: csalódás. Babaszoba: sok gyerek. Babát kis gyermeknek ajándékozni: szerelem. Babát felnőttnek adni: rossz jel. Babatündér: szemfényvesztés.

Bába. Őrizd titkodat.

Kerner Jusztinusz szerint: bábát látni: szerencse áll előtted. Bábával beszélni: furfang és titok nyomára jössz.

1756-os könyv szerint: asszonynak, ki nem terhes: betegség. Bába Szűz havában: leánynak nem jó.

Bábáért menni: veszekedés. Bába gyermekkel: keresztelő.

A különös álmokból: bába, aki szamárháton jön, vizet hoz, késő éjjel csenget a kapun, kakas­kukorékolás előtt távozik: gyermekhalál. Bába, aki szekrényből vagy más rejtekhelyről lép elő: gyermeket jegyez. Hívatlan bába: betegség.

Babér. Összeveszés. Babért látni: kellemes emlék. Babérlevél: új ismeretség fiatal nővel. Babérvirág: vágyaid teljesülnek. Babérkoszorú: ünnepély.

Babérkoszorú (ha nem formás koszorú): gazdag asszony.

Bácsi. Családi civakodás.

Bádog. Becsmérelnek. Bádogot látni: táplálékhoz jutsz. Bádog (fehér): pénzveszteség. Bádogmunka: veszélyes vállalat. Bádogedény: betegség.

Badarságot álmodni: szerencse.

Bagaria. Hideg idő. Bagariacsizma: boldogság. Útonjárónál: korcsma.

Baglya (széna vagy szalma). Rossz idő. Baglyát látni: dolgod szaporodik.

Bagoly (kiáltani hallani). Harag és betegség. Baglyot éjjel huhogni hallani: dögvész. Baglyot fogni: szemrehányás. Baglyot látni: meglopnak.

Kerner Jusztinusz szerint: bagoly a következő intelemre tanít: ne csinálj éjszakádból nappalt. Az 1756-os könyv szerint: baglyot látni: hosszú öröm. Szent István havában bagolyhuhogást hallani: hírt jelez. Esetleg: levél rossz hírrel. Őszi kántorböjtben: hosszú ősz.

Különös álmokból: bagollyal hálni, és vele házaséletet élni: hosszú élet jegye. Bagolyfiókát táplálni: gonosz. Bagolyfészekben lenni, és egeret enni: változás.

Bagzás. Vadásznak szerencse, másnak kár és szégyen. Az összes álmoskönyvek szerint bagzani: szégyen.

Bágyadtság. Ingerültség, veszekedés. Bágyadt nőt látni: kedves vendéged lesz. Bágyadt férfi: elhagyottság.

Baj. Örömet jelez. Bajban lenni: nemsokára megkönnyebbülsz. Bajt háton vinni: gonosz. Bajt szóval vinni: harag.

Bajusz. Látni: pirongatás. Bajusz: egészség. Bajusz kunkorodik: szerencse a szerelemben. Bajusz (ha asszony álmodja): férje szereti; (ha leány): közeli házasság, (terhes nő): fia lesz.

1855-ös könyv szerint: bajusz: múló öröm. Jutalom. A lipcsei álmoskönyv szerint bajuszos asszony: rémület, iszonyat. Szürke bajusz: hiú öröm. Bajuszt viselni: nagy tisztelet. Bajuszpedrő: hiszékenység.

A különös álmokból: bajusz a mellen és egyéb testrészen: közelgő betegség.

Bak. Látni: ostobaságot követsz el. Öklező bak: könnyelműség. Szaladó bak: akadály. Bakot lőni: gazdagság vár reád. Bak, ha szarvaival feléd közeledik: megpróbálnak megijeszteni. Bakot legelni látni: ellenséget találsz.

1756-os könyv szerint: bak: dolgod szaporodik.

Baka. Kellemetlenség. Bakák: drágaság.

Bakar. (Szőlő.) Egészség.

Bakonyban járni. „Sógornőd férjhez megy.” (1833.) Bakonyban tüzet rakni: tömlöc.

Bakancs. Enyhülés. Bakancsos katona: honvágy.

Bakó. Látni: kellemetlenség, zálogolás.

Bal. Jó egészség. Balra mutatni: nehézség.

Bál (bálba menni). Szórakozást találsz. Bált látni: eljegyzés. Bálban táncolni: közeli kézfogó. Báli ruha: betegség.

Baletthölgy. Felesleges kiadás. Balettet látni: csalódás. Balettben táncolni: szerencsés utazás.

Balta. Légy óvatos. Betegség. Pásztornál: kár, másnál: változás.

Balzsam. Betegnek hamarosan gyógyulás. Másnak: jó jövő. Balzsamillat: tevékenység.

Bambusz. Veszedelem.

Bandzsa embert látni: félreértés, gyűlölet.

1756-os szerint: kacérság.

Bankó. Nagy örömet elérni. Szerencsés vállalkozás. Bankót gyártani: gonoszság. Bankót találni: szerencse. Bankót (sokat) látni: hiúság. Bankó, ha új: szegénység; ha piszkos, rongyos: örökség.

1855-ös könyv szerint: bankó: nagy veszteség.

Bánkolódni. Haszontalanság. Bánkolódni álmában: öröm. Bánkolódni, és nem tudni, miért: gonosz.

Jegyzeteim szerint: bánatos, de névtelenül bánatos álom után szép idő és egészség jön. Valamely ismerős asszony miatt bánatosnak lenni: öröm; ismeretlenért: betegség.

A különös álmokból: bánkolódásban ruhánkat, cipőnket elveszíteni, hidegséget érezni, fekete erdőbe tévedni, és ott bús állatokkal találkozni: jó. (S. j.)

Banya: Bosszúság.

Bánya. Betegség. Veszekedés. Civódás. Bányában lenni: óvakodj nagy szerencsétlenségtől. Bányavállalkozás: szerencse.

Bányász. Kincset találsz. Bányász köténnyel: váratlan látogatás. Bányászlámpás: borús idő.

A lipcsei álmoskönyv szerint bánya (arany): betegség; (ezüst): hűtlenség.

Barangolás. Zűrzavar a háznál. Éjjeli barangolás: utazást jelent, amely út nem lesz szerencsés. Barangolás háztetőkön: gonosz. Barangolás folyóparton: meglátod kedvesedet. Barangolás ősszel: betegség. Barangolás mezítelenül: halál. Barangolás mezítláb: keresel valakit, de nem találod. Útonjárónál: jegyzi, hogy sokáig kerül otthonába.

Barack. Öröm és szerencse. Barackot enni: rosszullét előtt állasz. Barackfa: házasság.

A lipcsei álmoskönyv szerint: sárgabarack: betegség; őszi: öröm. Barackmag: kemény munka.

Jegyzeteim szerint: sok barack, amelyet nagyon kívánunk: betegség, hányás.

Bárány. Jó barátság. Fehér bárány: boldogság házasságodban. Bárányt megölni: kegyetlenség. És ijedtség.

1855-ös könyv szerint: bárány legelőn: jólét. József napján báránnyal álmodni: jó esztendő. Húsvéti bárány: rövid tavasz. Szél.

Barát. Barátod látni, és vele lenni: búbánat. Barátodtól elválni: fájdalmas hír.

1756-os könyv szerint: barátaidat látni: nagy bánat. Kerner Jusztinusz szerint: barát jelzi, hogy gyászod váratlanul véget ér. Barát, ha álmodban ismeretlenné válik: civakodás.

Barátnő. Gyász. Biztos szomorúság.

Barátot (papot) látni: hír és becsület. Baráttal véletlenül találkozni: váratlan eseményt látsz. Baráttal hálni: bő szüret.

1855-ös könyv szerint barátot látni: jó társaságba kerülsz; barát eső után: szerencsétlenség; barátcsuha: titkolódzás; barátruhában lenni: rossz. Barát Katalin napján: lakomát jelez. József napján: gyenge termést. Barát farsangban: a víg élet végét jelzi. Barát, ha gyóntat adventben: rossz idő.

Barázda. Gazdaságodban nyereség. Barázda homlokodon: békétlen idők. Barázda jelez temetést is.

Bárd. Nagy úrral beszélsz. Bárdcsapás: bűntény.

Barkát látni: játszi örömben lesz részed.

Húsvéti barka jegyez öregembernél ifjú szerelmet.

Barlang. Titkok felderítése. Benne lakni és kiköltözni: jól őrizd titkodat. Barlang, ha mély: nagy titok.

Barnulni. Gyalázatban lesz részed.

Erre az álomra vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy a ritkább álmok közül való. Különösen szokatlan, hogy az ember saját testét fokozatosan barnulni, feketedni látja. Nagy betegség jegye. Egy asszonyt, aki fehér volt, megbarnulva látni: jegyez tehetetlen kívánságot. Barnuló égboltozat fejünk felett: utazás jele. Ismerősünk, ha megbarnul: eltávolodik. (Saját jegyzet.)

Báróval enni: kitüntetés. Látni: gyűlölet; asszonynak szomorkodás. Báró: gond. Báróval beszélni: szegénynek: nagy dicsekvés; úrnak: dorbézolás.

Barom. Nyereség. Barmot venni: öröm. Barmot leölni látni: veszekedés. Ösztövér barom: rossz esztendő. Kövér barom: gazdag év. Barmot hajtani: öröm. Barmot hegyen látni: semmire se jó; völgyben látni: jó bevásárlás. Barmot enni: gyűlölet. Különféle barmot egy csordában látni: bő esztendő. Barmot bőgni hallani: a gazdának veszély, másnak időváltozást jegyez. Barmot zöld mezőn látni: szerencse, nyereség. Barom (csordában): jólét. Baromistálló: lakás­változtatás. Baromdoktor: falun kár; városban: újság. Baromistállót nézni: jó életmód. Barmot verni: fáradságos munka. Barmot lopni: cserebere. Baromvásár: váratlan örömet jelez.

1756-os álmoskönyv szerint: barmot lopni: nagy tisztesség. Barmot öklelni látni: viszálykodás. Barmot verni: öröm.

András napján ösztövér barmot látni: hosszú, hideg tél. József napján: lassú tavaszodást jelez. Szent István napján barmot eladni: szegénységet mutat. Adventben barommal hálni: háború. Kiskarácsonykor baromistállóban aludni: gyermekáldás. Tavasszal asszonynak barmokat látni a vízben: szerelmeskedést jegyez. Barmokat felhőkben látni: meglopnak a télen. Újholdkor: időváltozás.

Baromfi. Házigond. De jelez jövedelemgyarapodást is. Baromfivásár: tűzvész.

Barométer. Rossz hír.

Bársony. Úrhatnámság. Bársonyzubbony: rossz szórakozás. Bársonyruhát venni: szégyen; ajándékozni: öröm. Bársonyruhát varrni: jó kereset. Bársonyszoknya: kevélység, amelynek szomorúság a vége. Bársonyszínt látni: betegség.

Bástya. Látni: védelem szerelmi viszonyodban. Építeni: katonának dicsőség, másnak vagyon. Ostromolni: hazugság. Mászni: vitézség.

1756-os könyvben bástya árulást is jelent. Hold utolsó negyedében: veszedelem a városnak.

Batonyai embert látni: öröm; vele beszélni: nagy mulatság. (Régi magyar álmoskönyv.)

Bátorságról álmodni: hősieskedés.

Bátyádat látni: fáradtságot jelent; bátyáddal beszélni: pártfogás; bátyáddal pörölni: szégyen; bátyáddal csókolódzni (nőnél): hazugság.

Batyu. Nehéz út.

Bazsarózsa. Szerencse a szerelemben.

Baziliszk-szemet látni. Szerencsétlenség.

Bazsalikum. Szomorúság.

Beáztatni. Új vállalkozást kezdeni.

Beágyazni (főzeléket): áldás.

Befogva lenni. Harag.

Beégetni valamit: óvatosság.

Becsináltat enni: nyereség, könnyebbség.

Becsavarni valamit: kis kellemetlenség.

Bécsbe menni. Gond.

Becsomagolni. Szomorúság.

Becsüs. Jó.

Bedagad valami: szomorúságot jelez.

Bedőlni látni házat: megsemmisült remények.

Befalazni. Kellemetlen dolgot végezni.

Befagyni látni valamit: öröm.

Befúrni valamit: hivatalt jelent.

Bégetés. Jókedv.

Behúzni valamit: nagy bátorság.

Behűteni valamit: siker.

Béka.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: békát énekelni hallani vagy megölni: kedved elromlik; békát kuruttyol­ni hallani: kellemes nap vár rád; békát látni: elárulnak; békát valami alatt találni: szerencse; békát agyonütni: nagy méltóság; béka, ha rád mászik: betegség. Az 1756-os álmoskönyv szerint: békát látni: árultatás, háborúság; békát lelni valami alatt: jó szerencse, tisztesség; békát ölni: nagy méltóságod leszen. Az 1856-os álmoskönyv szerint: béka: nagy bevétel; családi szerencsétlenség; békabrekegés: megcsalnak; békát enni: előmenetel; békát mászva látni: ijedtség.

Békafű. Vízáradás.

Békalencse. Alkalmatlankodás; falusi asszonyoknak: nyereség.

Békatócsa. Tisztátalanság.

Békasó. Pártfogód lesz.

Béke.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: békekötés jelzi: közeli veszekedéstől félhetsz. Az 1755-ös álmos­könyv pedig azt mondja: békélni háborúságban: kárvallás; békélni barátaiddal: versengés; béke: elővigyázat.

Békéltetni. Őrizd jól vagyonodat.

Békétlenkedni. Esős időt jelent.

Békó. Barátság.

Bél.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: bél (saját magáé): unalom; bél, ha leszakad: kellemetlen vendég. Az 1756-os álmoskönyv szerint: belet látni: öröm a szerelemben; valaminek a bele: titok. Bélgörcs: szorongatás; újholdkor asszonynál: változás.

Beléndek. Titoktartás.

Kerner Jusztinusz szerint: beléndekfű asszony kezében: megmutatja, hogy milyen esztendő lesz. Hervadt fű: gonosz.

Belépést megtagadni valakitől: pletyka.

Bélest sütni: költséges utazás. Bélest enni: jó; mást enni látni: segítségben részesülsz. (1856.)

Bélés. Titkot tudsz meg.

Bélpoklos embert látni: ijedtség; asszonyt: bánat.

Bélyeg. Öröm; bélyegezni: gazdagság; bélyeget látni: nem fognak szeretni. Bélyegző: vesze­delem.

Béna. Alkalmatlan vendég. Bénát látni: munkáddal elkésel. Bénát vezetni: jó. Bénává lenni: véletlen találkozás holtnak gondolt barátoddal.

Az 1855-ös álmoskönyv szerint: béna: károd lesz habozás miatt. Bénát látni: szerencsétlenség. Bénát vezetni: gyógyulás. A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: béna: baj, kellemetlenség. Útonjárónál: nem jót jelez.

Bencés pap. Törvényszéknél lesz dolgod.

Beoltás. Hiábavaló reménység.

Bér. Hamisság.

Berámáztatni egy képet: alapítani valamit.

Berekedni. Harag.

Saját jegyzetem szerint: berekedés, amelyet nők álmodnak: elkésett vendégüket jegyzi. Nagy berekedés, amely fájdalommal jár: zavaros szerelem.

Bérc. Nagy úrral lesz dolgod.

Bérest látni: ajándék.

Bérelni. Jó aratás; birtokot: pletyka a szomszédok közt.

Bérlő. Nagy bevétel.

Beretva. Kés: rossz hír; beretválni: veszteség; beretválkozni: akadály; beretváltatni: nagy kellemetlenség; beretválni asszonyt: nagy előnyöd van.

Bérmálkozni látni: szórakozás; bérmáltatni: új ismeretség.

Beszélni. Közeli betegség: ha tudod, mit beszéltél: nyereség; beszélést hallgatni: kellemes látogatás; beszédet tartani: civakodásba keveredsz.

Beszegni valamit: tisztesség.

Beszélő madár. Kétségbeesés.

Beszélő baba. Szórakozás.

Beszennyezni valamit: lustaság.

Betakarni valamit: jó barátság; magamagát betakarni: féltékenység.

Beteg.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: betegség: semmi jó; betegnek lenni: az álmodónak jó, másnak rossz; beteget meglátogatni: kívánságod teljesedik. Az 1756-os álmoskönyv szerint: beteget látogatni: szándé­kodat biztos eszközökkel véghez fogod vinni; betegeskedni: rabnak jó, másnak gonosz; betegágyas nő: meghívás keresztelőre; beteg ember: egészséges aggkor; betegpénztár: szabadulás gondtól; beteget látogatni: vágyaid teljesülnek; beteget ápolni: félelem.

Újholdkor betegnek lenni: szerelmeskedést jelez.

Betű. Kellemes foglalkozás, újdonság.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: betűket tanulni: a szorgalmasoknak jó; hivatalnokoknak és olyanoknak, akik maguknak gyermeket kívánnak: rossz. Az 1855-ös álmoskönyv szerint: betűket tanulni: anyagi haszon.

Betűt írni: fejtörés; betűt nyomva látni: öröm; betű, ha írott: régen várt levél.

Betyárt látni: jó kedved lesz. Betyárral beszélni: szerződésed, árendád nem fenyegeti veszedelem. Betyárral hálni: váratlan szerelmeskedést jegyez.

1756-os álmoskönyv szerint; betyárral álmodni: szép szerencse. Útonjárónál meglepetést mutat.

Gvadányi Márton szerint: betyár, aki lóháton iramodik, elviszi gondodat.

Saját jegyzetek szerint: betyárral táncolni (fiatal nőnél): gyermek, (özvegyasszonynál) jó egészség jegye. Fekete betyár: öröm. Ősz betyár: nőnél nem szerencse.

Bezárnak (álmodban): véletlen öröm a háznál.

Bezörgetnek (ablakodon): szerelmeseknek jót mutat; másnál adósságot jelez.

Bibe (virágban): szégyent mutat, amelyben asszony miatt lesz részed.

Bíbic (ha kiált): jó kívánság.

Bibircsók. Szerelmesek álmában csókolódzást jegyez; ha testükön van: apró örömet jegyez.

1756-os könyv szerint: bibircsók szerelmi bánkódást jelez. Kerner Jusztinusz szerint: vigyázzunk szerelmesünk egészségére; sok bibircsók orron: asszonyhűség ingadozását jelzi.

Saját jegyzetek szerint: bibircsók, amely testünket belepi: bánat, szégyen, esetleg közelgő betegség jele.

Biblia. Jó remény. Bibliát olvasni: nagy veszekedést jelent családodban.

Kerner Jusztinusz szerint: bibliát látni: nyugalom. Útonjáró álmában biblia: váratlan haláleset miatt való hazatérést jegyez. Öregasszony álmában: temetést mutat.

Bíbor (szín): szédelgés. Bíborruha: jelzi, hogy nehézségekben lesz részed. Kedveseden bíbor: kacérság vetélytársaddal. Atyádon bíbor: mostohaanyát mutat.

Bicska. Pletyka.

Bika. Vendéged jön; ha üldöz: betegség; ha elér: öröm.

A Lipcsei nagy álmoskönyv szerint: bikával álmodni: közeli betegség; ha üldöz: jó barátod elveszíted; jegyez családi kellemetlenséget. Péter-Pál napján a bika: nagy szerencsét jegyez gazdaságodban. Útonjárónál: rossz vendégfogadót mutat, ahol civakodásban lesz része.

Bilincs. Szerencsés változás jegye. Bilincs kezeden: váratlan jó barátra szert teszel. Valakit megbilincselni: gond jegye.

1756-os könyv szerint: bilincs lábadon: házasságot; kezeden: szép hivatalt jegyez. 1833-as könyv szerint: ambó.

Billikom. Óvatosságra int. Aranybillikom: részegség, amely csúful végződik; billikomból inni: szép időd lesz.

Kerner Jusztinusz szerint: billikom (borral): szerencse és gazdagság.

Szent Mihály napján: bő szüretet jegyez.

Bimbó. Öröm. Bimbót látni: szerencsés szerelem.

Birka. Sáros idő. Birkát zöld mezőn látni: nagyon jó. Gazdag embernek: gondot jelez.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: birka a mezőn: egészség és szerencse jegye; birkát őrizni: nyereség; birkát vágni: veszedelem; birkahúst enni: becsület; birkapásztort látni: eső és kár; birka őszi mezőn: szegénység, hosszú tél. 1833-as könyv szerint: birkapásztor jelez óvatosságot mulatságaidban az asszonyok körül. Birkanyáj: megelégedettség. Bárány: kedvező jövő. Útonjáró embernél: birkanyáj: rossz vásárt mutat. Kos havában: sok birka: sok gond. Ikrek jegyében: pénzt jegyez. Húsvét hetében: kellemes ünnepek jele. Kereskedőnél: birka: nyereség.

Birkózás. Küzdelmes jövő képe. Birkózás közben összegabalyodni: szerelmeseknek különösen jó jel; alulmaradni: megcsalást mutat; gyermekkel birkózni, s azt legyőzni: megrágalmaznak.

Kerner Jusztinusz szerint: halottal birkózni: betegség jegye.

Saját jegyzeteim szerint: birkózás egy ismeretlennel, attól legyőzetni, és szégyent érezni, jelentős a szerelemben: változást mutat.

A különös álmokból: birkózni kutyával vagy más egyéb állattal, amelynek ernberfeje van és a fej ismerősünké: jelzi, hogy ne higgyünk gonosz indulatainknak. Birkózni erdővel: gonosz, veszteség. Asszonnyal birkózni és legyőzetni, mégpedig olyként, hogy az asszony kívánságának rabszolgái leszünk: félelmetes jegy. Szörnyekkel birkózni, amelyektől undort érzünk: betegnek gonosz.

Bíró. Ne kételkedj. Bíró előtt állni: jó jegy.

Bíróság előtt állni: ellenséges, gonosz jegy. Bíróság által elítéltetni: rút hálátlanságot tapasztalsz.

Bírósági szolgával beszélni: jegyzi, hogy őrizkedj barátaidtól.

Birsalma. Kibékülsz ellenségeddel.

Birtok (-ot örökölni) jelez: közeli menyasszonyságot vagy vőlegénységet; birtokot venni: visszatérő jómód jele; birtokot látni: jó célok után törekszel; birtokot eladni: szegénység családodban.

1756-os szerint: kis magyar birtokot venni vagy örökölni: biztos lakodalom.

Bitangot látni: nótás társaságba keveredsz.

Bitófa (-t látni): hamis barátaid vannak. Bitófán látni magad (lógva): nagy becsületben és hírnévben lesz részed.

Kerner Jusztinusz szerint: a bitófa utaidban változást, nyugtalanságot, forgandóságot jegyez. Állatkereskedőnél: szerencse jele, míg más kereskedőnél: gonosz. 1833-as szerint: bitófát építeni: halálesetet mutat.

Bivaly. Nagy nyeremény.

Bizonyítvány. Vendéglátás.

Bóbita. Rövid öröm.

Bocskor. Szegénység. Bocskoros tót: házi mulatság, jó háztartás, boldogság.

Bódé. Nagy gond. Bódéban árulni: szerencse.

Bodnár. Víg társaságot jegyez.

Bodzafa (virágban): házigond; zöld bodzafa: titkos öröm; bodzabogyó: gyomorfájás; spanyol bodza: szívbeli öröm.

Bogáncs. Veszekedés a sógornőddel. Jegyzi még ellenségedet, aki rágalmaz. Szégyenbe kerülsz.

Bogár. Szerencse. Ha testeden mászik: veszély jele.

1855-ös könyv szerint: bogár jegyez veszteséget is. Kerner szerint: fortélyos fecsegővel lesz találkozásod. Bogarat keresni: nagyravágyást jegyez.

Boglár. Új ismeretség, tartós barátság.

Bogrács. Szegénység. Bográcsból húst enni: egészség.

1833-as könyv szerint: bográcsban főzni: szerencse jegye.

Bogyó. Jó reménységet mutat.

Bolondoskodni. Betegnek jó, egészségesnek kedvetlenség. (1756)

Bojt. Szomorú hír.

Bojtár. Károsodás.

Bojtorján. Jó időjárás. Néha titokzatosság.

Bók. Szerelmeseknek jót jegyez. Másnál: betegséget.

Boka. Közelgő szerelmet mutat, amely nem tesz boldoggá.

Kerner szerint: boka: utazás egy nő után.

Gvadányi Márton szerint bokázó vándorlegény: rideg márciust, hideg karácsonyt hoz.

Bokor. Félelmet jegyez.

1833-as szerint: a bíróság ellenséged javára ítél. 1755-ös szerint: bokrot látni: jegyez hátráltatást. Útonjárónál: bokor rossz találkozás, gonosz éjszaka jele. Asszonynál: bokor mindig veszekedés jele. Öregembernél: lábfájás. Szent András napján: zöld bokor hosszú, csúf, nehezen múló, visszatérő tél jegye. Reszkető bokor: gazdánál gondoskodást mutat a jószágairól. Másnál utazás rossz időben. Szerelmeseknél jegyzi, hogy titkuk kitudódik. – Kerner szerint: bokor jegyez orgazdát is. A tüskés bokor: kiderülő titok jegye. Száraz bokor: hosszú szomorúság.

Gvadányi Márton szerint: bokor, amelybe elbúvunk és szerelmeskedünk: gonosz asszonypletykát jelez.

Bokréta. Szép asszonnyal lészen találkozód. (1833.)

Boldog (-nak érzed magad álmodban): károsodást jegyez. Boldogtalanság az álomban: szerencse jegye.

Bolha. Hiú remény.

1853-as könyv szerint: sok bolha: sok bánat jegye. Kerner szerint: bolha jelez: türelmetlenséget oly dolgok elérésében, amelyeket hiába remélsz elérni; bolhát fogni: szerelmeskedést jelent egy hősbe; sok bolha rajtad: reményeid gyümölcsöznek; bolhacsípés: veszekedés, szükség; bolhát messziről látsz: pénzt találsz. Útonjárónál bolha: álmatlan éjszaka veszteség miatt. Szent András napján: enyhe tél; József napján: meleg tavasz. Állatkereskedőnél: veszteség a vásáron. Özvegyasszonynál: hiába várt kérő. Öregasszonynál: egyedüllét. Szerelmeseknél: óvatosságra int a leskelődők elől. 1833-as szerint: bolhát fogni: pör jele.

Saját jegyzeteim szerint: bolha, amely egy asszonyról ugrik rád: jelzi, hogy másnak gondjait veszed válladra. Öregemberről ugró bolha mindig gonosz. Bolha kedvesed arcán, amely mintha volna szeplő: bánat jegye. Bolhás kutya: incselkedő vendég.

A különös álmokból: bolhát számláló öregasszony, aki állna pendelyben egy ablaknál, és régi kedvesed­hez hasonló arcú, de mégsem ő: jelzi, hogy egy múltban elkövetett tévedésedért felelősségre vonnak. Bolha, amelynek volna emberkeze és lába: veszély.

Bolond (ha megy): kitüntetés jegye. Bolondok: szerencsét mutatnak.

Bolond estély. Örömhír. Bolondház: szerencsétlenség. Bolondgombát enni: szerelem.

Bolt. Sok gond. Boltot nyitni: jó szerencse jegye. Boltot zárni: megszidnak.

Bolthajtás. Dicséret.

Bolygócsillag. Ritka vendég.

Bomba. Nagy kellemetlenség.

Bontani. Rossz hír.

Bor (-t látni): tolvajlás ér. Sok bort inni: jegyez vállalkozást, mely jól sikerül. Bortól tántorogni: szégyen. Bort csapból folyni látni: gonosz jegy. Bort eladni: szerencse. Bort vizsgálni: látogatás, jókedv.

1756-os könyv szerint: bor fejér avagy zöld: jókedvű lészesz. Bort feketét látni: munka, dologtevés. Bort csávárlottal látni: gonosz. Bort akarni venni: járás. Kerner szerint: borcégér: részegség. Borecet: sanyarú helyzet; borház: remény; borházban időzni, s benne bort inni: óvakodj barátaidtól. Borlopó: ambó vagy ternó. Borkő: hamisság. Borszag: betegség. „Borecetet innya: visszavonás. Bort alkalmasint innya: jól elrendeli dolgát.”

Útonjárónál bort venni: jó esztendőt jegyez. Szent Mihály napján borral álmodni: bajt jegyez pincékben; József napján: gyenge szüret; Szent Ivánkor: rossz gazdálkodást mutat.

1833-as szerint: bort zsidóktól venni: perpatvar a famíliában, esetleg elválás a feleségtől, gyermektől.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: vörös bort inni: rendkívüli szerencsét mutat.

Más feljegyzések szerint: törött bor: haláleset jele; borospohár (telve): vágyakozás asszony után; üres borospohár: betegség; borospince jelent kétes társaságot, hol kellemetlenségben lesz részed.

Saját jegyzeteim szerint: bor, amely megtölt: elégedetlenség.

A különös álmokból: borban úszni, belőle ki nem menekülhetni: közelgő betegség. Bor, amely fejedre folyik: szégyen.

Gvadányi Márton szerint: bor okádást jegyez.

Borbély. Újdonság, de legtöbbnyire hazugság jegye. Borbéllyal fogat húzatni: betegségünktől megszabadulunk.

A különös álmokból: borbély, aki jönne, hogy elvegye szakállad, de helyette öregasszony jön, és meggyötör: gond jegye. Borbély, aki beszappanozza arcod, aztán megszalad: egy jó reménység eltűnését jegyzi.

Asszony álmában a borbély mindig szerelmesedést jegyez.

Borotválni. Kis nyereség; borotváltatni; jó étvágy; borotváltatni és hajat vágatni: nagy kellemetlenség; borotválást látni: kerülsz valakit, aki szeret. Borotva: veszély. (1833.)

Kerner szerint: borotva: szerencse.

Borda. Nehéz idők jele. Bordatörés jegyez rossz feleségedtől való megszabadulást.

Bordélyház. Eredményt jelez.

Kerner szerint: öregembernél szerencse jegye; fiatalnál: gonosz vágy.

Borjú. Öröm. Borjúhúst enni: változást mutat. Borjúbőgést hallani: jelzi, hogy dolgaidat elhirtelenkeded. Borjúölés: családi ünnep. Borjút eladni: hátad mögött nevetnek. Borjút venni: veszteség. Borjúvásáron őgyelegni, de nem vásárolni: nagy időváltozás.

1756-os könyv szerint: borjúval álmodni: rossz idő. Fehér borjú: kár jele. Sárga vagy fekete borjú: asszonyi kellemetlenség. Borjúvásárról kötőfékkel menni haza: rossz gazdálkodás jele. Szent András napján borjúval álmodni: adósság. 1855-ös könyv szerint: borjúvá lenni álmunkban; nagy csalódás családi körben. Állatkereskedőnél fekete borjú veszteség jegye.

Borogatás. Közelgő szegénység.

Borókafa. Hű szolgát jelez. Borókapálinka: harag jegye. Borókaág: szenvedést mutat.

Borona. Jegyzi, hogy adósságod titokban marad; jóléted közeleg.

1833-as könyv szerint; gazdaembernek igen jó jelentés, másnál: betegség abban az esztendőben. Andráskor: nyugtalanság, gond jegye. József napján: szép idő jelvénye. Szűz havában: gonosz. Újholdkor: elmulasztott munkát jelent.

Borostyánfa. Hír jele.

1756-os könyv szerint: borostyánfa gazdag asszonyt jegyez.

Borostyánkő. Búbánatot mutat, amely betegséggel végződik.

Borsó. Enni: betegség vagy harag. Borsót látni: betegség. Nyers borsó: gyanú.

1756-os könyv szerint: „borsód ha vagyon: gonosz gyanakodás.” Borsót enni: titkos szerelem, amely nagyon szerencsésen végződik. Borsót szedni: vidámság. – Kerner szerint: borsó jelent vagyoni gyarapodást. Borsó Ikrek havában: szegénység. Kereskedőnél: gonosz. Állatkereskedőnél: betegség jegye. – Egy öreg asszony szerint: borsót főzni: szegénység; borsót enni: víg társaság jele; zöldborsót hámozni: unatkozás.

A különös álmokból: borsó, amely mintha fejeden nőne ki, és ijesztővé tenné külsődet: orvost jelez. Borsó, amely belepi arcodat, orrodat, homlokodat: régi, nem múló bánkódás jele. Borsón térdepelni: gyermekkori bánat.

Bors. Szerencse a szerelemben. Borsos étel: rossz fogadtatás. Borstartó: elővigyázatosságra int.

Borz. Hideg időjárást jegyez. Borzot lőni: jegyez titkos ellenséget, akivel váratlanul megismerkedel.

Kerner szerint: borz jelez éhséget.

Borzbőr. Veszteség. Borztanya: biztos jövő. Borzvadászat, siker esetén: jó jel. Borzot fogni: jegyez lakásváltozást. Borzkutyát látni: ritkaság felfedezése.

Borzasztót elkövetni: veszély.

Bosszú. Betegség. Bosszút állni: valakit magadra haragítasz. Bosszút látni: sok előnyöd van.

Boszorkány jegyez: civakodást, asszonyperpatvart, családi viszályt.

Kerner szerint: kincset lelni ez álom révén. Ha fiatal a boszorkány: rágalom jár nyomában.

A különös álmokból: boszorkánnyal, aki az esőcsatornán mászott be hozzád, szerelmeskedni, de ebből hirtelen felébredni: gonosz vágyat mutat. A boszorkány, aki saját lányát áldozná fel férfiak kívánságá­nak, de ez ébredéssel végződik: alattomos gondolat jele egy bűn után.

Gvadányi Márton szerint: boszorkány nappal igen gonosz, de éjjeli sötétben igen mulatságos.

Bot. Családi kellemetlenség jegye. Eltört bot: mérgelődés jele. Elveszett bot: elvesztett remény. Botot találni: barátra szert tenni. Botot elültetni: nagy szégyen. Botos emberrel találkozni: megkönnyebbülés.

Bőgő. Rendkívüli szerencsét jegyez.

Törött bőgő: pletyka a házban. Bőgőn játszani: jegyzi, hogy barátaiddal jámborságban élsz. Bőgőt látni: fülbetegséget is mutat. De jelez táncmulatságot is, amelyben rövidesen részed lesz.

1756-os könyv szerint: bőgő: szerelmes, öregedő asszonyt jegyez részedre. Bőgővel hálni: házasság képe.

A különös álmokból: bőgő, amely nem bőgőhangot ád, hanem énekelne, mint egy elvarázsolt leány, és téged szerelemre felszólítana: félénkséget jegyez egy bizonyos asszonnyal szemben. Bőgő az ágy alatt, amelyből a nóták kimásznak, és emberi alakot öltenek: titkos vidámság. Esetleg kirándulás jelképe.

Bögre. Jólét jelvénye. Törött bögre a világ fennállása óta: haragot mutat.

Útonjáró embernél a bögre szükséget is jegyez. Asszonynál, ha tűzön van: betegség, sorscsapás jele. Egyébként jövedelem és családi szaporodás jele. Újholdnál: jó háztartást mutat. Andráskor: szívfájás. Gazdasszonynál: röstség jele (1855). Öregembernél: betegség.

Böjt. Jelzi, hogy oktalan emberekkel vagy körülvéve, akiktől őrizkedj.

Az 1757-es könyv szerint: asszonynál epedést jegyez.

Bölcső (gyerekkel): öröm. Gyerek nélkül: gond.

1833-i könyv szerint: biztos gyermekáldás.

Bölény. Váratlan segély.

Bölömbika (-t hallani): egy nagyúr megharagszik rád.

Bőr (emberi): szerencse. Állatbőr: kellemetlenség. Ha a saját bőröd hámlik: szegényedés. Foltos bőr: irigység. Állatbőr (kereskedőnél): jó vásárt jegyez. Szőrös bőr: betegség. Puha bőr: barátság. Kígyóbőr: szerencsétlenség a bugyellárisban, de annál szerencsésebb asszonyoknál. Durva bőr: veszekedés. Bőrkötény: váratlan kereset.

A különös álmokból: bőröd, amely mintha leválna arcodról, hogy mezítelen, veres húsodat láthatni: egy régi szemérmetlenség miatt szégyenkezést jegyez. Bőröd, amely nevekkel, betűkkel van teleírva, mint egy fának a kérge: jegyez nem teljesült kívánságokat.

Gvadányi szerint: a test bizonyos részén megfeketedett, cserzett, durva bőr: asszonynál öregség jele.

Saját jegyzeteim szerint: lógó bőr, amely keménynek látszik, mint a lóbőr, valamint ugyanolyan hangot is ád: kellemetlenség egy féltékeny szépasszony miatt.

Kerner szerint: asszonybőr, mely volna szép, fehér: változó időjárást jelez.

Börtön. Jegyez: egészségi állapotban való hanyatlást, de másrészt jó szerencsét is. Börtönben járni: emelkedés a hivatalban. Börtönben ülni és bánkódni: szomorúságunk után piros öröm következik. Börtönbe indulni: csalás.

Újholdkor: betegnek gyors gyógyulást jegyez.

A különös álmokból: börtön, amelyben gonosz szag van, és csúf öreg emberekkel telve, ahová véletlenül tévedtünk, és ismerős fiatal nőt leltünk: jelent a látott nőnek jó szerencsét, nekünk bánatot. Asszony álmában a rabok, akik vizet hordanak: szerelmeskedést jelentenek. Börtön udvarában valamit csinálni és elfutni: betegség.

Bősz ember. Szerencse. Bősz kutya: nyereség. Bősz kutya, mikor harap: rágalmazás jegye.

Brekegés. Jó hír.

Búbos galamb. Szegénység.

Bucka. Munkában való késlekedés jegye. Gyepes bucka: jelzi, hogy rövidesen holttestet látunk.

Búcsú. Búcsú jó baráttól: a csalódás jegye. Rokontól, atyafitól: a közeli viszontlátás mutatója. Búcsú idegentől: egy barátod elvesztésével jár. Búcsú a szüleinktől: nagy barátkozást, kibékülést mutat családunkban. Búcsújárás: gyógyulást jegyez a betegnek: egészségesnek vidámságot, amely csúf jövedelem miatt érkezik; asszonynak gyereket is jelez. Búcsúsember: menj gyónni. Búcsúsgyerek: haláleset.

Kerner szerint: búcsús-asszonyokkal együtt aludni egy fa alatt, amelyen a holdvilág állna: szerencséd lesz bizalmas barátságba jöhetni egy nővel, akire nem is gondoltál volna. Leginkább kocsmárosnéval.

Gvadányi Márton szerint: búcsúsokkal gyalogolni: haszontalan foglalkozás.

Egy öregasszony (Radics Mária) szerint: búcsúsok után menni és felszedni, amit elhánynak: lappangó vágyakozás.

A különös álmokból: nő, ha álmodna búcsújáró öregemberrel, aki fenyegetné őt keresztjével, majd erőszakoskodna: szerencsétlen szerelmet mutat.

Budára menni. Jó reménység. (1833.)

Bugyelláris. Titok kiderül.

Bukás (a mélységbe): jegyzi, hogy túlságosan sokat remélsz szerencsédtől.

Bukfenc. Jó aratás.

Bunda. Helyzeted javul. Jó barát mutatkozik. Bundát kapni: szerelem. Bundát venni: jó összeköttetésekre tész szert. Öröklött bunda: gyermekáldást jegyez.

Bujálkodás. Jelez szárazságot.

Útonjárónál: részegség. Újholdnál: pénz asszony kezéből. Esős esztendőben: állatok szaporodását. Szilveszterkor: gyermekáldást az újévben. 1855-i könyv szerint: egészséget mutat.

Bunkó. Előrehaladásod hivatalodban két könyöködnek munkája. Bunkóval aludni: jelez elérhetetlen célokat. Bunkó, amely a konyha sarkában áll: tolvajt mutat.

Burgonya. Általában kemény munka jegye. Burgonyát főzni: változó sors jegye. Burgonyát kapálni: eredményes, de nehéz jövő. Burgonyát ültetni: gond. Burgonyát hámozni: meg­sza­badulás terhes élettől.

Egy öregasszony szerint: burgonyát főzni: kellemetlen vendégség; burgonyaföld: jó aratás jele; burgo­nya­tészta: betegség. Az 1756-os könyv szerint: szegény házasélet.

Burján. Veszteség.

Burnót. Mérgelődés. Burnótszelence: lelkifurdalás.

Bútor. Házasság. Új bútor, amelynek szaga van: haláleset. Régi bútor: nagyravágyás.

Butykos. Vidámság jegye. Üres butykos: kár. Teli butykos: mérgelődés.

Búza. Jó reménység jegye. Sok búza: nagy bánat mutatója. Búzaasztag: minél nagyobb, annál jobb jel. Búzacséplés (ha nem látod): pénzt jelent. Búza zöld mezőben: szapora tennivaló. Búzát kaszálni: áldás.

Az 1759-es álmoskönyv szerint: „Búzafő, mely temérdek: jót jegyez. Búzát bőven látni: nagy bánat. Búza­asztagot látni: mennél nagyobb, annyival jobb. Ha csépeled, de nem látod a búzáját: pénzt hoznak tenéked.”

Búzavirág. Vigasztalódás a bánatban.

Büdösség. Jó hír. De jelez: betegséget is.

Büdösbanka. Paráznaság.

Bükk. Gond. Férfinak, nőnek egyaránt gonoszat jegyez.

Bükköny. Száraz esztendő.

Bűvész. Jegyzi, hogy tarts ki szilárdan akaratod mellett. Bűvész pálca: kellemes dolgot tapasztalsz ott, ahol kellemetlenséget vártál.

A különös álmokból: bűvész, aki volna középkori ruházatban, öreg ember lenne, de az agg vonások alatt egy jó ismerős arcát mutatná, és bennünket úgy elvarázsolna, hogy tagjainkat mozdítani sem bírnánk: jegyez bánatot, amelyet abból a korszakból érzünk, mikor még igen fiatalok voltunk. (F. S.)

*

C

Cardinállá tétetnek akaratod ellen: főtiszteletre emelnek, amelyben elég bút vallasz. (1759.)

Cápa. Utazás.

Cédrus. Szerencsés jövő. A szerelemben is.

Cédula. Eltévesztett élet jegye. Cédulát cserélsz valakivel: megcsalnak.

Céhmester. Katonaságot jegyez.

Cékla: Ájulás társaságban. Lázas betegség.

Cérna. Kellemetlen híradást jegyez arról, hogy vágyaid még nagyon sokára válnak valósággá. Menyasszonynál: jelez jegyesség felbontását is.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: kötőcérna: vándorlás jele; fehér cérna: ajándékot vonz; fekete cérna: beköszöntője a balszerencsének; kék cérna: jó reménység; piros cérna: közeli öröm. – Egy öregasszony szerint: cérna, amely összevissza van gombolyodva, gubancolva: akadályt jelent álmaink elérésében. Cérnát befűzni: udvariasság jele. Eltépett cérna: harag jelvénye. Cérnát gombolyodni látni: nehéz helyzetbe kerülünk. Cérnát legombolyítani (saját kezünkkel): terveink visszafelé haladnak. Össze­gubancolt cérna jelent még rossz időt is. Szűz havában ugyanez: vénlányságot. András éjjelén: nehezen létrejövő házasságot. Újholdkor: családi ellenkezést szerelmünkben. Szeles éjszakán: félelmet jövendő sorsunktól.

A különös álmokból: cérna, amely hajunk helyett nőne ki fejünkből, valamint orrunkból és szemünkből: jegyez régi szerelem miatt visszatérő bánatot, amely borús fellegként néha szívünkre nehezedik. Cérna, amellyel patikáriusüveget kötnek be: csalárdságot jelent. Fülben viselt cérna: váratlan hír.

Gvadányi szerint: óvakodj a cérnafűző nőtől, semmire sem jó.

Saját jegyzeteim szerint: cérnát látni magunkon: új ismeretséget mutat.

Radics Mária szerint: cérna, amely a lábra csavarodik: egy nemszeretem-házasság jelképe.

Cica. Fegyelmezetlenség jegye.

Egy öregasszony szerint: karmoló cica jelzi, hogy haragos kezek közül menekülsz. Fiatal cica: elcsábítá­so­dat mutatja. Cicát látni jelent még: kellemetlenséget és elárult szerelmet is. – 1855-i könyv szerint: cica mutatja, hogy hamis emberekkel lesz dolgod, de te könnyenhivő lész a beszélgetésben. (Ez fiatal nőkre vonatkozik.) Cica jegyez: kiabálást, kellemetlen tárgyalást. Cica a háztetőn: gonosz jel; öregasszonynál: betegség.

Cickány. Szerencse.

Cicomázás. Jelzi, hogy kenyeredet becsületes úton keresed.

Cigány. Tolvajlás. Cigánymuzsika: mulatság. Cigányasszony: kellemetlenség. Cigányasszony (úriruhában) férfinak veszedelem. Kancsal szemű cigánynő: szerelmi boldogtalanság.

Cimbalom. Búsulás.

Az 1759-es könyv szerint: hadba vonulás, háború.

Cimbora. Vigyázz! Váratlan esemény előtt állsz.

Címer. Lelkiismereted nyugtalan.

Cincér. Szép idő.

Cincogás. Szerencse. Öregasszonynál: vágy.

Cinege. Hideg időjárás. De jelez rövid utazást is.

Cink. Ajándék.

Cinke. Öregnek őszi halált jelez, fiatalnak víg farsangot mutat.

Cinkos. Mulatság.

Cinterem. Lakodalom.

Cipész. Váratlan költség.

Cipó. Ha fehér: egészség.

Cipő. Jelez egészséges táplálkozást. Nagy cipő: utazást mutat; szűk cipő: szorult viszonyok jelzése; rongyos cipő: veszteség. Cipőt felhúzni: kirándulásra mégysz. Új cipő: jó reménység. Cipőt foltozni: hasznos foglalkozásban lesz részed. Cipőt venni: csalódás jele; egyben elutazást is mutat. Cipőt elveszítesz: igen kellemetlen hírt hallasz. Cipőt találni: ajándék.

Kerner szerint: cipő, mely nem a lábunkra van szabva: jelent kedvünk ellen való utazást. Báli cipő: betegség. Halotti cipő: öröm. Rongyos cipő, amelyből lábujjaink különösebben kiállanak: hideg időjárást mutat. Asszonynál: szűk cipő gyanúsítást jegyez.

Ciprusz. Igen hosszú utazást jelez.

Cirógatni szépasszonyt: nagy veszekedés.

Citera. Rossz társaságba keveredsz. Citerázni: jelzi egy utazásodat a hegyek közé.

Citrom. Halál. Citromot enni: jólét.

Coboly. Drága esztendő.

Comb (asszonyé): szerencse a szerelemben. Általában combot látni: öröm jele. Sovány comb: házasságtörés jegye.

A különös álmokból: comb, amely olyan asszonyé, akinek combját nem láthatjuk: jegyez változást. Combok, amelyek ismerős nőké, de a fej és törzs nélkül látjuk, és szeretnénk felismerni őket: gonosz; mindig valamely közeli, súlyos betegség jelei. Combok, amelyek fekvőhelyünkhöz nyűgöznek, felemel­kedni nem engednek: szabadulás vágya a házaséletből. Öreg combok jegyzik a feleséget.

Cölöp. Veszedelem.

Cukor. Hízelkedés jegye. Mutat gazdagságot is. Sőt kedvességet és engedelmességet, amelyben részünk lesz. Cukrot enni: haragot jelent. Cukrot törni: látogató közeleg. Cukrot venni: szégyen. Cukorgyár: jó hír.

Cukrász. Harag. Cukrászda: gyomorrontás.

Egy öregasszony szerint: kicsapongás.

*

Cs

Csaholás. Jó hírt jegyez.

Újholdnál: kérőt mutat fiatal leánynak. Csaholás András napja után: jelent félelemből elmulasztott utazást is. Útonjárónál: korai indulást mutat. Télelőben gazdaembernél: erős fagyot jelez és fehér karácsonyt. Farkasugatás Szűz havában: gonosz jel. Őrök, virrasztók álmában: váratlanság jele.

Csákány (-t használni): öröm. Csákánnyal feszíteni ajtót: meglepetés. Csákánnyal bontani: jó időjárás. Szent Mihálykor költözködés.

Csáklya. Jó barát. Halásznál: jó fogás.

Csákó. Veszedelem.

Útonjárónál: veszteség, esetleg tömlöc jele.

Család. Jegyez gazdagságot. Családi kör: örökség.

Csalán. Harag mutatója.

Csalfa (nő): nagy vigalom jele. Szőke, csalfa nő: úri mulatság.

Csalit. Titok.

Csámpás ember: levélhordó útján szerencse.

Csap. Betegségedben könnyebbülés jele.

Csapda. Mulatság vár rád. Csapdát állítani: jó üzlet.

Csáp (bogáré): mérget jegyez.

Csapóajtó. Fenyegető veszély mutatója.

Csapófa. Jelzi, hogy nem vagy elég szorgalmas teendőidben.

Csaplárossal beszélni: jegyzi, hogy ismerőseid kihasználják gyengeségedet.

Az 1759-es könyv szerint: csapláros jelent rossz esztendőt. A lipcsei szerint: betyárság jele. Újholdkor: kiássák a ház falát a szomszédaid.

Csapodárság. Kellemetlenség. Csapodár anyós: szegénység. Csapodár vőlegény: örök bánat. Csapodár barátnő: óvakodj a gyermekágyasságtól.

Csapszék. Gonosz hír.

Csárda. Szerencse.

Csillaghulláskor: kincstalálás. Szent András napja után: szerencsés utazás. Szűz jegyében: családi bánat. 1759-es könyv szerint: „Tsárdában lenni néked öröm, ellenségeidnek bosszúság.”

Császár. Öröm jele.

A lipcsei könyv szerint: jegyez emelkedést hivatalodban. Császárral beszélni: jelent váratlan szerencsét, amelynek folytán viszonyaid javulnak. Császárnét látni: biztos vőlegény közeledik.

Csat. Jegyzi, hogy olyan ismeretséget kötsz, amely az életed végéig épségben marad.

Csata. Nagy változás és gyász.

Csatlós. Jegyez nagy konyhát.

Csatorna. Mutat szétfoszló reményeket. Csatornába esni: jó reménység.

Csecsed (ha sok vagyon): paráznaság. (1759.)

Csecsemő. Pártfogó jó barátok segítenek bajodban. Csecsemősírást hallani: öröm. Csecsemőt fürdetni: ambó. (1855.)

Cseléd. Gyanúba keveredsz. Pletyka. Elveszett tárgyak. Ha magadat álmodod cselédnek: alázatosságod révén szerencsés ismeretség.

Csemege. Közeli eljegyzés.

Csemete (fa): felesleges fáradságot mutat.

Csempész. Csalódás.

Csendőr. Szorgalom.

Csenevész (gyermek): nagy bánat.

Csengés (fülben): félelem jegye. Hirtelen csengetést hallani: érdekes hír közeleg feléd. Csengetés az ablakod alatt: vidámság, szánkózás. Csengettyű: látogató.

Kerner Jusztinusz szerint: csengés, amely hajnali harangszóra emlékeztet, elmulasztott kötelességet jelent. Esti harangcsengés: öregség jegye. Csengetés a kertben: valaki tilosban jár a háznál. Csengetés a hálókamrában: feleséged mással szeretne álmodni. Csengetés a lábadon: temetőbe visznek. – Egy öregasszony szerint: csengő a ház előtt: éjjeli látogatás jegye.

Saját jegyzeteim szerint: csengetést hallani, ágyból felkelni, ajtóhoz menni, és ott senkit sem találni: vendéget jegyez, aki valamit a háztól elvisz.

A különös álmokból: csengő, amely fülünkön nő, és csengő, amely testrészünkön cseng: tehetetlenség, boldogtalanság jelvénye.

Gvadányi Márton szerint: a csengő gyermekjáték, amely felnőttnek csak bosszúság lehet. Radics Mária szerint: éjjeli csengetés: haláleset a családban.

Csepegés (-t hallani az ereszről): betegnek igen jó; egészségesnek feltűnő hírt jegyez. Vízcsepp, amely reád hull: pénzkiadás.

Kerner szerint: vízcsepegés, amelyet nem látunk, csak hallunk: jegyez állatkereskedőnek tolvajságot, másnak rosszullétet.

A különös álmokból: csepegés, amely egy lezárt koporsóból hangzik, mintha a halott élő volna: kedves ember, kedves szó utáni vágy. Jelent sírdogálást meghalt szülőkért.

Cséplés. Perlekedés.

Csepű. Csüggedt gondolatok.

A különös álmokból: csepű, amely arcunkból nőtt: öregedést jegyez. Nőnél szerelmi bánat.

Cseresnyét enni. „Nem adják meg az ígéretet.” (1759.) „Cseresnyét (feketét) enni: dolgodat megbánod.” (1759.)

Kerner Jusztinusz szerint: cseresnyét enni jegyez nagy veszekedést. Cseresnyét fáról szakítani: öröm, kellemetesség, szerelem. Útonjárónál: szépasszony barátsága. Cseresnyefa: kellemes idő, hazug szavak. 1799-es könyv szerint: kényes órák állnak előtted. Egy öreg asszony szerint: cseresnyéslepény: harag jegye a testvérrel. – Egy másik öregasszony szerint: édes cseresnye: bánat, míg savanyú cseresnye: öröm jele. Cseresnyét ajándékozni: az ajándékozottnak nagy öröm. Cseresnyét szedni: szószegés. Cseresnyét venni: lustaság.

A különös álmokból: cseresnye, amely fülünkön, orrunkon nőtt, és tőle meg nem szabadulhatunk: jegyez tetszeni vágyást valakinek, aki már régen nem törődik velünk. Cseresnye (nőnél) bizonyos testrészén: ijedtség, de új szerelem jelképe is. Szép, piros cseresnye, amely álmunkban ülőhelyünkön marad: betegség, másnapi rosszullét. Cseresnye, amely a hasból nő ki: hisztéria.

Cser. Egészség.

Az 1759-es könyv szerint: cserfa gazdagságot és hosszú életű embereket jegyez.

Cserebogár. Változó szerencse.

Kerner szerint: szerelmi találkozó. Útonjárónál: szerelmi bánat. Újholdkor: gond. József napján: aggodal­mas tavasz. Vőlegénynél: kételkedés. Öregembernél: halál még abban az esztendőben. Fiatal asszonynál: bujaság. Az 1759-es szerint: szép, de szegény feleség. Özvegyasszonynál: kérő. Özvegyembernél: csalódás. Télelő havában: betegség.

A különös álmokból: cserebogarat enni, és ezzel jövedelemhez jutni: kövérség jegye. Cserebogár, amely belőlünk kibújik és nyomban elrepül: betegnek igen jó. Cserebogárzúgást hallani téli éjszakán: vígság. Asszony, akinek haja cserebogárral telik meg: nagy bánat előtt áll.

Cserép. Csalódás.

Egy öregasszony szerint: nagy szerencse. Leánynál: eljegyzés. Cserepezővel találkozni: balszerencse; vele beszélni: tűz. Cserépfedő: veszedelmes utazás.

Kerner szerint: izzó cserép, amely égő házról lerepül: pletyka, amely miatt veszedelembe jutunk.

A különös álmokból: meleg cserép gyomrunkon, anélkül hogy betegek volnánk: költözködést jelent. Lábmelegítő: özvegység.

Cserjés. Titok.

Cserjésben tartózkodni: titkos, szemérmes dolgot mívelni: Cserjésben aludni: honvágy.

Csésze. Ajándékot várhatsz.

Az 1855-iki könyv szerint: csészét venni jegyez meghívást kellemes mulatságra. Aranybetűs csésze: jó házasság; inni belőle: szerencse a szerelemben, jó barátság, gondtalan esték. Csészét eltörni: jegyez árulást, még pedig jó barátnő által. – Egy öregasszony szerint: csészét ajándékba adni és inni: szerencsés órákat mutat. Kerner Jusztinusz szerint csésze asszonyt jegyez.

Tisztátalan csészéből tisztátalanságot inni: terhesség jegye. Olyan csészében főzni, amely nem evéshez való, és belőle a vőlegényt megkínálni hűtlenség jele. Csészébe köpni: betegség.

Cséza (rajta utazni): hosszú élet. Útonjárónál: betegség.

Csibe. (Lásd: Csirkénél.)

Csicsergést hallani. Jókedv.

Csicsóka. Szerelem.

Csipi-csóka. Boldog öregség.

Csiga. Jó jel.

Kerner szerint: csigát látni: jó hír egy távol levő barátról. Csigát enni: gyermekáldás jegye. Egy öreg­asszony szerint: csigát látni jegyez még hamisságot is, amely által eredményt érünk el.

Csigajáték. Rossz szomszédság.

Csigér. Betegség.

Csigolya. Csalódás.

Csikolni vagy csikoltatni: gonosz.

Csiklandozás. Érvágás. (1820.)

Csík. Rossz idő. Csíklevest enni: szerelmes beléd egy asszony. Csíkot ajándékba kapni: bosszú ér. Csíkot a Tisza mentén halászni: ügyvédet jelez. (1833.)

Csikó. Nagy szerencse.

Az 1759-es könyv szerint: csikó jegyez: új asszonyt is. Vele álmodni farsangban: házasodás jele. Asszonynál: fiatal szerető. Csikó fénylő szeme: közeli ismeretség asszonnyal.

A különös álmokból: csikó, amely jönne nekünk, és emberi hangon szólalna meg: asszonynak különös kalandot jegyez, amely után gyónni kell.

Csikós. Öröm. Öreg csikós: törvény elé állunk.

Csillag. Öröm.

Az 1855-ös könyv szerint: csillag az égen vigalom jegye. Csillag, amelyet nem az égen látunk: kárvallás, bánkódás. Csillagos ég alatt halászt látni: háború. – Kerner szerint: csillag nagy szerencse. Csillaghullás: váratlan szerencse. Csillag az ég közepén: nagy vidámság. Csillagvizsgálóval beszélni: rövidesen hazugságot hallasz. – Útonjárónál: csillag szép szerelem. Mihály napján: hosszú szép idő. Újholdkor: egy asszony megsegít. Csillag a vízben: régi szerelem visszatér. Csillag egy fa tetején: gyermekáldás. Csillag a párnán: jó asszony szeme. – Kos jegyében csillagokkal álmodni: megszerelme­sedés jegye. – Esős éjszakán: csendes élet. Szilveszter éjjelén: unokákat jegyez. Égzengésben: béke jelvénye.

A különös álmokból: csillag, amely a testünkön van: egy elmaradt, várt csók nyoma. Csillagrúgás: katonaság.

Csillámlást látni: jó hír. Elsőrangú jó jel.

Csimbók. Alamuszi emberekkel vagyunk körülvéve. Hajcsimbók: aggodalom.

Csipa. Szerelem.

Egy öregasszony szerint: fiatal lánynál biztos megszerelmesedés jegye. Vénembernél: gonosz kívánság. Kerner Jusztinusz szerint: öregember fejét fokra hajtja, ha ez álma. Csipa (más szemében) asszonynál: hűtlen gondolatot jegyez; gyermeknél: lidércet. Csipa Szent Mihály napján férfinál: szép szolgálólány miatti virrasztás jegye. Kántorböjtben: betegség, gyomorrontás, álmatlanság. Csipa karácsony éjjelén: szegénység, elhagyottság, bánat. Szilveszterkor: gonosz, esetleg haláleset, közeli temetés. József napján: fájdalmas szerelem. Útonjárónál: hiábavaló vágy.

A különös álmokból: csipa, amely miatt nem látunk, és ezért igen szerencsétlennek érezzük magunkat: boldogtalan szerelem. Csipás koldus, aki szemérmetlen cselekedetre szólít fel: ájulás. Csipás férfi: igen szemérmetlen.

Csipke. Akadály jegye.

1855-iki könyv szerint: idegen kéz elrontja tervünket, Kerner szerint: asszony ajándékot remélhet; férfi: pénzeserszénye soványodását.

Csipkekendő: élvezetteljes szórakozás jegye. Csipkekendő, amelyben didergünk (lánynál): elcsábítást mutat; öregasszonynál: nyitott ajtó a hálókamarán.

Csípő. Gonosz.

Lánynál (Kerner szerint) gyermeket mutat; asszonynál a betegség jegye. Általában paráznaságot jelez. Meztelen csípő: fajtalankodás öregemberrel, vándorlóval. Betakart csípő: hűség egy régi szerelemhez.

Csíra. Furcsa jókedvet mutat.

Csiriz. Szorgalom jegye.

A különös álmokból: csirizbe ülni, beleragadni, és belőle nem szabadulhatni: nőnek fajtalanság.

Csirke. Barátság. Tarka csirke: szerencse. Sok csirke: nagy szerencsét jegyez. (A többit lásd Tyúknál.)

A különös álmokból: csirke, amely fejünkből nő ki és ott kapargál: öregség, gyengeség. Csirke, amely ágyunkban van, és csőrével csipdes: özvegység.

Csiszár (ló): csókolódzás.

Csíz. Szomorúság. Csízet hallani: jegyez magányos életet.

Csíziót olvasni: jelentékeny szerencse dolgainkban, különösen akkor, ha szorgalommal párosul.

1759-es könyv szerint csízió: kellemetes öregség, meleg kályha, teli pince. Andráskor: kellő időben beköszöntő tél jegye. Adventben: csendes ünnep. Kristóf napján: nagy változás. Kántorböjtben: intelem.

Csizma. Sietség jegye. Jegyez: utat, amelyben elkésel.

Az 1759-es könyv szerint: régi csizmát felhúzni: csalás. 1833-i könyv szerint: csizmát felhúzni: jól jel. Új csizma: szép örömre vigadunk. Csizmát szabni látni: jó nyereség eladásban. Álmunkban csizmában járni: közelgő szerencsétlenség jegye. Holdas éjszakán csizma: paráználkodás jele. Esős éjjel: utazás. Igen száraz éjszakán: nagy gond. Padláson látni csizmát: atyafi halála; saját csizmánk a padláson: gonosz. Cifra csizma: új szerető. Egy öregasszony szerint: csizma jelez hiábavaló járkálást egy csalfa nőért.

Fiatal szépasszony csizmában: időváltozás.

A különös álmokból: csizma, amelyet valaki fejünkre húz, hogy tőle ne láthassunk: megcsalás jegye. Csizma, amelytől nem szabadulhatunk, az álmoskönyvem szerint: öregasszony hű szerelmét mutatja. Sárba ragadt csizma, amelyet elhagyunk: nagy könnyebbség sorsunkban.

Csizmadia. Fájdalom. Fogfájás.

Csoda. Bátorság.

Az 1799-es könyv szerint: záporeső. Nagy csoda: kár.

Csók. Általában szomorúságot jelez.

Az 1759-es könyv szerint: csókolni: szomorúság; téged csókol valaki: még nagyobb szomorúság, bánat jegye. – Kerner szerint: halottal csókolózni: betegség. Kezet csókolni nőnek: nagy gond. Találkozáskor csókolózni: látogatást mutat. Csókot adni férfinak: szomorúság; nőnek elég jó. Szerelmessel csókolózni: új szerelem jegye. – Egy öregasszony szerint: kedvessel hajnalban csendesen csókolózni: viszály a szerelemben. Idegen nőtől csókot kapni: halál. Csókot lopni: civódás. Másokat csókolózni látni: jegyez komoly szerencsétlenséget. Szent Mihálykor a csók: betegség. Kántorböjtben: elérhetetlen vágy. Újholdkor (nőnél): bűnös gondolat. Útonjárónál: nyugtalanság, veszteség. Bika jegyében: kopaszság férfinál, nőnél hosszú betegség. Adventben: lustaság. Farsangban: hervadt párta. Felvidéki embernél: lakoma.

Csók esős éjjelen: régi szerelem felújulását is jegyzi, amely azonban nem végződik szerencsésen.

A különös álmokból: állattal csókolózni, és csípős szájszéllel felébredni: hiábavaló vágy. Menyasszonyt megcsókolni, akit éppen esküdni visznek: biztos betegség. Anyóssal (édes) csókot váltani: veszekedés. Koldussal csókolózni: kellemetlenség. Önmagunkat megcsókolni, és ezen örömet érezni: betegség.

Gvadányi Márton szerint: csókolózás: hiábavalóság.

Saját jegyzeteim szerint: csók mindig bánatos nap jelképe. Sok csók attól, akit szeretünk, amely úgy hull, mint a barackvirág: a nő hűtlenségét jegyzi.

Radics Mária szerint: a csókolózó nő: biztos csalfaságot mutat. Barna nő csókja megbánó csalfaságot mutat. Szőke nő csókja diadalt jegyez. Koros nő: bánatot jelez. Igen fiatal nő csókja: veszélyes és beteges is.

F. doktor szerint: csók lábadozó betegnél: gonosz.

Csóka. Meglopnak.

Csomag. Gonosz. Csomagot (nehezet) cipelni: gond a gyermekekkel. De jegyez vendégséget is. Csomagolni: fajtalanság.

Csomó. Kellemetlenség, hízelkedés, nehézség. Csomót kötni: kellemetlenség másnak. Csomót feloldani: új hírek, amelyeket nem vártunk.

Feloldhatatlan csomóval vesződni, végre feloldásáról lemondani: betegnek jó. Csomó, amely testünkön ereinkből való: hisztériás hajlandóság.

Csónak. Életed folyását előírás szerint irányítod.

Csónak, amelyet zavaros vízben látunk: pénzveszteség. Elsüllyedt csónak: szerelmünk vége. Egy öregasszony szerint csónakázni: jó üzletkötés jegye. Csónakon felborulni: gonosz szerencsét mutat.

József-napkor: csónak: nyári árvizet jelez. Holdtöltekor rakoncátlan szerelmet.

Kerner szerint: csónak, amellyel valamely nagy vízen kelünk át: igen rossz helyzet előjegye.

Csonka (embert) látni: gonosz.

Magunkat megcsonkítva látni: lábon teljes jó jegye, kézen múló bánat mutatója, egyéb testrészünkön azt jelzi, hogy egy nő hatalmába jutunk, aki magához láncol. Csonka állat: gonosz jel. Csonka eb, amely megugat: hosszú, hideg tél.

Csont. Veszedelem. Enni: utálat. Rágni: szükség. Látni: rossz munka. Csontváz: betegség. Csontvázzal aludni: szegénység jegye.

Csorba (kés). Civakodás.

A különös álmokból: egy csorba kést lenyelni egy olyan eseménynek az előjele, amely miatt sok bánkódásunk leend. Csorba tányérból enni: nagy várakozás valakire.

Csorda. Réten: boldogabb jövendő. Csordát őrizni: jegyez bajt, amely pénzeserszényed fenyegeti. Legelő csorda: öröm gyermekeidben.

Kerner szerint: csorda, amelyet szétfutni, megvadulni látunk: gonosz jegye családi életünkben. Fehér csorda: jó termés, szép reménység, korai tavasz. Csorda víz tükrében: hiábavaló élet jegye. Fekete csorda: gonosz úton szerzett gazdagság. József napján: jó reménység. Negyven vértanú napján: hosszú tél jele. Újholdkor: gazdagság. Nagyböjtben: lassan jövő tavasz. Útonjáró álmában a csorda, amely messzi látszik: hiábavaló utazás jegye; csordában lenni: reményeink teljesülését jelzi. Csorda, amelyet ismerős pásztorok őriznek: szerelem jele. Karácsony éjjelén: betegség.

A százesztendős jövendőmondó szerint: csordát látni tavaszi éjjelen: szaporítja a gazda gondját.

A különös álmokból: csordába tévedni, és a bikát nem találni: sírás jegye.

Csóva. Újságot hallasz.

Cső. Vagyon. Csőbe fújni: jó remények jegye. Csőben ülni: szerencse vár rád. Csövet vízen látni: gyávaság.

Csokor. Mindenre jó. Ibolyacsokor: szerelmesnek végzetes. Csokor, amelyet más kap: rövid betegség. Csokor idegen férfitól: haláleset. Csokor, amelyen névkártyája lóg egy alig ismert férfinak: kaland, könnyelműség. Véres csokor: bánat, gyász. Csokor a szív felett: szerelmi csalódást mutat. Csokor lábunknál: visszautasítás egy gazdag asszony részéről. Csokor a fejnél: valaki meghallgatja szerelmedet, akire azelőtt sohasem gondoltál.

Kerner szerint: csokor jelent reménytelen szerelmet is. Férfinál: gonosz. Egy öregasszony szerint: akasztást mutat.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: csokor: kísértés. Csokrot kötni: kis eredmény nagy munkáért. Csokrot találni és viselni: kellemetlen bonyodalmakba keveredünk.

Csődör. Bátorságot jegyez. Bátor szívvel fogj terveidhez; viszont csődörön lovagolni: jelzi, hogy vállalkozásod rossz csillag alatt indul, ne fogj semmibe.

A különös álmokból: csődörökre köttetni és vonszoltatni, nőnél: hiábavaló reménység. Cirkuszcsődört látni: engedékenység egy régen szünetelő szerelemben. Pusztai csődör, amely megtámad: viszontagság.

Csőr. Gond.

Csörgő. Rágalom. Csörgőt hallani: óvatosságra int.

Újholdkor csörgőt hallani: veszély jegye. Csörgőkígyó: rossz nyelvek marják becsületed. Csörgősapka: meggondolatlanság jele. Csörgő ember: szomszédod újságot mond valakiről, akit jól ismersz. Csörgő lovak szerszámján: változatosság egyhangú életedben. Csörgő, amelyet nem láthatsz: viszály jegye. Kerner szerint újholdkor csörgést hallani: pénz jegye. Csörgő, amelyet babszemekkel töltenek: lassú elszegényedést mutat. Aranycsörgő: üvegszilánk ágyadban.

Csörgő, amely bennünk csörög: egy soha el nem felejthető szerelem jele.

Csuha. Zivatar.

Csuka. Áldás. Csukává lenni: jelzi, hogy nagy elhatározásod szerencsés véget ér.

Csukló. Kellemetlenség.

Asszonycsukló, amelyen karperec van: tömlöc jegye.

Csupor. Pénzt viszel a takarékba. Gyógyszerfőzésnél: betegnek nem jó.

Csutora. Ha iszol belőle: titkot közölnek veled. Pipacsutora: hallgatást mutat.

Csűr. Kellemetlenség.

Régi csűr Kerner szerint: gonosz öregasszonyt jegyez. Teli csűr: dölyfösség.

Csütörtök. Szép leány jegye.

*

D

Daruszót hallani: betegnek jó. Darut látni: jó.

Dada. Változás. Kis betegség. Kiadás.

Dadogás. Kényszerhelyzetben elárulod magad. Jegye a félelemnek is. Mutat fejfájást. Dadogót hallani: harag. Dadogó ember: betegség.

Daganat. Kellemetlen barát jegye, akitől nehezen szabadulsz. Mindenesetre nyugtalanságot mutat. Daganat jelent még nagy gondot, amely váratlanul jön. Daganat (nyakon): gazdagság. Dagadt test: fájdalmas események hírnöke. Ha máson látod a daganatot: elkészülhetsz családi perpatvarra.

A különös álmokból: nő, ha álmodná, hogy alteste úgy megdagad, hogy már nőiességét elveszítené, valamint gyomra nyakába menne, keble hátára, alfele hasa helyére: a daganat jegye igen szerencsétlen szerelem.

Saját jegyzeteimből: daganat, amely igen fájdalmas, és helyét ébredés után is érezzük: legkevesebb, ha bánatos napot jegyez.

Gvadányi szerint: asszony, ha megdagad: bábát hívasson.

A százesztendős jövendőmondó szerint: daganat gazdaember lábán: kegyetlen esztendő. József napján: nagy adó. Nagyböjtben: hideglelés.

Kerner szerint: mindenféle daganat boldogtalanság jegye. Daganat, amely mutatóujjunkon van: közelgő betegség, szerelmi bánat jegye.

Dajkálni. Szerencsét mutat.

Dal. Víg nap. Dal hallani: dicséretet hallasz. Daloló ember: késő öregség. Dal (madár szájából): tiszta szerelmet leltél.

Dalolni. Gyász. Fájdalmas dal: búd örömre változik. Mély hangon dalolni: szomorú hírt mutat. Vékony hangon dalolni: jó hírnek jegye. Dallam (messziről): könnyű lesz szíved.

Újholdkor dalolni: ínség. Folyóparton dalolni: bús szerelmet jegyez. Pincében dalolni: pénztelenség. Útonjárónál: felejtkezés. Öregasszonynál: civakodás. Menyasszonynál: gonosz. Beteg embernél: rosszhírű levél. Szerelmeseknél: véletlen találkozás, amely nem mindig szerencsés. Katonánál: csata.

Dáma. Harag. Dámák: pletykát jeleznek.

Damaszt. Szép gazdagságot jelez.

Dara. Hanyagság, lustaság, tétlenség jegye.

Darálni szombaton: nagy veszekedést mutat. Máskor gyarapodik a jövedelem.

Darázs. Nagy darázs: csúf rágalom jegye. Darázscsípés: harag, amely pletyka miatt kerekedik. Darázsfészek: elszólást, szószátyárságot jelez. Darazsat megölni: jelzi, hogy szomszédoddal kibékülsz. Tarka darázs: idegen, aki hírt hoz. Lódarázs: messzi tavasz. Királydarázs: kerti munka. Halott darázs: öregség.

Adventben (karácsony előtt) darázs: hosszú tél jegye. Kerner szerint: darazsak, amelyek üldöznek: hajhullást mutatnak. Darázs, amely igent mond: nagy ellenség. Darázslyuk: új szerelem; öregnél: gonosz szerelem. Darázs az ablakban: levél, amelyet nem hoznak el. A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: darázs jegyez jó időt.

A különös álmokból: darázsfészek, amely testünkből nő ki és igen elcsúfítja: jegyez gondolatokat, amelyek semmi jóra sem vezetnek; leginkább családi bánatot mutat; meghalt gyermekeket.

Radics Mária szerint: darázshang: visszatérő szerelem jele.

Dáridó. Barátokkal: betegség. Ellenségekkel: szép idő.

Daróc. Kellemetlenség.

Datolya (-t enni) jelzi, hogy hölgyek szívesen látnak körükben.

Debrecen. Nyereség. Debreceni emberrel beszélni: jó kedvet mutat.

December. Sok öröm.

Dédapa, dédanya. Nagy szerencse jegye.

Dél. Szerelem. Déli idő: jókedv.

Délibáb. Hamisság.

Denevér. Hiúság. Denevért fogni: haszontalanságban lesz részed. Jegyez éjjeli mulatságot is. Sok denevér: vigyázz, mert gonosz szemek kilesik kedvesedet, amikor ajtót nyit. Röpködő denevér: szomszédok pletykája. Denevér a padláson: öregasszony. Denevér a hajadban: búbánat. Megölt denevér: búcsú kedvesedtől. Denevér a szobában: rokonok között jegyez szerencsét.

Kerner szerint: denevér mutat titkos bujálkodást is. Denevér házastársak szobájában: egy szerelmet mutat, melyet házastársunk rokona iránt érzünk. Denevér a feleség hajában: szép ember a sógor. Teli­holdnál jegyez holdkórosságot is, járás-kelést a házban. Újholdnál és esőben: valaki nem alszik. Sóhajtás jegye. – 1756-os könyv szerint: denevér mindig titkos szerelmi vágyat jegyez. Útonjárónál: vétek jegye. Andráskor: félelem. Józsefkor: ifjú szolgálólányt mutat. Búzaszentelőkor: jó nyarat. Denevér idegen városban: óvatosságra int egy kacér lánytól. Denevér advent idején: gyónni mégy. Denevér, amely romfalból kirepül: leleplezés. Denevérhang: szép anyós jegye.

A különös álmokból: denevérrel küzdeni, kétségbeesni, és végül megadni magunkat sorsunknak: jegyez álomtalan éjszakát.

Gvadányi szerint: denevér korhelykedés jegye.

Dér. Vidámság. Dércsípés a fán: jó hír. Dércsípett szőlő: hideg időjárás. Dércsípett arc: kellemetes szórakozás, új barát jele.

Dereglye. Elválás. Dereglye vízen: siker. Dereglyén utazni: jó hír, és hideg idő. Dereglye a parton: nevetségességet jegyez. Újholdnál: utazás.

Derengés. Jó hír.

Derűs idő. Bölcsesség mindennapi dologban.

Dervis. Betegnek igen jó.

Deszka. Haláleset. Deszkát vágni: közeli bénaság vagy keresztelő. Jegyez még deszka: szószátyárkodást is.

Kerner szerint: gyalult deszka: halál. Deszkát árulni: halál. Deszkakapu: előkelő látogató, aki rossz hírt hoz. Törött deszka: örökség. 1756-os könyv szerint deszkát árulni: biztos halál jele. Deszka újévkor: rossz esztendő. Sok deszka: rossz időjárás. Deszkában lakni, és onnan kijönni: betegnek váratlan javulást, egészségesnek pihenést jegyez. Ágy gyalulatlan deszkából: rövid házasélet. Deszkaköpenyeg: szomorú. Deszkaház: fiatal feleség.

Dézsa. Betegség.

Diák. Vendég. Diáknak lenni: gond.

Dinnye. Kijátszanak. Dinnyét enni: hosszú élet jegye, de jelez verekedést is. Dinnyemag: egészséget mutat. Sárgadinnye: szép idő. Görögdinnye: lázas betegség.

Dió.

Diómagot enni, kit szépen meghámoztak: meggyőzi azokat; kik gonoszt kívánnak. Diót, mandulát, barackot és egyéb efféle gyümölcsöket egészen megenni akarni: visszavonást és háborúságot jegyez. (1756.)

Kerner szerint: nagy dió: rosszul fizetett munka. Diófa: szép jövedelem. Dióbél: ünnep.

A lipcsei könyv szerint: dió: mulatság. Diót feltörni: jó alkalmat felhasználni. Dió (hámozva): diadal. Diót enni: barátság jegye is. Diótörő: megtréfálást mutat.

Dió újholdkor: nehéz gondolat, amellyel nem merünk foglalkozni. (S. j.)

Disznó.

1756-os könyv szerint: disznót látni: hazugság és kisebbség avagy betegség. Disznó, ha megmar: testen való veszély. Disznód ha vagyon: egészség.

1799-es könyv szerint: disznó szerencsét jegyez vállalkozásodban. Disznót etetni: gazdagodás. Disznóól: rossz hírű ház áll előtted. Disznótor: rossz sors.

Egy öregasszony szerint: disznót eladni: könnyelműség a szerelemben. Disznópásztor: szép szórakozást jegyez. Disznóröfögés: megcsalást mutat. Disznót enni: gondtalan élet jegye. Disznópecsenye: jómód. Disznócomb: meglopnak. Disznófog: jegyez nagy szerencsét. Vaddisznófog: kisgyereket mutat. Disznót lőni: szerencse a játékban.

Kerner szerint: ha disznód van, és álmodban éteted: nagy szerencse vár rád. Disznót messziről látni: kellemetlenség. Disznót ölni: jegyez családi szerencsét. Disznóhús: kis jövedelem. Disznózsír: gondtalan élet. Disznóól: rossz üzlet.

Disznó jegyez még hazugságot, betegséget is.

Díván. Családi ünnepély. Egy atyafi meghal, vagy újból házasodik. Dívánt készíteni: gonosz, nagyon hosszú út.

Dob. Tűzvész. Dobos: hosszú út. Dobszó: jó hír. Dobolni: elkésel munkáddal.

Kerner szerint: dob jegyez hosszú utazást. Dobolni: szolgaság jele. Dobos, aki nem dobol: nagy vígság.

Dobni. Játék. Láz. Betegség.

Doboz. Titok. Régi doboz: csalódás.

Kerner szerint: dobozt helyére visszatenni jegyez titkolózást asszony részéről. Dobozt eltörni: csúf veszekedés.

Dohány. Mulatság. Dohányt adni fuvarosnak: szerencse. Dohányzacskó minél szebb, annál jobb. Dohányt szívni: oly remények jelképe, amelyek sohasem teljesülnek. Dohányt szippan­tani: kis élvezet jele. Dohányt kiönteni annyit mutat, hogy kedves ismerősöd megsérted. Dohányskatulya: elégedetlenség.

1855-ös könyv szerint: trafik jegyez jó társaságot. Márton napján: hosszú tél. Öregembernél: kis betegség. József-napkor: baj a méhesben. Februárban gond.

Dohányos jegyez: lopást. Dohányosasszony: szeretkezést. Dohányospajta: gyerek. (1833.)

Dohányosbolton török: korcsmázást mutat. Szép dohányosné: álmatlan vágy. (Kerner.)

Dohosság. Hűtlenség.

Dolgozni (bal kézzel): tévedés, szórakozottság, hiba. Jobb kézzel: szerencse jegye. Mást dolgozni látni: veszélyben állásod.

Dolgot (nagyot) tenni: veszekedés jele. (1799.)

Dolmány. Öröm.

Dolmányzsinór: kevélység. Dolmányt varrni: betegség, közeli halál. Dolmányos ember: kolera. (1799.)

Domb. Finom emberekkel kötsz barátságot. Dombos vidék: szerencse.

Dombóvár. Papot látsz.

Dongó. Rossz hír.

Donga. Szerencse.

Dorbézolás. Rövid utazás idegenek között.

Dorong. Akaratod véghezviszed. Rövid dorong: rossz termés. Dorong vadember kezében: ájulás. Dorong asszony kezében: szép anyós. Dorong a földön faragásra előkészítve: jó dolog.

Dög. Szomorúság.

Kerner szerint: dögszag: jó hír. Döglött állat, főként ló: hosszú élet jegye.

Dörgés (villámlással): reménységeid elhervadnak. Dörgést hallasz: kellemetlen nap előtt állsz. Dörgés esővel: találkozol régen látott vidám barátoddal, s amit ő mond, arra jól figyelj. Erős dörgés: diadal a gonosz ellenségeken. Dörgéssel kísért villámlás, amely nem üt le: kibékülsz régi haragosoddal.

Kerner szerint: dörgés jegyez rossz szerelmet is.

Drágakő.

Drágaköveket látni: nyavalya, szorongatás. Drágaköveket venni: jó. Drágaköveket árulni: kedves dolog. (1756.) Az 1799-es könyv szerint: drágakő mindig egy közeli betegség jegye.

Dragonyos.

Kerner szerint: vendég. Kísértés. Látogatás.

Dráva folyamot látni: jegyez hűtelenséget. (1856.)

Drót. Csalódás. Drótostót: szegénység jegye.

Kerner szerint: drót mutat szükséget, tolakodást. Ha drótot találsz: kellemetlenségektől megszabadít. Ha álmodban padláson drótot keresel: pénzben hiányod lesz.

Egy öregasszony szerint: drótot húzni veszélyes, bíróság elé kerülhetünk szorgalmunkért. Lábost foltoztatni: kis szerencse, leginkább a családban. Jelent friss pénzt is. Drótot fonni: cselszövény jegye. Drótkötél: reménytelenség.

Dúc. Tanító úr. Jelez jó háziasszonyt is.

Duda. Váratlan öröm. Jókedv.

Kerner szerint; dudás jegyez újságot is. Dudálni: komoly gond. Dudahang teliholdnál: tolvajokat mutat. (1855.) Dudások: háborút jegyeznek.

Dugdosás. Jókedv. Bátorság. (Kerner.) Magyar álmoskönyv szerint: rejtély.

Dugasz. Tévedés jele.

Duhajkodás. Bánat.

Duna. Változás. (Kerner.)

Dunyha. Szenvedés. Dunyhát ajándékba kapni: sínylődés. Dunyhába tollat rakni: jó.

Durranás. Ijedtség.

Durvaság. Tisztesség.

Kerner szerint: gyermekek gondolata távol lévő apjukra.

Egy öregasszony szerint: változás a szívben.

Dübörgés (-t hallani): jegyez nyugtalanságot. Máskor hűséget semmisítünk meg.

Düh. Gonosz. Rossz állapot. Betegség.

Kerner szerint: dühös eb harapása: öröm látni dühös ebet: veszedelem a családi életben; lelőni dühös ebet: jó barát jelentkezése.

Egy öregasszony szerint: dühös ember: komoly gondokat is jegyez.

Dűlőút. Andalgás. Új feleség. Új élet.

Dzsidás. Csalatkozás egy nőben. Játék. Balszerencse.

*

E, É

Eb.

Az 1756-os könyv szerint: ebet látni: gyönyörűség. De a fehér eb jobb, mint más színű eb. Eb, ha fogait mutogatja: gyűlölség. Eb, ha hízelkedő: álnokságot jegyez. Eb, ha siket: ártalmas rágalmazás. Ebugatást hallani: ellenségtől győzettetni. Ebet angliait látni, kinek a szája és a fél combja fekete, egyebe pedig fehér: főember tégedet csalárdságával megkerül.

Kerner Jusztinusz szerint: eb, amely megharap, és a seb megmarad: betegség jegye; ha nem marad seb: ellenségeiden győzelmet aratsz. Ebugatás: ellenségeid győznek. Süket eb: epekedés. Fekete eb: vak gyűlölet. Lompos eb: szegénység. Házőrző, ha megmar: csalódás legjobb barátodban. Öleb: dolog.

Magyar könyvek szerint: úszó eb: segítséget jegyez. Eb, amely macskával verekszik: oltalom. Ebszőlő: öröm. Ebtövis: kellemetlen vendégség. Vén eb: szerelmes anyós. Eb tavasszal: zavar a házaséletben. Útonjárónál: gonosz. Szürke eb: verekedés asszonyokkal. Vörös eb: halál.

Ebéd. Házasság. Ebédidő: hosszú öregség. Ebédet enni idegen asztalnál: kellemetes. Ebéd otthon, vendéggel: gond.

Más források szerint: ebéd jegyez: házasságot. Magányos ebéd: betegség. Vendéggel: megcsalatás. Ebédlő: haláleset. Ebéd egy halottal: kiváló szerencse. (1855.)

Kerner szerint: ebéd, amelynek nincs vége: nagy nélkülözést jegyez. Papi ebéd: látogatást jelez. Böjtös ebéd: jó egészség. Csíklevessel kezdődő ebéd: dínomdánomot mutat.

Az 1855-ös könyv szerint: idegen szobában ebédelni: gond. Húst ebédelni nagypénteken: gonosz. Ebédre hívó harangszó, messziről: börtönt jegyez.

Ébenfa. Kis szomorúság.

Ecet. Ecetet inni: jó nyereség. Ecetfa: mulatság jele. Ecetágy: házi kellemetlenség. Ecetet árulni: kenyérgond jegye. Ecetesüveg: kár, törés, romlás. A háztartásban bosszúság.

Kerner szerint: ecetet inni szűzleánynak: gonosz.

Ecset. Kár. Ecset, amely szakállunkból való volna: új házat jegyez. Ecset disznónak szőréből: nagy szél jele. Ecset tojássárgájával bevonva: betegség.

Edény. Házi kellemetlenség. Edénytörés: mindig baj. Nőtlen embernek: agglegénységet ígér. Leánynak: pártában maradást.

Egy öregasszony szerint; edény jelez kiadást. Különféle edény: harag jegye. Kopott edény: baj egy öregasszony révén. Zöld edény: korai tavasz. Edényeskocsi: jó utazás. Edényesbolt: házasság a családban. Edényesember, ha tótul szólít meg: még abban az esztendőben házasságot jelez. (1855.)

Edény ágason, zöld udvaron: örömteljes viszontlátást mutat. Leánynak: udvarlót jegyez. Edény, ha macska kölykezett bele: szerencsétlenség.

Édes. Hízelkedés. Édes italt inni: megszerelmesedés jegye. Édesség: szerelmi kaland. Édes víz: gazdag asszony. Édes víz, ha más issza: öregasszony.

Éden. Éden kertjéről álmodni: betegség. Édenben járni: nagy öröm.

Égés. Égést látni kár nélkül: jó. Nyereség. (1756.)

Kerner szerint: égést látni füsttel és kárral: veszedelem. Betegség. Égő fa: gond. Égést oltani: lemondás kedves tervedről. Égő bokor: szép, de veszélyes asszony. Égő ház, ha másé: kiadás; ha tiéd: szomorúság egy nő miatt. Égő ág, amely nagyon füstöl: nagy veszekedést jegyez; útonjárónál: visszafordulást.

Ég. Borús ég: szomorúság. Napos ég: öröm. Égboltozat két Nappal: nagy baj egy terhes­asszony miatt. Jegyez még háborút is. Égboltozat Nappal és Holddal: bő termés, jó időjárás; nagy szüret. Eget égni látni: haláleset. Égboltozatot leesni látni: vétkezésed lesz. Eget leszakadni látni: gonosz jegy. Igen kék ég: hideg idő. Égben járni és Istent látni: kárvallás. Égben, csillagok között halászó ember: veszekedés. Kinyílt ég: megmenekülsz a romlástól. Csillagos ég: nagy szerencse. Hajózni csillagos égben: veszedelemből menekülsz. Világos ég: szerelmi házasság mutatója. Lángoló ég: nagy szerencse a sorsjátékban. Ég szálló madarakkal: időváltozás. Ég, amely vízben látszik: betegség barmaid között. Égből szálló angyal: levél jó hírrel.

Kerner szerint: betegnek eget égni látni: megkönnyebbülés. Terhesasszonynak égbe szállni: szerencsés szülést jelez. Öregasszonynak égbe felutazni; változás jele. Útonjárónál borús ég zimankós idő, hegyek között havazás, gonosz öregasszony az útban.

Az 1755-ös könyv szerint: égben Máriát és szenteket látni: gyönyörű kilátások jegye. Égben sétáló bárányok: nagy időváltozást jeleznek. 1833-as könyv szerint: számjegyek az égen: ternót mutatnak.

Gvadányi Márton szerint: utasember ne nézzen az égbe, mert megüti bokáját.

Szent György napján égben járni: fagy. Andráskor igen szép, kék eget látni: nagy havazást jelent. Karácsony éjjelén égből citeraszót hallani: lánynak szerető van útban, öregembernek halál. (Régi magyar naptár.)

Gonosz jegy: sánta ördög az égboltozaton. Háború. Kereszt az égen: változás a trónon. (Lipcsei könyv.)

Zarándokok az égboltozaton, akik Kelet felé haladnak: nagy időváltozást hoznak. (Radics Mária.)

Egér. Városban: bátorság jegye.

Kerner szerint: egeret látni: nyereség. Egeret lenyelni: nehéz nyeremény jele. Egeret mezőn látni: elárulod magad. Egeret fogni és megölni: ellenségeid megszégyenítése. Egér ágyban: váratlan szerelmes­kedés. Egérméreg: betegség egy hét leforgása alatt. Egeret valahonnan látni, leány álmában: az elcsábítás jegye. Egerészni jegyez özvegységet. Egerek: jólét, jó házasélet jegyei. Egérfogó: veszedelem.

Gvadányi Márton szerint: asszony szoknyája alatt bújó egér: titkos gondolat.

Útonjárónál mezei egér: céltalan utazás jele. Nagybajuszos egér: nagy ellenséged van. (1833.) Fehér egér: ambó. (1855.)

Egerek a padláson József-napkor: késő tavaszt jegyeznek. Egér a szobában Andráskor: hosszú telet mutat. (Régi magyar naptár.)

Egér, amely belénk búvik: ártalmas gondolat. (Radics Mária.)

Égerfa. Állhatatosság.

Egres. Veszekedők közé keveredsz. Egrest látni: vidámság. Egrest enni: váratlan felvidámo­dás. Jegyez még várva várt vendéget.

Egyedüllét. Segítség.

Egyenruha. Asszonynak mulatság, férfinak gond.

Egyház. Messziről látni: utazás idegen országba. Egyházba menni: szomorúság. Egyházban imádkozni: becsületesség. Egyházi ünnep: vígság. Egyházban másokat imádkozni látni: ellenségeid levernek. Egyházi személy betegnek igen jót jelez. Mindenkinek: vigaszt mutat. Egyházi beszédet hallani: búbánat.

Éhes ember (-nek enni adni): meggazdagodást jelez. Éhesnek lenni: jó egészség. Éhen halni: nagy változás. Éhes állatok között lenni: bátorságod nem hagy cserben. Éhes kutya: időváltozás. Éhes gyermek: vétkezel. Éhes öreg: út.

Éj. Sötét éj: családi veszekedést jelez.

Csillagos éj: hosszú élet. (1779.)

Kerner szerint: zivataros éj: kár. Éjjeliedény: előnyöd lesz. Éjjeli főkötő: asszonyuralom. Éjjeli papucs: tolvaj jár a ház körül. Éjjeliőr: lopás. Éjjeli ing: leánynál szerelmeskedés jegye; öregasszonynál: betegség. Más asszonynál: sápadt arc jele. Éjjel járni-kelni: kellemetlenséged a hatósággal. Éjjeli utazás: gonosz. Éjjeliedényen ülni: fájdalmas betegség. Éjjeliedényt ajándékba adni valakinek: fáradságos munka. Éjjel baglyot hallani: haláleset; látni: hosszú, szép idő. Éjjel ingben sétálni asszonynak: gyermekáldás jegye. Éjjel mezítelennek lenni: szégyenkezés.

Gvadányi Márton szerint: éjjel járni: gonosz; éjjel asszonyhoz járni: betegség.

1755-ös könyv szerint: éjjel kertben járni: veszedelem a háznál. Éjjel tüzet rakni: lopás jegye. Éjjel pénzt olvasni: elárulnak cselédeid. Tilos dologba keveredsz. Sok pénz: (éjjel) tömlöc jegye. Éjjel birkát hajtani: csendbiztost jegye. Éjjel vizet inni: kisebb betegség. Éjjel cicomázni leánynak: titkos szerető; öregasszonynak halál. Éjjel borotválkozni: statárium.

1833-as könyv szerint: éjjel égbe nézegetni és madarat látni: ambó.

Útonjárónál éjjeli köntös, ha asszonyt takar: kellemes találkozás jegye. Éjjeli ruhás férfi: gonosz.

Éj, amelyből madárének hangzik: búcsú az ifjúságtól. (Radics Mária.)

Éjjel köpönyegben járni: hamis bukás. (Régi magyar naptár.)

Éjjeliedény: barátság. Éjjeli virrasztás: sok munka. (Lipcsei nagy könyv.)

Gyógyszerésszel találkozni éjszaka: részegség.

*

Jó éjszakát!

Külön megbeszélést érdemel álommagyarázatainkban az az asszony, aki a takarójára kénytelen hímezni azt, hogy „jó éjszakát”, mert egyébként senki se mondja már azt neki. Ez az asszony gyakran vissza­járogat a kakasszó előtti álmokban azokhoz a kertekhez, amelyekben boldognak képzelt leányságában megfordult. Nagyon szeret labdázni például zárdakertekben, amelyek magas kőfallal vannak elkerítve a világtól. A kis városból csak a torony hegye látszik be a kerítésen. És ez a torony álomban néha különös hangon csalogatja kifelé a kertből a labdázó leányt. Mintha egy szépséges herceg vagy egy bőbeszédű színész ment volna fel a toronyba a harangozó helyett. Ilyenkor azután hiába illatoznak az ibolyák, bódítanak a fehér violák – sőt még a mosolygó szemű apácák is hasztalan vigyáznak az álmodóra. Ő mindig csak arra a hangra felel, amelyet a toronyból vél hallani. Így álmodik az az asszony, akinek senki se mondja: „Jó éjszakát.”

Máskor ugyancsak a megcsalódott asszony színpadon találja magát, és olyan rövid a ruhája, hogy szinte szégyenkezik, mert a színpad előtt sok különböző korú és arculatú férfi áll, aki mind őt nézi a bika vagy a kos szemével. De a szégyenkezés érzetét csakhamar felváltja az öröm érzete, amikor a nagydobos belevág dobjába, és ő bár egyébként nem szokott táncolni, olyan táncot lejt, hogy attól mindenki, öreg és fiatal el van ragadtatva. Addig táncol, amíg ömleni kezd róla a verejték, felbomlik a haja, a földre csúszik a fejkötője, és megreped a sarkáig érő hálóinge, amikor is kábultan felébred, és homlokára szorítva kezét, tűnődve kérdezi: Istenem, hol jártam az éjszaka?

Ugyanez az asszony, különösen az esős éjszakákon, amelyek rendszerint a legcsalfább álmokat hozzák: nemzeti szalagos házasságkötőt lát maga előtt. Szép, kövér ember az eskető, paragrafus alakjában van kipödörve a bajusza, és az ujján nagy pecsétgyűrűt visel. Sajnos, a férfira, akivel az anyakönyves előtt megjelent: már sehogy sem bír visszaemlékezni.

Az álmok különféleségükben jelentkeznek annál az asszonynál, aki megcsalatkozva érzi magát életében. Így nagyon gyakran álmodja azt, hogy ő valamely nagy műhelynek a tulajdonosnője, aki legalábbis annyi munkás fölött rendelkezik, mint valaha az egyiptomi királyok. Ezek a munkások követ törnek, állatokat nyúznak, és csizmákat varrnak az állatok bőréből. A tulajdonosnő szabja meg, hogy mely csizmára kell sarkantyút verni. Dolgozni, reggeltől estig keményen dolgozni: ez annak az asszonynak az egyik álma, aki magát boldogtalannak véli. Ismét csak verejtékezve ébred, mint máskor a táncból.

A boldogtalan asszony álmaiban van jelentőségük azoknak a bábuknak, amelyek a ruhakereskedők kirakataiban állnak; a szépen pödört férfiaknak, akik a fodrászok boltjait díszítik; a különböző szobor­műveknek, amelyek a város sétaterein állnak. A boldogtalan asszonyt szokta például megszólítani Vörösmarty Mihály, amikor álmában előtte elhalad, ugyancsak ez az asszony látja megelevenedni a Víg Hajós-hoz címzett korcsma cégérét; azt a borozgató hajósembert.

De van egy felejthetetlen álma a csalódott asszonynak. Ezt pedig ilyenformán írta le nekem egy sokat szenvedett nő, aki velem magyaráztatta meg álmait:

„Nagy sivatagban jártam: körülöttem sárga homok minden a végtelenségig. Közvetlen a látóhatár alatt egy sárga homokalagút nyílása. Fáradtan vánszorgok tovább. Hirtelen éles sivítással jön az alagútból egy végeláthatatlan tehervonat, csupa nyitott kocsival. Őrült gyorsasággal jön felém, most látom, hogy a vonat csak egy sínen fut, s bár egyenes vonalban jöhetne, mégis óriási kanyarodókat tesz. Már mellettem robog – a mozdonyon nincs senki -, teljes gőzzel rohan, sok üres kocsi elhagyott, mikor az egyikből egy kar nyúl értem, felránt magához a nyitott teherkocsiba; a kézen hosszú, hajlott körmök vannak, s a kéz folytatása maga a Sátán.

(Szép, szabályszerűen kiöltözve.) Nem féltem, és nem voltam meglepve a rablóm kiléte miatt, csak hihetetlenül szorongó érzés tartott fogva az egy vágányért; az erős kanyarodóknál ide-oda estünk, egyébként a szomszédság nem bántott.

Végre hosszas utazás után egy gyönyörű zöld színű folt töri meg a sárga egyhangúságot. Mellé értünk; egy vaskerítéssel elzárt, rendesnél nagyobb sír; földje tiszta, egyenes, felette fehér márványtábla (üresen), és a kerítésen belül egy tiszta, fehér, gyönyörű ló legel. Udvariatlan mentorom, amint közvetlen a sírhoz értünk; egy erélyes gesztussal kiejt, közvetlen a sír közepére; a vonat nagy sípolással továbbmegy, magam pedig ijedten felébredtem.

Jó Szindbádom, nagyon késő van, mesémnek vége szakadt. Jó éjszakát!”

*

Éjfél. Félelem.

Ékszer. Venni: boldogság. Eladni: nagy kár.

Kerner szerint ékszer: nagy szívfájdalom jegye. Radics Mária szerint ékszer, piros kővel: betegség.

Eke. Ekét látni: közeli esküvő jele.

Az 1799-es könyv szerint: biztos házasság. Ekevas: sértés. Sok eke: jó barát. 1855-i könyv szerint eke: félelem.

Gvadányi Márton szerint: ekéd ha vagyon: feleség is akad.

Elefánt. Gazdagnak jó, szegénynek rossz. (1855.)

Elégni. Szenvedés. Leányt is jegyez.

Elevenen eltemettetni: gonosz szerencse.

Élelmiszert árulni: irigység. Vásárolni: rossz kedv.

Éléskamra. Kellemes napok jegye. Barna nő.

Életveszély. Csalódás. Életveszélyben elpusztulni: ellenség győzedelmét jegyzi.

Elfagy valami: jókedv. Elfagy testrészed: lakodalom.

Kerner szerint: fagyott láb: víg utazás.

Gvadányi Márton szerint: fagyott fül: jó hírt jegyez. Radics Mária szerint: fagyott orr: kosár leánytól. 1755-ös szerint: fagyott kutya lába: öregasszonyt jegyez. Egy régi magyar naptár szerint: fagyott láb: tánc jele.

Elfáradás. Haszon. Elfáradni mulatságban: búbánat. Menekülés közben elfáradni: vigyázz háznépedre. Elfáradni kötéstől vagy ruhateregetéstől: jó szerencse.

Elfelejtés. Szerencse. Mulatság. Szőke nő.

Elgázolás. Óvakodj egy nőtől. Elgázoltatni csordától: nagy időváltozás. Elgázolt kendő: búbánat.

Eljegyzés. Nagy kellemetlenség.

Elkésés. Harag.

Elkerülni valamit: gyávaság. Elkerülni jó barátod: ellenségeid vannak.

Elkeseredés. Barátság.

Elkölteni vagyonodat: rossz emlék.

Elköltözködni. Nagy kár a házban.

Ellenséged, ha felborzad bosszúságodra, temiattad megaláztatik. (1856.)

Ellenséggel találkozni: kellemetlen dolgon túlesel. Ellenséggel barátkozni: betegség.

Előkelő emberrel társalogni: nagy tisztelet.

Elsorvadás. Bánat.

Elsüllyedés. Nagy mulatság.

Elszökni. Gyász.

Eltévedés. Kétségbeesés.

Elutazás. Perpatvar.

Elválás. Feleségtől: hiábavaló remény. Elválni baráttól: csalódás. Elválás rokonodtól: rövid időn belül megházasodol. Elválás miatt búsulni: szerencse. Elvált asszony: gyönyör. Gyereket elválasztani: jó remény.

Elvarázsolva lenni: jegyez szerencsét.

Elverni anyóst: öröm. (1855.)

Elpirulás. Kárvallás.

Elvirulás. Bú.

Elsápadás. Közeli betegség.

Ember. Embert látni: gond jegye. Ismeretlen embert látni: jó.

Az 1755-ös könyv szerint: embert koszorúban látni: nyárban jó, télben ártalmas. Koronás ember: nyereség. Főemberrel beszélni: hasznos. Vademberekkel verekedni: jó barátság.

Kerner szerint: ember: gond. Embert messziről látni: jó üzlet. Fekete ruhás ember: balhír.

Gvadányi Márton szerint: ember mezítelenül: álomtalanság, asszonyember mezítláb: megcsalás.

Ember állatbőrben: veszedelem. Ember hason fekve: szegénység. Ember sárban: mulatság. Ember hajadonfővel: halál. Öregember: gondolat, amely titkos és gonosz. Ember, aki fára mászik, jegyez elválást. (1855.)

Guggoló ember: jó termés. (Radics Mária.)

Szeretkező ember: jó gondolat. Állattal szeretkező ember: egyedüllét. (Lipcsei nagy könyv.)

Ember, aki követ tör: nehéz út. (1790.)

Ember az ágy alatt: házassági perpatvar. Ember, aki bolha módjára ugrik: szemérmetlenséget látsz. Ember a háztetőn: gonosz. (Bucsánszky.)

Ember és Kos együtt: hosszú élet. Ember és Bika együtt: sok feleség. Ember és Skorpió együtt: gonosz. (Dálnoki Gaál Gyula gyűjtéséből.)

Útonjáró embernek: nagy gond.

*

A gonosz ember álmai

Arról az emberről, aki álmában annyi rosszat követ el, hogy napközben alig győzi jóvátenni.

Ez az ember rendszerint azzal kezdte álmát, hogy az erdőben elfűrészelte a fák derekait, hogy azok majd agyonüssék a jámbor utazót, aki a rablók bunkója elől megmenekült.

Nappal aztán az emberünk kiszaladt az erdőbe, és bocsánatot kért a fáktól. De azok szomorúan néztek rá – mit sem ért a bocsánatkérés, miután már egyszer elfűrészelték őket.

*

Ez az ember álmában mindig verte az állatokat, vasvilla nyelével a jámbor barmokat, amelyek bőgtek a fájdalomtól; szíjostorral a szegény lovakat, amelyek keservesen rángatták kötőfékjeiket; de bántalmazta még a fiatal ebeket is, amelyek pedig kutyák szokása szerint hízelkedve húzódtak lábaihoz… És ha elérhette a galambok dúcait, akkor kitépdeste e szelíd madarak tollait.

Emberünk alig várta, hogy a verebek megszólaljanak, amelyek csiripelésükkel mindig azt szokták megbeszélni, hogy mi történt az éjjel. Bizonyára tudták ezek a korán kelő madarak, hogy emberünk hány állatot pusztított el az éjszaka, és ezért lármáztak. Mit tehetett a szegény, álmában elfáradt ember? Elment a gyapjas kosokhoz, és megvakargatta a tavaszi szarvuk tövét, mert tudja, hogy ez jólesik nekik. Elment a tehénkéhez, és friss sarjút vitt neki ajándékba. De az állatok szeme továbbra is szomorú maradt.

*

Ez az ember még mást is csinált álmában: – rablókkal cimboráskodott, segített nekik a pecsenyéjük forgatásánál; hamispénzverők odúiban tanyázott, és mindenben helyeselt e sötét képű embereknek; akasztásoknál segédkezett a hóhérnak, és még akkor sem rendült meg, amikor azt vette volna észre, hogy az akasztásra ítélt ember nem más, mint a legjobb barátja; haldoklók feje alól rángatta ki a párnát, pedig a haldoklóban éppen öreg édesanyját ismerte fel; gyermekeket dobott bele a Dunába, és nem törődött keserves sikoltásukkal. Végül aztán mindig felakasztotta magát, hogy fuldokolva ébredt fel.

Emberünk nappal hiába ment el bocsánatot kérni az akasztófadombhoz: a szél ott most is keservesen sóhajtozott, mint akárcsak az éj óráiban. Hiába ügyelt arra, hogy valahogy ne kerüljön erszényébe ólomból öntött tallér, sem pedig karimáján körülreszelt arany: nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy álmában hamispénzverőkkel cimboráskodott. Legjobb barátját pedig megölelte és megcsókolta, amikor találkozott vele. De hiába volt a sírás, a legjobb barát csak szomorúan nézett rá, mintha tudta volna, hogy álmában őt felakasztották.

*

Az álmok pedig mind gyötrelmesebbek lettek… Például sohasem emberünket kergették álmában a zsiványok és vadállatok, mint ez a jó emberekkel történni szokott, hanem emberünk kergetett hosszú husánggal olyanokat, akik az égő házból menekültek. Nyulakat üldözött, amelyeket aztán széjjeltépett, hogy véres lett mind a két keze, mint a vérrel foglalkozó embereké. Virágzó fákról tépte le a fahéjat, mint valami szörnyű fanyűvő, mint valami medve…

Hiába vetett pénzt a táncoló medvének, nem tudta elfelejteni azokat a fákat, amelyekről ő húzta le a ruhát.

Mikor emberünk már nem tudott hová lenni az álmai rettenetességei elől, felkereste azt az Embert, aki álmok kitalálásával és megmagyarázásával foglalkozott. Az álomfejtő végighallgatta emberünket, aztán így szólott hozzá:

– Gyere el mához egy hétre hozzám. Addig majd gondolkozom álmod jelentősége felett. Most erre az egy kérdésre felelj nekem: – Sohasem hallottál álmodban kiáltó vadludakról?

– Nem hallottam – felelt az ember, mert elhatározta, hogy igazat mond az álomfejtőnek.

– Akkor tudom, hogy egy hét múlva el fogsz jönni. Semmi csalárdság, kigondolás nincsen álmodban.

*

Emlék. Szomorúság. Emlékkő: váratlan vendég.

Emlősállat. Szerencse.

Ének. Énekelni és vigadni: szomorúság.

Kerner szerint: énekelve élni: jó egészséget jegyez. De gyászt is. Éneklőt látni: közeli látogatás. Mély hangú ének: kellemetlenség, kellemetlen hír, balog. Vékony hangú ének: vidámság. Éneklő szobor: magány.

Éneklő kanonok: asszonynak gond, férfinak jó egészség. Énekesnő: családi zűrzavar. Énekszó a szomszédból: vigyázz az asszonyra. Énekszó esős éjszakán: halál. Éneket hallani temetőben: nagy időváltozás jegye. Énekes koldus: gonosz. Énekes koldussal együtt asztalnál ülni: nagy szerencse. Éneklő gyermek jegyez rossz egészséget. Éneklő állat: nehéz idők mutatója. Éneklő ajtó: balsors. Éneklő kút: jegyességed felbomlik. Útonjáró éneklése: boldogtalan élet jegye.

Gvadányi Márton szerint: éneklő asszonyt kerülj, mert nyakad szeged.

Énekszó Mihály napján: rossz időjárás. Andráskor: hosszú, hideg tél. Újholdkor: hideg. Hétfőn: balszerencse. Kántorböjtben: kis változás. Éneklő szél esős éjszakán: halálesetet jegyez. (1799.)

Énekes, ha nagyon öreg: nem sok jót jelent. Ha fiatal legény énekel: leánynak megszerelmesedést jegyez. A szél éneklését hallani: derült idő. (Radics Mária.)

Éneklő emberek a padláson: tűzvészt jelentenek.

A különös álmokból: éneklő ruhadarabok, amelyek a napon száradnak: bűnös szerelmet mutatnak. (Saját gyűjtés.)

Enni. Egészséges. Evést látni: látogatás. Vagy jó jövedelem.

Enyelgés hitestársaddal: jegyzi kívánságaid teljesülését. Szolgálóddal enyelegni: jó. Idegen asszonnyal enyelegni: gonosz, haláleset. Szőke nővel: bánat. Kövér nővel: ifjúság. Öreg­asszonnyal: mérgelődés. Gyermekkel: vénség jegye.

Enyv. Csalódás házasságodban. Jegyez még nehéz elválást szerelmesünktől. Útonjárónál: lopás.

Epe. Harag.

Kerner szerint: betegség jegye.

Enyhe idő. Csalódás.

Epedés. Vigasz.

Eper. Nagy öröm. Epret enni: civakodás.

Kerner szerint: epret enni: jó házasság, jó üzlet. Sok eper: nagy barátság. Epret szakítani: kár.

Eper: csók jegye. (Radics Mária.)

Építeni látni ő házát: megutálás. (1755.)

Kerner szerint: gyors előremenetelt is jegyez. Lakásváltozást is mutat.

Épület (ha nagy): terveid nem sikerülnek. Kis épület: csalás áldozata vagy. Szegényház: betegség.

Érc. Veszteség. Ércet vágni: gond. Érckakas: szeszélyes élet.

Erdész. Reményteljes jövendő.

Kerner szerint: váratlan örökség jele. Erdészház: barátságos fogadtatás idegen embereknél.

Erdő.

Az 1756-os könyv szerint: erdő, ha zöld, és a nagy fáknak ágaitól oly sűrű, hogy nehezen járhatni el benne: méltóságot jegyez, de nem kedved szerint valót.

Kerner szerint: erdőt messziről látni: félelem. Sötét erdőben járni: megcsalás jegye. Nagy fájdalom. Erdőégés: fájdalom. Fiatal erdőben járni: nagyon jó.

Ereklye. Háládatosság. Komoly dolgok előtt vagy.

Érem. Szegénység.

Eresz. Szerelem.

Erkély. Veszedelem.

Ernyő. Csak nagy vigyázattal kímélheted meg magad közeli károsodástól. Ernyős kocsi: biztonság jele. Napernyő: idegenek veszik fel munkád bérét.

Erőlködés. Bátorságot jegyez.

Erőtlenség. Szegénység. Betegnek: halálos bűn.

Erőszak. Harag.

Érsek. Szerencse.

Erszény.

Kerner szerint: erszényt találni: kellemes élmény. Üres erszény: jó jel, de adósságot is jegyez. Elveszített erszény: váratlan gazdag házasság jegye.

Érvágás. Pénznyereség.

Érverés. Komoly munka.

Esni, de megkapaszkodni: becsületed forog kockán, de jót jegyez. Leesni: betegség. Leesni, de meg nem ütődni: szükséged véget ér. „Esni látni magát: tisztesség.” (1756.)

Esküdni, igazság szerint: jó. Hamis eskü: bírót jelent.

Az 1756-os könyv szerint: „Eskütt ember ha vagyon kedved ellen, azért, hogy mások irigylenék: jámborok ügyedet szánják, bánják.”

Kerner szerint: esküdni: mindig kellemetlenség jele. Bíró előtt esküdni: nyugtalanságot mutat. Mások esküjét hallani: nagy gond.

Esküvő. (Lásd Házasságnál.)

Eső.

Az 1756-os könyv szerint: „Esső, ha reád csepeg aprónként: valami kevés pénzt adnak.” Gyenge eső, amely az ablakon át beesik a szobába: nyereség. Eső, amelyet a szél ablakhoz csap: erővel elragadnák a te szerencsédet, ha lehetne. Szapora eső: bő esztendő.

1833-as könyv szerint: sűrű eső: ambó.

Kerner szerint: tartós eső: kellemetlenség. Kis eső: kis nyereség. Napsugaras eső: kellemes változás. Eső viharral: veszekedést jelez. Csendes eső: kis perpatvar. Erős eső: rettentő esztendő. Esernyő: könnyebbség.

Eső Mihály napján: gonosz. Andráskor: hosszú tél. Útonjárónál szapora eső: szapora út. Öregembernél: gonosz.

Radics Mária szerint: halk eső: betegség. Eső, amelyet messze látunk: eltávolodik valakink. Eső, amely nem tudna leesni: szeles időjárást mutat.

Esperes. Udvarias barátot jelez.

Esti csillag. Reménység. Segítség.

Kerner szerint: jelez veszekedést szerelmeseddel. Házasoknál: perpatvar. Gyanú alatt álló gyermekeknél: betegség. Elsötétülő esti csillag: szerencse.

Radics Mária szerint: esti csillag jelez változást az egészségben.

Esthajnal. Szerelem.

Esti harangszó. Ismerőst temetnek.

Esti zene. Rossz hír. Este zenélni: betegség.

Estebédre menni. Áldás legközelebbi vállalatodnál. Estebédet enni: jámbor férjet vagy feleséget jegyez.

Estet látni. Hűtlenség jele. Esti pír: egészség, hosszú élet.

Északi fény. Zavaros idő.

Északi szél. Gondterhelt öregség.

Eszelős. Gond.

Esztergapad. Szeszélyes szerencséd.

Esztergályos. Egészség. Jó kilátás. Nehéz munkád eredményes. Vagyont is mutat. Esztergályozást látni: derék házastárs jegye.

Esztendő. Nyereség. Évek, ha magad éveit is számolod: gazdagság; ha más éveit számolod: szemrehányás. (1756.)

Étel. Csalódás. Étellel jóllakni: fáradtság. Állatot emberi eledellel táplálni: szaporaság a családban. Ételt szagolni: kellemetlen hír. Gyermeket etetni: jólét. Főtt étel mezőn: verejtékes munka. Sült étel: betegség. Hideg étel: változás. Étel, amelyet kívánunk, de nem ehetünk: szerelmi csalódás. Étvágy: nagyon jó.

Kerner szerint: étel, amellyel magunkat megterheljük: gonosz.

Gvadányi Márton szerint: reggeli étel, ha zsíros: dologtalanságot jegyez.

Útonjáró étele: szomorúság, gond.

Böjtben sok étel: egészséges. Adventben: szép ünnep.

Ételek, amelyeket messziről látunk: nem teljesült reménységek. Kisasszonynapján étel (kevés): hosszú, hideg ősz. Baromtartó embernél étel: mindig gonosz. Öregembernél sok étel: betegség. Ételtől öklöndözni: ambó. (1833.)

Evező. Okos cselekedet.

Evőkanál jegyez szerencsét.

Ezerjófű. Élvezet.

Ezredes. Bosszúság.

Ezüst. Csalás.

Az 1799-es könyv szerint: ezüstpohár: hosszú betegség jele. Ezüstöt találni: vész a marhák között.

Kerner szerint: ezüstöt találni: ugyancsak gonosz; baromtartó embernél veszedelem. Ezüsttel kereskedni: nyereség. Ezüstpohárból inni: sokáig őrzöd az ágyat. Ezüstbánya: eszméletlenség, ájulás. Ezüstfonál: remény. Ezüstlevél: felesleges dologba kezdel. Ezüstműves: jó barát. Ezüstérem: nem mindennapi vendég.

1833-as könyv szerint: ezüst jegyez extrátot.

Európa. Európában lenni, és Amerikát látni: gonosz csalódás.

Evetet vagy madárfiat látni: nyereség. (1799.)

*

F

Fa. Fáról leesni jegyez halált.

Az 1756-os könyv szerint: fa alatt ülni jelezi, hogy jó hírt mondanak. Fákat égetni látni: szomorúság. Fának tetejére hágni: nagy bátorság és becsület. Fára felhágni: ellenségein hatalmat vészen, és kedves vendéget jegyez. Fára (zöldre) felhágni: jó. Fát (aszút) látni: gonosz. Fát (zöldet és szépet) látni: ellenséget meggyőzni. Fát levágni: csalárdság. Fát szedni: bánat. Fát (megtermettet) látni: bátorság.

Kerner Jusztinusz szerint: zöld fa: reménység. Sötét fa: bánat. Fa tetején ülni: barátság. Zöld fára mászni: ellenségeidet megszorítod. Magas fát látni: gonosz. Öreg fa: tisztelet. Virágzó fa: mérhetetlen szerencse. Égetni való fa: veszteség, amelyet egy követelésünk elveszítésével szenvedünk. Száraz, kopasz fa: rossz következtetés. Gyümölcsöző fa: hűséges barátot lelsz. Földön fekvő élő fa: legjobb reményeink szégyenkezésbe vesznek. Fa és kígyó együtt: szerelem egy idősebb asszony iránt.

Radics Mária szerint: fáról leugrani: nagy bosszúság. Fáról leesni: sikertelenség. Fát eladni: örökség. Fát szállítani: haláleset. Fát fuvarozni: állapotod rosszabbra fordul. Betegnek gonosz. Fát fűrészelni: kellemetlen ismeretség. Fát hordani: zavar életpályádon. Fát venni: légy takarékos. Falevél (hervadt): betegség jegye. Hulló levél: haláleset. Zöld levél: utazás. Falábon járni: szomorú jelen.

Gvadányi Márton szerint: fatetőn ülni és kukorékolni: éhséget jelez.

András napján sok fa: sok szegénység. Zúgó fa Mihály napján: veszedelem. Fa, amely beszél böjt idején: gonosz.

A különös álmokból: járó-kelő fa: hideg időjárás. Holdvilágig érő fa: kedvesed nagyravágyó, megcsal. Vízen úszó, gyökeres fa: szüleidről rossz hír. Hóban mendegélő fa: zavaros élet. Fa, amely az ágy alatt nő: reményteljes gondolat. Fa, amely megszólít: új ismeretség. (Saját jegyzetek.) Falábon járni: fiatalkori örömök visszatérése.

Fácán. Szerencse.

Facipő. Megelégedés.

Faggyúgyertya. Barátság.

Kerner szerint; faggyúgyertya jelent olyan ügyeket, amelyek elfogadható befejezést nyernek. Faggyúgyertya-világítás: nyugalom és megelégedettség. Faggyúgyertya zárdában: nyugtalanság. Faggyúzni: vadászat falun vadra, városon nőre. Csizmát faggyúzni: hideg időjárás; lószerszámot: váratlan utazás.

Radics Mária szerint: sok gyertya: siralomház.

Gvadányi Márton szerint: messziről faggyúgyertyát látni: bujdosó szerelem.

Padláson faggyúgyertyával járni: elszaporodnak az egerek. András éjjelén faggyúgyertyával járni: hosszú tél. Istállóban faggyúgyertya: hideg időjárás. (Régi magyar naptár.)

A különös álmokból: faggyúgyertya testünkben: gyötrelmes szerelem jegye. (Saját jegyzetek.)

Fagy. Öröm. Öregembernek gond. Fagylalt: csalódás.

Fahéj. Szabóval lesz dolgod. Egészség. Fahéjat enni: csokrot kapsz.

Kerner szerint: harag jegye. Jelez nagy sűrűséget is.

Fájdalom. Örvendezést mutat. Szívfájdalom: kedves. Torokban fájdalom: orvost mutat. Szemfájás: öregasszony.

Fajdkakas. Hűtlen asszony.

Fajtalankodás. Jó egészség.

Fáklya. Nagy újság. Jelez hosszú életet is. Kioltott fáklya: vőlegény vagy menyasszony elválik. Szerelmeseknek fáklya jelez közeli eljegyzést is. Fáklyát vinni: megszerelmesedés jele. Fáklyás­menet: nagy öröm.

Fal. Városnak vagy várnak a fala jegyez ismeretséget rokonokkal. Falon járni: nyugtalan, gondterhes élet. Magas fal: nem jutsz el végleges célodhoz, félúton megállasz. Alacsony fal: akadályra bukkansz.

1756-os könyv szerint: falon járni: nagy gond.

Gvadányi Márton szerint: befalazva lenni: igen jó, mert közeli szerencse jegye.

Radics Mária szerint; falon ülni és idegen udvart látni: hideg időjárás, jelentékeny változás, új gondok jegye.

Fal, amelyre írunk: bujálkodás. (1855.)

A különös álmokból: fal, amelyből egy asszony kilép: halálesetet jelez. Fal, amely fejünkre dől: elválás egy asszonytól. Templomfal éjjel, halottakkal: rossz hírt mutat. Pincefal kísértettel: betegnek javulás. Falon szemérmetlen képek: titkos gondolatok jegyei. (Saját jegyzetek.)

Fehér fal általában hideg időt jelez. Börtönfal gazdának: szaporodás állataiban. Fal, amely mögött akasztófa áll: viruló gazdagság. (D. G. Gy. gyűjtése.)

Falióra. Boldog öregség.

Falka. Vagyon.

Falragasz. Gonosz.

Falu. Vidámság.

Kerner szerint: sok falu bizonytalan jövendőt mutat. Sok falu, amelyben házunk van: sok jó barát jegye. Faluban hálni: szerencse. Falusi templom jegyez szép szerencsét az egyedüliségben. Falusi húsvét: vidám ifjúság, jó öregség. Falusi ember: megelégedettség. Falusi pap: jó tanács.

Fánk. Szép ismeretség jegye.

Fanyar íz. Öröm.

Faragás. Mulatság:

Farakás. Hideg idő.

Farok. „Farkad, ha vagyon, bátorság.” (1756.)

Kerner Jusztinusz szerint: farok jegyez bőséges életet, hiánytalanságot, meleg ágyat. Görbe farok: asszonynak gonosz.

Gvadányi Márton szerint: farok annál jobb, minél bojtosabb, görcsösebb.

Radics M. szerint: „Farkod ha bojtos, gazdag feleséged.”

A különös álmokból: több rőfnyi farok korai örökség jele. Egérfarok asszonyon: lustálkodást mutat. Rókafarok, ha orrunk alatt nő, megcsalnak. Tehénfarok, amely orrunkról lóg: elmulasztott teendőjegye. Ugyanez jegyez rossz állapotot a másvilágon. (Saját jegyzetek.)

Farkas. Rövidülnek a napok. Farkassal játszani: ellenségeid szaporodnak. Farkast látni: jó barátot jegyez. Farkastej: eltévedés. Farkastanya: hamisság. Farkasszőr: oltalom. Farkasfog: gyermeknek jó, asszonynak: gyermekáldás, öregnek: gonosz. Farkasalma: bánat. Farkasszínű ember: esős időjárás. Farkastorok: gonosz. Farkas, amely erdőszélen jár: öregasszonynak halált jegyez, fiatal nőnek titkos utat. Éneklő farkas: veszedelem. Öreg farkas: szegénység.

Szűz havában: farkas nehéz esztendőt jegyez.

Gvadányi Márton szerint: farkas, ha megszólít és elkísér utadon: gonosz; asszonynak változás jegye.

Farkassal aludni: szép idő. (1833.)

Farkas az ablak alatt: tűz. Farkas a küszöbön: betegnek igen jó. Farkaskutya: játék. (1855.)

Szent Mihály napján: szelet jegyez. Útonjárónál elakadást mutat. Böjtben: hiábavalóság.

Farsang. Temetés.

Fátyol. Öröm. Ha rajtad van: tisztelet jegye. Máson: ne légy hiszékeny. Fátyolt kötni fel: jegyez mások hibája miatt való szenvedést.

Fattyú. Nyeremény.

Fazék. Öröm. Fazekas: cserebere. Sok fazék: betegség.

Fecske. Szerelem. Szerencse. Jóakarat. Repülő fecske: váratlan út. Fecskecsicsergés: szerelmesnek igen jó.

Fecskendő. Ha gyorsan viszik, jegyzi, hogy rokonaid segítségért fordulnak hozzád.

Fedni. Nőnél férjhez menést mutat.

Feddés. Bátorság.

Fegyver. Házasságbeli dolog.

Kerner Jusztinust szerint: fegyver örömet jegyez. Fegyverbe öltözni: megházasodni. Fegyverkamra: veszekedés. Törött fegyver: kár.

Fehér ruha. Egészség. Pletyka. Fehéríteni: jó hír.

Fehérnemű. Rák havában: gonosz megszólás.

Fej.

Az 1756-os könyv szerint: „Fejedet ha megfésülöd emberek szeme láttára: dolgodat sokan dicsérik, és téged megbecsülnek.” Fejet látni vinni: ellenséged meggyőzöd. Fejed: ha magad viszed: nyereség. Fejmosást látni: gonosztól való szabadulás. Fehér fej: nyereség. Fej leeresztett hajjal: tisztesség. Beretvált fej: csalárdság. Fejed, ha erős hajú, mint a disznónak sertéje: gonosz szerencse. Borzas fej: szerencsétlenség. Fejed, ha felettébb nagy: békességszerető embereknek békétlenség, betegnek főfájás, vitéznek fáradság, szegénynek gazdagság, fejedelemnek gonosz. (Fejed, ha igen kicsiny; ellenkezője a fentieknek.)

Kerner szerint: fejet borotválni: szégyen; véres fej: kellemetlenség; merev fej: nevetségesség; fejet mosni jelez megszabadulást egy szerencsétlenségtől; nagy fej: nehézség; kis fej: korlátoltság; sok fej: üzleti veszteség; kopasz fej: tisztesség; borotvált fej: tartozás; tüskés fej: rossz szerencse; koszos fej: szerencsétlenség; nagy fej: szerelmeseknek nyugtalanság; hátrafordított fej: dolgaidban hallgasd meg a tanácsadót; fejedet megmosod szagos vízzel, amelyet mások hoznak, és ruháid is illatosak lettek a víztől, és te ezt szégyelled: jegyzi, hogy akaratod ellenére, ellenséged nagy bosszúságára nagy tekintélyed lesz; guruló fej a földön: nehéz időket mutat.

Állatfej: nem jó. Madárfej: változás. Madárfejet fogni: nagyon jó. Madárfejet levágni: ellenséged legyőzöd.

Saját fejedet látni: tisztesség. Fejfájás: öröm.

Gvadányi Márton szerint: férfifej asszonytesten: igen gonosz. Halálfej: szerencse. Madárijesztő feje: szerelem egy gazdag asszonyba. Bábu feje (tengericsőből): hosszú tél. Tökből faragott fej: kísértet.

Különös álmok: fejünk, ha lábunk között lóg: öregasszonyt mutat. Fejünk a háztetőn: szélvész. Fejünk sok más levágott fej között: változás egy nőnél. Cérnával nyakunkra varrott fej: ellenség. Elhagyott fej az országúton: gonosz. (Saját jegyzetek.)

Fejni. Eljegyzés. Fejő lány: vígság.

Gvadányi Márton szerint: fejő lányt megölelni úgy, hogy a sajtárból kiömlik a tej: gyermekáldásjegye.

Radics M. szerint: fejőistálló: gond. Békát (varangyost) látni, amely megfeji a teheneket: gonosz betegség. Újholdkor fejni: betegség.

Fejedelem. Vele beszélni nagy tisztesség. (1756.)

Kerner szerint: változó szerencsét jegyez.

Fejelés. Szomorúság.

Fejőstehén. Jó hír.

Fejsze. Életveszély. (Fejszét látni jegyez még szerencsétlenséget is.)

Fejeskáposzta. Kár. Szándékod gonoszul végződik. (1799.)

Fejtés. Szegénység. Álomfejtés: koplalás. Álomfejtő: furfang.

Fekély. Nyugtalanság jegye. Nagy fekély: gond.

Fekete (szín): semmire se jó.

Fekvés. Az ágyban: szomorúság. (1799.)

Kerner szerint: szomorúság. Fordítva feküdni az ágyban: bő esztendőt mutat.

Gvadányi Márton szerint: fekvő ember, ha idegen, asszonybaj.

Radics M. szerint; fekvők: gonoszat jegyeznek.

Félelem. Félni gonosz azoknak, akik nem tudják, hogy miért félnek. (1756.) A szegénynek néha jó, gazdagnak gonosz.

Kerner szerint: félni látni valakit: jelez ellenség felett győzelmet. Félni ok nélkül: betegség jegye.

Felakasztani magunkat: betegség, ijedtség. Mást akasztva látni: rossz hír. Felakasztani akarnak, de megmenekülsz az akasztást néző tömegben: nagy nyeremény. 1833-as könyv szerint: kvinternó.

Feldagadás. Jó kilátások.

Felébredni ágyban: lopást jelez. Széken felébredni: örvendetes hír.

Feledni. Mulatság, szerencse.

Felégetni valamit: szerencse. Betegnek: egészség.

Félelmetes. Szerencsés szerelem.

Feleség. Vele élni: harag. Terhes feleség: kis remény.

Kerner Jusztinusz szerint: feleség mindig kellemetlenség jegye.

Fél (gomb): utazás.

Felgyógyulni. Levél.

Félhold. Szerencse.

Felhő. Felleget fehéret látni: hiábavaló félelem. (1756.) Felleget, feketét, látni: nyomorúság.

Kerner szerint: gond, szakítás, nagy betegség, váratlan örökség.

Félkegyelmű. Szerencse.

Felkelni ágyból: betegséget mutat.

Felmelegíteni ételt: pletyka.

Felső (a kártyában): hosszú élet.

Félszegség. Kacérság.

Fenék. Veszedelem. Valaminek fenekét látni: kételyek elmúlása. Valaminek fenekét megfogni: gazdag házasság.

Fény. Üröm. Távoli fény: szerencsés utazás. Éles fény: egészség. Nagy fényesség: szerencsétlenség.

Fenyves. Szerelem. Fenyőfa magvát enni: mindenkinek jó.

Féreg. „Ha megyen tőled: ellenségeid megesméred s meggyőzöd.” (1756.) Féregtől megijedni: gonosz, rosszakarat.

Kerner szerint: féreg jegyez betegséget. Férget megölni öröm.

Férfi. Jó egészség.

Fergeteg. Reményed füstbe megy.

Férj. Szerencsétlenség.

Festeni. Igazán szeretnek. Festő: hosszú öregség.

Fésű. Veszekedés. Egészségre jó. Hajat fésülni: haszontalan munka. Te meggyőzöd azt, aki fésül vagy akit fésülsz.

Fészek. Közeli házasság.

Ficamodás. Kellemes látogatás.

Fickó. Remény.

Fillér. Jó érzés.

Findzsa. Udvarló.

Fiók. Jó mulatság.

Fivér, aki fiatalabb: gúny jele.

Fiú. Mindenkinek szerencse.

Fodrász. Pletyka.

Fodor. Öröm. Őrizkedj a fodros hajtól.

Fogságba menni: csalárdság. (1756.) „Fogva lenni és felettébb rajta bánkódni: nyomorúságod örömre fordul.” (1756.)

Fog. Fogat enni: halál. Fogad, ha kihull: egy atyádfia meghal.

Az 1756-os könyv szerint: fogadat szádból kiszedni: siralom. Első fogat elveszíteni: nehéz felejtés. Fogaid, ha mind kifutnak: egészségesnek gonosz; betegnek egészséget jegyez. Fogaid ha összenőnek: tévelygés, visszavonás. Rothadt fog, ha kihull: jó. Fejér fog, aranyos fog: jó. Fog (viaszból): szörnyű halál. Fog fehérónból: kisebbség. Üveges fog: halál. Ezüstfog: gazdagság. Fogaid, ha másodszor nőnek: jó. Fogaidat tisztítani: nagy ártalom. Fogaid, ha elédbe esnek: gyermekeid halála. Fogaid nyelveddel kitolni: dolgaidnak jó vége.

*

Magyarázat az odvas fogról

Szindbád csak késő öregségére jött rá, hogy a mindenféle álmok különbözőségéhez mily sok befolyása van egy odvas fognak, amely az álomhoz becsukódott szájban rejtőzik. Azt lehetne mondani, hogy bizonyos évszakok kezdetén: így a nedves tavasz vagy a csepegő, őszi idő kezdetén, az odvas fogak dirigálják mindenfelé az álmokat. Egy ilyen haszontalan fognak olyan hatalma van, hogy elővarázsolja a legvénebb ágydeszkák közül azokat az álmokat, amelyektől már a régi emberek is szenvedtek, akik egy másik ágyba mentek.

Aminthogy a vacsora nélkül lefeküdött ember az első kakasszó előtt mindig olyan hatalmas pástétomok­kal találkozik össze, amelyekkel máskor életében nem jöhetne össze – így az odvas fogakat hordozgató ember látja azokat az álomképeket, amelyekre magyarázatot nem tud lelni. Az ő álmában valamely csodálatosan selymes tapintása lesz a cukorspárgagöngyölegeknek, amelyek egyébként csak befőzés vagy komoly bánat idején szoktak mutatkozni az álom függönyén. Ezeket a cukorspárgákat mind arra az odvas fogára szeretné kötözni, bár egyébként még a nyelvével is fél hozzányúlni a fájó foghoz. De nemcsak felkötözi a spárgát a fogára, hanem kikeresi azt a régi pinceajtót, amely már nem a festéktől, hanem az öregségtől zöldült meg. Most aztán nincs egyéb tennivalója, mint a pinceajtó kilincsére kötözni a spárga másik végét. Akkor aztán leülhet nyugodtan; majd jön valamerről egy elszabadult, kósza szélroham, mire bevágódik a pinceajtó, és ő örökre megszabadul a fogfájástól.

Ugyancsak a fogfájós ember látja álmában a különböző harapófogókat; ha férfinak a fogába vágott volna bele a le- és felszaladgáló villám, akkor a harapófogó szoknyába öltözködve jön be hozzá, mint akár egy bábaasszony. Ha a női nemen helyezkedett el az odvas fog, akkor ugyanaz a harapófogó csinos huszárnadrágot ölt, mint egy kvártélyt kereső katona.

De nagyon gyakori az odvas fog álombeli csínytevéseiben a szorongattatás érzete. Ez a szorongattatás pedig nem úgy jön létre, hogy az ember bemenne a faliszekrénybe, ahonnan semmi módon nem tudna kijönni, mint akár az egér a fogóból. Ez a szorongattatás úgy sem mutatkozik, mint az egészséges nőknél szokott, hogy emberré változna mögöttük a dióverő pózna, amely derekukat olyan erővel ölelné át, hogy az ölelésből semmi körülmények között megszabadulni nem tudnak felébredésükig. Az odvas fog szorongattatásai rendszerint kezdődnek meleg fürdővel, igen ám, de a fürdővíz tele van mindenféle mocskosságokkal, gumószemű békákkal és ijesztő kígyókkal. (Ez a meleg fürdőzés egyébként száz eset közül kilencvenben biztos megbetegedést jelent.) A szorongattatás úgy is szokott kezdődni, hogy az alvó csengetést hall ajtaján, de odakint nem az öreg levélhordó áll, akit csengetéséről megismerni szokott, hanem valamely rettenetes hivatalszolga, aki egyenesen a másvilágra akarja elvinni a delikvenst. Nem ritka az odvas fog álmaiban a kapun dörömbölést hallani. De a kapu előtt nem a postaszekér áll, hanem fehér kesztyűben, lángpiros ruhában a hóhér. Máskor szűrös fekete rablók.

Ne higgyük, hogy az odvas fog álmai csak a szegény embereket látogatják meg; elmennek ők a királyokig meg a fejedelmekig. Ilyenkor írják alá a királyok a halálos ítéleteket, és ilyenkor mennek háborúba. Mert a királyok sem mentesek az odvas fog esetén a kínzó álmoktól.

A tapasztalat szerint a legtöbb odvas fognak (pláne, ha már meglehetősen régi, nyugalomba vonult az evés és a rágás kötelessége elől) megvan a maga rendes, megszokott álma. Szindbádnak például volt egy ilyen lyukas foga, amely bizonyos éjszakákon oly pontosan jelentkezett, mint valamely hűséges házi kísértet. Azt mondják, hogy a lyukas fogra helyezvén nyelvét az ember jobban tud gondolkodni. Ez lehet napközben. De éjszakának idején: mikor a lyukas fog jelentkezik: még álmodni sem tud az az ember se, aki sárkány-zsinegen tudja előrángatni az álmait, mint akár Szindbád is. A lyukas fog leteszi a garast, őneki engedelmeskedik a máskor vándorbottyán elkalandozó szív, és dehogyis mer kimozdulni kamrájából még csak a szomszéd álomházig sem, nem pedig messzibb utakra. A lyukas fognak az a természete, hogy megharapja a leggyöngébb szívet is. Hiába sírdogál a szív kamrájából:

– Csak ide szeretnék menni Virághoz, és megmondani neki, hogy éppen úgy szeretem, mint akár a mézet holdváltozáskor.

– Éjszaka mindenkinek otthon a helye – felel a lyukas fog, és kegyetlen, agyvelőkig ható csikorgással zárja rá a kamra ajtaját a rimánkodó szívre.

De nem kap pardont a gyomor se, amely az éj óráiban rendszerint megüresedik, mint valamely lapos zacskó, és ekkor emlékein szeret tűnődni. Szeretne megint uszályos, kövér asszonyságokat karonfogva az ebédlőasztalhoz vezetni, amikor a termek megnyílnak. Szeretne ráklevessel jóllakni – vagy a venyige fanyar füstje mellett fővő gulyásból kanalazni. Szeretne elmenni a kofák lacikonyhájára vagy mindenhová, ahol finom falatokat mérnek, de az odvas fog rádörrent:

– Éjszaka nem szokás enni. Majd móresre tanítom kendet!

Az odvas fog uralkodik a maga éjszakáin, azért az akkori álmokért nem felelős senki.

*

Fogoly-madarat látni: veszély.

Fóka. Vihar.

Fokhagyma. Szegénynek jó, gazdagnak gonosz. Fokhagymaszag: levertség.

Fokos. Veszekedés.

Folt, mely füstöl: régi bátorságod visszatér. Folt ruhán: szomorúság.

Folyó. Folyóba esni: szerencsétlenség.

Kerner szerint: tiszta folyó jegyzi, hogy nagy dolgokat tudsz meg. Folyózúgást hallani: abba kell hagyni tervezgetésed. Áradó folyó: nehézség. Ha a folyó magával ragad: harag. Folyót átúszni: erőszakos szerencse. Folyó, amely teli van hallal: gazdag örökség.

Fonal. Fonalat gombolyítani: rossz. Fonalat elszakítani: győzelem az ellenségen. Fonalat szövéshez készíteni: vándorlás.

Fonó. Betegség.

Kerner szerint: temetés, Gvadányi korcsmának jegyzi.

Forint. Szerencse.

Forgács. Kézben: gond. Lábbal húzni: nyugalom.

Forrást látni: öröm. Forrásba esni: gond. Forrásból inni: egészség.

Kerner Jusztinusz szerint: forrásban fürdeni: tisztázod magad egy furcsa helyzetben. Forrás, amely zöld mezőn halad: remény jobb időre. Zavaros forrás: betegség, szegénység. Forrás a lakásodban: nyereség, becsület. Forrás a kopár vidéken: örömteljes utazás. Erdei forrás jegyez olyan segítséget, amelyet nem vársz.

Gvadányi Márton szerint: forrás borház oldalán: gonosz.

A különös álmokból: forrás, amely szívedből ered, és betölti az egész házat: legnagyobb boldogság. (Saját jegyzetekből.)

Fosztani. Édes atyádfia meghal.

Főemberrel beszélni: hasznos.

Főkötő. Asszonynak gond, férfinak kiadás. Jelent még boldog otthont is.

Föld.

1756: Földedényeket látni: harag, Földindulást látni vagy hallani: változás. Földet felnyílni látni: sok adósságunk jő.

Kerner Jusztinusz szerint: földdel beszélni: jegyez nagy vagyont.

A különös álmokból: földből való embert látni, tőle az utat tudakolni, kegyességbe ajánlkozni: jelent halált. Földdel szeretkezni: égő vágy egy vérrokon iránt. Földet enni, rá vizet inni és földet öklendezni: gonosz betegség. Földbe bújni, és ott bujálkodni: szerencsétlen szerelem. (Saját jegyzetek.)

Gvadányi Márton szerint: földön guggolni: ínség; földön guggoló asszony: jegyez bő esztendőt.

Útonjáró, ha öregasszonyt lát földdel csókolózni, és ahhoz beszélgetni, forduljon vissza. Porhanyós föld: szerelem. Fekete, zsíros föld: nyereség. Földmérő: veszteség. Földgolyó: sikerült terv. Földrengés: változás. (Régi magyar naptár.)

Földműves. Jó hír.

Fösvény. Kellemetlen hír.

Főzelék. Hosszú élet.

Főzőedény. Családi öröm.

Főzni. Életbevágó ünnepély áll előtted.

Franciával beszélni: igen jó.

Fulladozás. Szegénység jegye.

Fullánk. Keserűség.

Furfang, jegyez kellemetes kalandozást. Házi bált mutat nőknek.

Fúró. Üzletbarát halála.

Furulya. Adósságod miatt kellemetlenséged készül.

Futás. Futni tudni bizonyos célig: öröm. Futás közben elfáradni: egészséges embernek jó. Futni nem tudni: gonosz. Futás közben megállni: bánat.

Fuvaros. Vízi utazás. Fuvar: úgy látod, hogy hátrányba kerültél. Fuvaros felborulva és káromkodva: szép pénzt jegyez. (1833.) Ismeretlen fuvaros kocsiján utazni: nagy változás jegye. Esetleg halál.

Fű. Fűben járni: hosszú élet jele.

Kerner Jusztinusz szerint: jegyez őrizkedést az uzsorásoktól. Száraz fű: betegség. Hosszú szárú, zöld fű: öregség. Füvön feküdni: komoly gond. Kaszás füves mezőn, aki nem kaszál: zavaros idő jegye.

József napján nagy fű: vizes tavaszt mutat.

Újholdkor sarlózott fű, ha véres: aratók betegsége. András napján füvet kaszálni: gonosz. Esős éjszakán fűben járni: bizonyos változás a családban. Fűvel megrakott szekér, amely nem tud befordulni udvarod­ba: állatorvost mutat.

A különös álmokból: testünket fűvel benőve látni: ifjúság. Fű szemünkön, fülünkön, ha nagyon szép zöld: csábítás; ha száraz: múló élet. Fű, amely láthatatlan madarak szárnyán felrepül a levegőbe, és onnan fejünkre hull: utolsó esztendőnket jegyzi. Fű a feleségünk vagy kedvesünk arcán: felejtés jegye. (Saját jegyzetek.)

Őszi fű: bánatos öregség.

Füge. Enni: jó.

Az 1799-es könyv szerint: szerencse a szerelemben. Fügefa: átok.

Függönyt akasztani: hosszú életet jegyez. Leakasztott függöny: haláleset.

Fül.

Az 1756-os könyv szerint: ha olyan, mint a farkasé: veszekedés; ha olyan, mint a szamáré: szolgaság; fül, ha rozs vagy búza terem benne: jó. Fület csapdosni: gonosz. Fület tisztítani: jó hír. Ha sok füled van: gazdagnak és szegénynek jó; szolgának rossz.

Kerner Jusztinusz szerint: öreg, szőrrel bevont fül: szomorú gond jegye. Menyecskefül, amely piros, mint a tűz, jegyzi, hogy pajkosságba keveredsz, amelyből tömlöcbe kerülsz. Hegyes fül: szégyent vallasz.

Gvadányi Márton szerint: „füled, ha álmodban nagy vagyon, nagy tudomásod vagyon”.

Fülbevaló. Valakit elveszítesz, de szerencsés nyereséged. Fülbevalót elveszíteni: harag.

Fülemüle, ha látod: újságot jegyez; ha hallod: gyász szerelem miatt.

Fürdő. Patakban: lábadozás betegségből. Kádban: lázas betegség. Folyóvízben: erő és kitartás. Esőben: szépség. Zabban, pelyvában, tyúkszemétben: gond. Szabad vízben: gazdag meny­asszony. Szobában: hűtlenség. Szappanozni: kellemetes események jegye. Mást fürdeni látni: csalás. Szép leánnyal: jó szerencse. Öregasszonnyal: betegség. Ruhában fürdeni: rosszullét, tisztátalanság jegye. Fürdőházban lenni: jó jegy.

Az 1756-os könyv szerint: fürdeni teli kádban: betegség; fürdőházban: nyavalya; álomban fürödni: harag.

A különös álmokból: fürdővízben azt látni, hogy a nő férfivá, és a férfi nővé változik: bujálkodás jegye. Fürdőházban lenni, de lábunk megtagadja az engedelmességet, hogy a vízbe vigyen, inkább egy szennyes helyre vonszolnak: titkos szerelem jegye. Fürdőházban hasítékon át leskelődni, és azt látni, hogy a mezítelen emberek állatokká változnak: gonosz szerelem. Piócás tóban fürödni, és onnan sírva menekülni: tisztátlanság. Verebekkel a porban fürödni: szép időjárás. Asszonnyal moslékban fürödni: szerelmi csalódás jegye. (Saját jegyzetek.)

József napján fürödni: betegség az évben.

Fűrész. Civakodás. Fűrészelni: üzleti siker. Törött fogú fűrész: nagy veszekedés.

Fürj. Egészség. Fürjkirály: árulás. (Kerner.)

Füst. Füstöt látni: felmagasztalnak. (1799.)

Kerner Jusztinusz szerint: látszólagos boldogság. Kéményből gördülő füst: eljegyzés. Füst a házban: elnyomó rossz emberek érkezése. Eltűnő füst: kellemetlen hír után kellemes felejtkezés. Növényt füstölögni látni: vagyon. Füstölgő testrész: betegnek halálos bűn; egészségesnek változás.

A különös álmokból: füstölgő háztetőn kéményseprővel ölelkezni: asszonynak gonosz jegy, leánynak elküldetés. Füstben fuldokolni, de nem akarni menekülni: hideg időjárás. Füstben madarak, háziállatok, ismeretlen emberek: rossz vásár. Füstfaragót megkívánni és vele erdőben bujdokolni: leplezett szerelem. (Saját jegyzetek.)

Fűszer. Veszekedés.

Fűteni. Levél.

Fütykös. Gonosz.

Fűző. Sápadt betegség. Fűzőt felvenni: jegyez szerelmeskedést; levenni: tilos dologban jársz, kacér vagy.

Kerner szerint: jegyzi, hogy megtaláljuk szerelmesünket.

Fűzfa. Utazás. Fűzfasíp: gyász. Füzes: titok.

A különös álmokból: füzesben vízből kifogott hullát akasztani: keserű lelkibánat jegye. Fűzfán fütyülő arkangyalt látni: félelem. (Saját jegyzetek.)

*

G

Gabona. Gazdagság.

Kerner Jusztinusz szerint: aratás: mindenre jó, főként nyereség. Gabonát őrölni: jegyzi, hogy nemsokára biztos kenyér lesz kezedben. Száraz gabona: tűzvész.

Az 1756-os könyv szerint: gabona: Istennek legnagyobb áldása. Gabonaföldön járni: imádkozni. Gabonával utazni: nagy szerencse. Ocsú: tűzvész.

Gácsér. Becsület.

Gágogást hallani: jó hírek érkeznek.

Gagyogást hallani: nagy szerencse.

Galagonya-bokor: betegség.

Galamb. Jó.

Az 1756-os könyv szerint: galambfiók: örökség. Galambot fogni: házasság jegye.

Kerner Jusztinusz szerint: galamb a háztetőn: drága hír. Repülő galamb: kedves ismeretség. Megölt galamb: bőséges élet. Üres galambdúc: szerelmed elhágy.

Gvadányi Márton szerint: galamb jegyzi a szívből kinőtt asszonyembert.

Galand. Ajándék. Galandféreg, amely nagyon hosszú: félelem egy bizonyos betegségtől.

Gallér. Minél nagyobb, annál jobb.

Galuska (zsíros): elkésel valahonnan. Daragaluska: nehéz gond.

Gálya. Új hírek.

Ganéj. Betegség jegye.

Az 1756-os könyv szerint: tehénganéj: szerencse; emberganéj: gonosz szerencse. 1799-es könyv szerint: ganéjt, embertől valót, házadban ha látsz: gonosz változás. Templomban emberganéj: Istentől való büntetést jegyez. Ganéj, ha magadon van; de lemarad: lábadozás betegségből. Ganéj, amely asszony után marad: ajándék. Öregember után: rosszul sikerült vendéglátás.

Kerner szerint: rossz szagú ganéj: igen gonosz. Gyermekganéj: változás.

Gvadányi Márton szerint: tehénganéjba lépsz, ha orrod magasan hordod.

Garabonciás. Nagy szerencse jegye.

Régente: nagy szél jegye.

Garas. Béke.

Kerner szerint: Péter-garas: másvilági nyugalom.

Garat. Szüreti kilátásaid igen jók.

Gatya. Gatyát elveszíteni: kár a barmok között. (1756.)

Kerner szerint: jegyez tisztességet.

Gvadányi Márton szerint: gatyát felkötni: nagy becsület.

A különös álmokból: áldott asszonyt gatyában látni: váratlan változás.

Gát, mely szakad: jelez elválást atyafiságodtól. Leány álmában: veszedelem. Terhes asszony­nál: halálos bűn.

Gavallér. Szép idő.

Gaz. Téli gaz: jegyez feltartóztatást egy utazásban.

Gazda. Biztosság jegye.

Az 1756-os könyv szerint: gazdálkodás jegyez jövendőbeli haragot, ha nem gazda álmodja. Gazdálkodni és valamit ki nem szedni a földből: veszedelem. (1850.)

Gvadányi Márton szerint: gazda; lány álmában mindenre jó.

Gém (madár): ritka vendég.

Gémeskút. Jó egészség jegye. A távolban: beteg szülő. Csordával: honvágy.

Genny (a szemedben): szerencsétlen szerelmet jegyez. Egyebütt: csak szomorúság.

Gereben. Öröm, amely szomorúsággá válik.

Kerner szerint: jó idő. Gerebennel dolgozni: gondterhelt élet.

Újholdkor gereben jegyez sok munkát.

Gerely. Perpatvar.

Gerenda. Pártfogót mutat. Vízben úszó gerenda: váratlan védelem.

A különös álmokban gerenda, amely hátunkra volna kötve, és attól nem szabadulhatunk: szomorú jövő. Tűzben égő gerenda, amelynek végén ülünk: mulandóság jegye érzelmeinkben.

Gerezd (szőlő vagy narancs): hír.

Gerinc. Fájdalom.

Kerner szerint: gerinc jegyez: öregembert.

A különös álmokban: gerincünket mintha elveszítenénk álmunkban és üresség maradna helyén: kiélt szerelem jegye.

Gvadányi szerint: asszonygerinc: búbánat, megcsalódás jele.

R. M. szerint: hátgerinc, amely fáj: szakítást mutat.

Gerinccel álmodni és gerincet érezni, amely fájt: semmire se jó. (Saját jegyzet.)

Gerjedelem. Szomorúság másnak.

A különös álmokban: gerjedelem, amelyet éreznénk öregasszony vagy öregember iránt, hogy szinte szenvedünk: ifjú szerelem jegye.

A lipcsei nagy könyv szerint: gerjedelem: jegyez bánatot. Kerner szerint: gerjedelem, amelyet éreznénk egy régi ismerős iránt: szégyen vagy levél.

Gerlice. Üzenet.

Gesztenye. Mulatság. Gesztenyefa: felesleges kiadás.

A különös álmokban: gesztenye, amely testünkön nőne, s tőle nem szabadulhatnánk: régi gond. Kerner szerint: gesztenyeevés: betegség.

Giliszta. Undor.

A különös álmokban: giliszta, amely szájunkon, orrunkból mászna ki, és rémülettel töltene el: régi ismerősre gondolunk.

Gímszarvas. Rendkívüli szerencse. Fehér gím: szerencsés utazás.

Gipsz. Levél.

Gitár. Veszekedés.

Gólya. Jó barát.

Kerner szerint: gólya, amely házadon kelepel: szégyen. Gólya, amely házadon fészket rak: szerencse. Gólyák: boldog házasság, gyermekek jegyei.

Golyó. Idézés a törvényhez. Golyó jegyez még veszteséget is.

Gomb. Lyuk nélkül: harag. Gombot felvarrni: sok dolog.

Gomba. Öreg ember.

Gombócot főzni: rágalom. Enni: betegség.

Gombostű. Veszekedés jele.

Kerner szerint: jövedelmező munkád lesz.

Gond. Általában: öröm.

Gondanyóval találkozni – Kerner szerint – változást jelent.

A különös álmokból: gond, amely hamuszürke öregember alakjában ülne hamurakáson, és szemre­hányást tenne: elhagyott, öreg szülők jele.

Gondnok. (Temetőben vagy kórházban.) Betegség.

Gondola. Öröm jegye.

Gonosztevő, aki házunkba menekülne, és segítséget kérne: szomszédok pletykája.

Gót stílű ház: változás, mégpedig kedvező.

Gordonka. Szorult helyzet. Gordonkázni: bánat.

Gödény. Szerelem jele.

Gödölye. Régi szép idők. Gödölyét lopni: öröm. Gödölyével hálni: fiatal szerető.

Gödörbe esni: károsodás. Üres gödör: jó reménység. Jelez még akadályozást is.

Kerner Jusztinusz szerint: gödröt ásni: jegyez adósságba való keveredést.

A különös álmokból: gödör fenekén vénasszony, aki segítségedet kéri: gonosz; öregember: halálodat húzod ki. Őz, mely gödör fenekén sínylődik, emberi hangon megszólít, és a szeme leánykönnyel van tele: boldogtalan házaséleted jelzi. Félig ember, félig asszony, aki gödörbe csalogat: nem jót tervez. Szép cigánylány, ha gödörben guggol, és paráznaságot ígér: betegség még abban az esztendőben. Szerel­mesedet gödörben látod ismeretlen férfival: szép idő. Holtakat gödörben látni, és velük beszélni: nagy változás jegye. Anyádat gödörben látni: hosszú búbánat. Ha magadnak ásod a gödröt, és a sírásótársaid abban nem segítenek: minden jóra fordul. Gödörbe ugrani, de benne kellemetlenséget találni: meglepetés. Pöcegödörbe esni: dicsőség. (Saját gyűjtés.)

Gvadányi Márton szerint: gödör asszonyjel, mely semmire se jó.

F. professzor szerint gödör, amely vízzel van teli, és asszonyképe van: jegyzi a tengereket, amelyekben te hal vagy.

Szent Mihály napján gödröt ásni, és benne valamit elrejteni: szűk esztendő. Újholdkor gödörben lakni: szegénység, kárvallás. Gidres-gödrös úton járni András napja után: váratlanul törvénybe hívnak. Nagyböjtben gödörbe okádni: vétek (Régi magyar naptár.)

Gödröcske: jegyez leányt is.

Göncölszekér. Mulatságos utazás.

A különös álmokból: Göncölszekéren ülni és messze elutazni: bágyadtság, fáradtság.

Göndör. Göndör haj: pénz.

Kerner szerint: női göndör haj: szerencse.

A különös álmokból: hajunk, ha álmunkban meggöndörödik: reménytelen szerelem. Göndör női haj, amely kinőne férfinak az arcán, és ezért örömet érezne: nagy szerelem egy göndör hajú asszonyba.

Göndör hajú asszony (a lipcsei könyv szerint): jegyez keleti utat.

Göndör hajú gyermek, akit azelőtt nem ismertünk: vigalom. Göndör idegen ember: üzlet. Göndör malac: időváltozás.

Görbe. Általában reménység. Görbe fa: nem jó. Görbe ember: rossz hír.

A különös álmokból: ha saját tagjainkat látjuk elgörbülni, mint a fának öreg ágait: boldogtalan szerelem.

Görcs. Hideg idő.

A különös álmokban: görcs, amely meglepne, és tőle nem mozdulhatunk, bár mindenképpen azon vagyunk, hogy menekülhessünk: egy régi, gonosz emlék jegye. Nőknél egykori elcsábítást példáz.

Görény. Mindig betegség.

Göröngy. Akadály.

Görhe. Betegség.

Görvély. Gonosz.

A különös álmokban: görvélyes betegségben szenvedni: gyónás, egy régi emlék, elfelejtett cselekedet, amely miatt kellemetlenségünk lesz.

Gőzhajó. Rajta utazni: kellemetlenség.

Gránátalma. Minden megfejtés szerint: szomorúság.

Griffmadár. Örökség.

Guba. Öröm. Gubás emberrel találkozni: mulatságos dolog. Fekete gubás: új ismeretség. Fehér gubás: régi ismerős. Gubában járni hideg, csillagos éjszakán: ahány csillagot látunk fejünk felett, annyi esztendőt élünk. (R. M.)

Gubacs. Gyász jegye. Gubacs erdőben, amely fejünkre hull: halál.

Gubó. Út.

A különös álmokban: gubó, amely bennünk van: titok.

Gurítani valamit: jó hír.

Guta. Gutaütést látni: szép nyereség. Ha álmodnánk, hogy magunkat üt meg a guta: nagy változást várhatunk. (1833.)

A különös álmokból: guta, amely megbénítaná nyelvünket, altestünket: egy régi ijedség nyoma.

Gumó. Közönségesen: fáradtság.

A különös álmokból: gumó, amely testünkön volna, s onnan nem tudnánk eltávolítani: visszatérő boldogtalan szerelem jelvénye.

Guga. Gugás ember: tréfaság. Guga, rajtunk: bánat asszonyért.

Guggoló ember: gonosz; asszony: kívánság. Sok guggoló ember: bő esztendő.

A különös álmokból: leguggolni: lánynál életbevágó változást jelez; asszonynál várakozást; embernél szégyenteljes gondolat.

Gulya. Nőtlen embernél: igen jó, ha házassági hajlandóságú. Másnak jegyez költözködést.

Gúnár. Mindig levelet mutat.

Gúnya. Gazdagság. Sáros gúnya: szégyen. Rongyos gúnya; amely rajtunk van: jó remény. Gúnyát (idegent) foltozni: asszonynak mindig bánatot jelez. Gúnyátlan ember: betegség.

Gúzs (-ba kötve lenni): egy szégyen jegye, amelyről nem tehetünk. Mást gúzsba kötni: megakadályozása egy gonosztettnek. (1799.)

Gvardián. Harag.

*

GY

Gyalogos katona. Alkalmatlanság. Semmire se jó.

Gyalogösvény. Rágalomba ütközünk.

Gyalogló ember. Hírt, változást mutat. Gyalogló aggastyán: rossz hír.

Gyalu. Haláleset képe. Gyaluló ember: mutat betegnek múló fájdalmat és nagy változást; egészségesnek: kiábrándulást. Káposztagyaluló ember: hideg időjárást hoz. (R. M.)

Gyám. Árvagyám: nagy gond képe.

Kerner szerint: árvagyám: mutat bánatot is.

Gyanakodni (valakire): szükség jegye. Jegyez rossz hírt.

Gyanta. Mulatság.

Gyapjú. Betegség.

1799-es könyv szerint: fehér gyapjú: uzsora jele.

Kerner szerint: kereskedő álmában a fekete gyapjú: kellemetlen üzleti veszteségjegye, míg a fehér gyapjú: mindig jó vásárt jegyez.

Gvadányi szerint: gyapjú, amely ég: gonosz jel.

A különös álmokban gyapjú, amely testünkön nőne: asszonynál gonosz megszerelmesedést, férfinél szerelmi bánatot mutat. – R. M. szerint gyapjú: jegyez gazdagságot is. – Egy középkori feljegyzés szerint: gyapjúzsák: verést jelent.

Gyászolni. Öröm. Gyászmenetben részt venni: kellemetes utazás képe; azt látni: eltávolodása valamely bánatnak. Gyászruha: hazugság. Gyászzene: út. Gyászruhás asszony: látogató, aki nemigen jelez jót. Gyászruhás férfi: közeli megbetegedés. Gyászvitéz Kerner szerint: igen nagy időváltozást mutat.

A különös álmokból: gyászolni valakit, aki él és mellettünk van: nagy vidámság nekünk, míg az illetőnek búbánat.

Gvadányi Márton szerint: derűre ború.

Gyékény. Sok látogatót mutat.

Gyékényen feküdni egy idegen házban: változás. Száradó gyékény: rossz időjárás. Gyékény András napján: hideg esztendő.

Gyémánt. Mindig betegség. Talált gyémánt: büszkeség.

A különös álmokból: gyémánt, amely volna Szűz Mária koronájából, és ezt fejünkön viseljük: közeli haláleset. Gyémánt, amelyet lopnánk, és eldugni fényessége miatt nem tudnánk: egy titok napfényre jövetelét is jegyzi. Gyémánt, amely szemünkből nőne, és ott ragyogna: ifjúkori ismerős, akire sokat gondolunk.

Gyep. Öröm. Gyepen heverni: jó kívánság.

Gvadányi szerint: hervadt gyep, amelyet nap heve fonnyasztott: örömeink mulandozását jegyzi. Égett gyep: mindenre jó, különösen betegnek.

Kerner szerint: gyepen bukfencet vetni: gondjaink elvetése. Télen tavaszi gyepet látni: váratlan segítség. Gyepes halom András napján: hosszú tél. Gyepen mezítláb járni: állatkereskedőnek nagy veszteség. Kántorböjtben (ősziben) gyepen heverészni és megelégedettséget érezni: gonosz. Szent Ivánkor gyepen feküdni: rövid nyár jegye. Szent János éjjelén gyepen sokadalomba tanyázni: közeli házasság jegye. Egy régi naptár szerint: gyep télen, gazda álmában szükséget jegyez. R. M. szerint: gyeppad: sírhalmot is mutat.

Gyeplő. Kocsisnak verés.

Gyermek. Minden álmoskönyv szerint általában szerencse.

Kerner szerint: gyermekágyasság: veszteség a gazdaságban. Gyermekcipő: rossz hír, kellemetlen levél. Gyermekruha: lebetegedés. Játszó gyermek: nagy öröm. Gyermekkel veszekedni: bánat. Gyermeket örökbe fogadni: viszály. Gyermeket elesni látni: nagy óvatosságra int. Gyermeket keresztelni vinni: gyermekáldás. Gyermekhalál: nagy gond.

1756-os könyv szerint: gyermeket látni: férfinak jó, leánynak igen nem jó. Szép arcú gyermek: különös szerencse.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: kisgyerek: veszekedés jele. Gyermeket háton vinni: nagy pörpatvar. Saját gyerekét látni, ha fiú: jó; ha leány: rossz. Idegen, szép gyermek: mindenkinek öröm. Gyermeket lopni: gondjaid örökös elvetését jelzi. – Más magyarázatok: gyermek dajkával jegyez könnyed megismerkedést egy leánnyal. Gyermek egy szakállas férfi karján: áldott nőnek fiút jelez. Gyermek teknőben vagy vízben: leányt mutat.

Gvadányi Márton szerint: sok kisgyerek: sok gond.

Szent András napján inges gyermekeket a szabadban látni: hosszú telet mutat. József napján: hosszú tavaszt. Nagyböjtben: gyónást. R. M. szerint: karon ülő gyermek, aki két kezét kinyújtaná felénk: egy bánat mutatója. Szűrszabó szerint: gyermek, aki bennünket apjának nevez, de mi nem ismerjük: gonosz házasélet jele.

A különös álmokban gyermek, aki vízen úszna felénk, és nagy lármát csap: fiatalkori emlék. Gyermek, akit pöcegödörben jajgatni hallunk: fájdalom. Saját gyermekünket idegen házban, idegen ház ablakán kitekingetni látni: régi boldogtalanságot jelképez. Gyermek, aki a háztetőn a kémény füstjén át távolodna el: egy boldogtalan szerelem múlása. Gyermek, aki segít szennyes ruhát kimosni: igen jó jel. Gyermek, aki velünk aludna, de arcát nem láthatjuk: ifjúkori szerelem, amelyet visszavágyunk.

R. M. szerint: szőke gyermek: vígság; veres gyermek: gazdagság. Gyermek Jézussal álmodni: szép remény. Mezítelen gyermek: hóesés. Gyermekleány: nagy változás. Holt gyermek: betegség.

Gyertya. Általában hosszú életet jegyez.

Kerner szerint: gyertyavilágot látni sötét éjben: kiváló szerencse. Égő gyertyát vinni: temetés. Gyertyát eloltani: egy régi barátság elmúlása. Gyertyát mártani öröm. Gyertyát meggyújtani: jó barátot találni. Gyertyát eladni: boldogság. Gyertyatartó: óvatosságra int. Égő gyertya tartóban: szerencse.

1755-ös könyv szerint: gyertyaöntés: öröm. Szent András napján gyertyaöntés: hosszú telet mutat. Sok gyertya: nagy időváltozás. Gvadányi Márton szerint: gyertyás ember éjszaka borlopást jegyez. Egy régi naptár szerint: gyertya lány kezében, amerre az utat véle mutatná: forduljunk meg. A különös álmokból: gyertya, amely testünkből nőne, nőnél ifjúkori szomorúság jegye. Gyertyaszentelő Boldogasszony éjjelén gyertyával a temetőben járni: hosszú tél jegye.

Gyertyánfa. Levél.

Gyík. Üzleti változás.

A különös álmokból: gyíkot, ha nyelnénk, és tőle nem szabadulhatnánk: betegséget mutat. R. M. szerint: gyík jegyez változatosságot. Gvadányi Márton szerint: gyík, amelyre zöld fűben lépnénk, és amely hangot adna: váratlan veszteség.

Gyilkos. Veszedelem. Semmire se jó. Gyilkosságot látni: levél rossz hírrel. Gyilkosság áldozatává lenni: rövid boldogság.

Kerner szerint: gyilkost kézzel megfogni: betegség. Gyilkosság Szent András éjjelén: nagy zavar a gazdaságban.

Gyógyfű. Szárítani: egészség. Venni: fekély. Keresni: járvány. Eladni: nyereség. Enni: bánat. (1799.)

Gyógyszertár. Uzsoráskézbe kerülsz. Gyógyszerész: kellemetlen társaságba keveredsz akaratod ellenére. Gyógyszerésszel beszélni: családi szomorodást jegyez.

Gyolcs. Gazdagság, amely életünk végéig tartós. (1833.) Gyolcsdarabka: új foglalkozás. Gyolcs: sovány nőnek nagy öröm, kövérnek betegség. (R. M.) Sok gyolcs: nagy változás egy nő révén. Gyolcsos tót: haláleset jegye. Gyolcsban járni: gonosz.

Kerner szerint: gyolcsing asszonynak változás.

Gyom (-ban járni): nehézség. Ellenségek közelsége.

Gyomor. Szűk esztendő.

Kerner szerint: fenyegető veszteség.

A különös álmokból: gyomrunkat felvágva, belülről látnánk, és tőle megrémülnénk: fájdalmas emlékek jele. Gyomrunkat éreznénk testünktől elválni, és ennek nagyon megörülni: egy régi fájdalom elmúlása.

Gvadányi Márton szerint: gyomor, amelyben volna víz és béka: csömört mutat. Nagyböjtben gyomorfájás: jó egészség. Kettős gyomor: álarc, amellyel titkainkat fedezzük.

Gyónás. Gyónni menni: kellemetlenség a házban. Gyóntatópap: egészségesnek nem jó, betegnek javulás. Gyóntatószék: szorongó helyzet. Himlőt is jegyez.

A különös álmokból: jönne egy idegen, akinek minden titkainkat meggyónnánk úgy is, amint azok vannak, úgy is, amint azok nincsenek: fájdalmas ifjúkor emléke.

Gyorsfutó. (Kengyelfutó.) Kár.

Gyökér. Jövedelem. Boldogulás.

Kerner szerint: gyökeret kiásni: civakodás jegye. Ugyanott: gyökér alakú emberkével birkózni: gonosz megpróbáltatás.

A különös álmokból: lábunk ha gyökeret verne, amely gyökerek láthatók: nagy félést mutatnak. Gyökér, amely testünk egyéb részéből nőne: tehetetlenség jelvénye.

Gyömbér. Reményt mutat.

Gyöngy. Mindig könny. Gyöngytyúk, ha kiált: rossz hír.

Kerner szerint: fagyöngy: becsület. Gyöngykagyló: új foglalkozás. Gyöngyfüzér: gonosz mátkaság. Gyöngy­virág: szerelem.

Különös álmokból: gyöngyök, amelyek testünkön teremnek, ahány, ugyanannyi bús szerelem. R. M. szerint: gyöngyhímzés: váratlan látogatót jelez. Régi gyöngyös párta: öregasszonyt mutat. Gyöngyöt felolvasztani, és azt meginni: betegség. Sok gyöngy: rossz ünnep. Gyöngyös párna: álmokkal teli éjszaka.

Gyönyör. Gazdagság.

Kerner szerint: idegen gyönyör betegség jele.

Gyötrelem. Jókedv.

A különös álmokból: valakit igen meggyötörni, és annak szenvedéseit látni: fájdalmunk örömre változik.

Gyufa. Égő gyufa: látogatás. Pislogó gyufa: hideg időjárás. Gyufa; amelyet asszony tart kezében: új ismeretség. Gyújtogató, akit üldöznénk: szeles idő, betegség a birkák között.

Gyúrni (tésztát). Bágyadtság.

Különös álmokból: mintha gyúrnának álmunkban ismeretlen kezek és ez igen jólesne: vallomást hallunk.

Gyümölcs. Általában gazdagság.

Kerner szerint: gyümölcsöt fáján látni: jó előjel; párolt gyümölcs: cigánnyal találkozol. Sok gyümölcs: munkád eredménye; gyümölcsfa: üzleti szerencse.

Az 1799-es könyv szerint: keserű gyümölcs biztos betegség. Gyümölcsös-kertben járni: gonosz. Gyümölcsfa gyökerét ganéjjal befedni: testi erődet jelenti, ha mérséklettel élsz a nők körül. Gyümölcsös­kertedben egy sorban álló fák jelzik a betegséged elmúlását, ha gondot viselsz magadra. Gyümölcsös jegyez örökséget. Gyümölcsösben látott nőtől óvakodjál. Gyümölcsfán ülő nő, aki lábait mutatja, és kezedet magához vonja: könnyű emlékezetű ismeretség.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: kiszáradt gyümölcsfa: gyász. Férges gyümölcs: veszteség. Hullott gyümölcs: rossz barátság. Gyümölcsöt befőzni: takarékosság jegye. Gyümölcsöt eladni: pénzt mutat. Gyümölcsevés: hosszú élet. Gyümölcsöt felvágni: szerencse. Gyümölcsöt szakítani: jó háztartás jelvénye.

Szent András napján sok gyümölcs kosárban: rövid, de hideg tél jelvénye. Csillagos éjszakán gyümölcsöt lopni: gonosz jel.

A különös álmokból: gyümölcsfa, amely nőne testünkből, és ez igen nagy örömet okozna: jegyez meg­szerelmesedést hosszú bánat után. Gyümölcs, amely leány keblét helyettesítené, és jó szagú volna: fájdalmas szerelmet mutat.

R. M. szerint: gyümölcsfa alatt feküdni: jegyez nagy szerencsét az asszonyoknál. Szűrszabó szerint: gyümölcs a padláson; hosszú tél jegye.

Gvadányi Márton szerint: sok gyümölcs fene nagy gazdagság.

Gyűrű. Aranygyűrű jó szerencse. Drágakövekkel kirakott gyűrű: nőtlennek házasságot, házasnak gyermeket jegyez. Elvesztett gyűrű: hűtlen mátkaságot mutat. (1799.)

Kerner szerint: ajándékba kapott gyűrű rábeszélés a házasságra. Elveszített gyűrű jegyzi, hogy tudomásod szerint megcsalnak. Ujjon viselt gyűrű: sikerült terv. Karikagyűrű: rágalom.

Egy öregasszony (R. M.) szerint: minden gyűrű házasodást jegyez, de nem mindig szerelmet.

A különös álmokból: vasgyűrű lábon vagy kézen: éjszakai kellemetlenség.

Gyűszű. Hiábavaló fáradozás valamely tervünk megvalósításához.

*

H

Hab. Szegénység. Hab tengeren: földnélküliség. Habos száj: rágalom.

Háború. Háborúba menni: öröm.

Hagyma. Erős vérzést jelez.

Haj. Barna: szerencsés szerelem.

Az 1756-os könyv szerint: „Hajadat elöl borbéllyal levágatni: munkádból oly hasznod lesz, hogy bámulni fognak rajtad.” Hajat elberetváltatni: gond. Hajat fülig elberetváltatni: egészséges embernek rossz, betegnek jó. Hajat szokás szerint elberetváltatni: gazdagnak jó, szegénynek rossz. Hajat ollóval vágni: nyereség. Haj, ha szádban nő: nem jó. Haj, ha tenyereden nő: nem jó. Hosszú haj, amely fehér: jó.

Kerner szerint: hajadat levágják: gondokat jegyez. Szájban növő haj: hirtelen halált mutat. Másnak haját levágni: jó nyereség. Haj, hosszú és szép: jó jegy; ilyen hajat látni: jó hír. Haj, de nem a fejen: nagy kellemetlenség. Hajtű: ajándék. Hajpúder: meleg idő és újdonság. Hajat levágni: bánat. Haj a kézen: kár jegye. Haj testünk egyes részén: természetes kívánság. Hosszú haj: nagy hatalom. Hajat mosni: nyugtalanság jegye. Hajat befonni: gond jele. Hajat fésülni: utazás éjszaka. Vörös haj: hamisság. Fekete haj: szerencse. Fehér haj: öröm. Hajfonat: nevetségesség. Elvesztett haj: temetés. Hajszál az ételben: hűtlenség az asszony részéről. Hajfürt: hiúság jegye.

A különös álmokból: haj, amely benőné egész testünket, és úgy viselnénk, mint az állatok bundájukat: elrejtezés régi emlékek elől. Amulettben őrzött haj: szerencsétlenség.

Egy régi naptár szerint: gyermek fejéről való hajnak a színe megmutatja a szülők életkorát. Gesztenye­barna haj jegyez rövid életet az apának. Gyenge, fehéres haj rövid életkort mutat anyának.

R. M. szerint: kondor haj, amely mintha volna állaté: jegyez női hűtlenséget. Kondor, vörös haj hűségesség jegye.

Gvadányi Márton szerint: asszonyhaj semmire sem jó.

Szent Andráskor a mezőt asszonyhajjal benőve látni: nagy időváltozást mutat.

Saját jegyzeteimből: asszonyhaj, amely mintha megkötné kezünket, lábunkat, bedugná szájunkat: közeli szabadulást mutat egy fájdalmas, szerelemből. Asszonyi hajfonat, amely mintha lógna a csillagból, és nekünk lajtorjának kínálkoznék a felhágásra: gonosz jel egy asszony nagyravágyásáról. – Egy öregember feljegyzése: női haj, amely tréfából nyakunkra hurkolódna: lehet komoly szándékkal hurkot vető is.

Haj kontyba kötve: férfinak gond, asszonynak mulatság. Hegyes konty: káröröm. Leesett konty: bánat. Göndörített hajfürt: irigység. (1833.)

Egy középkori jegyzet szerint: nyakon levágott haj, mintha vinnének hóhér székéhez: dicsőséges.

Háj (asszonyon): gazdagság jele.

Hajadon. Öröm.

Kerner szerint: hajadonnal aludni nem nagy szerencse. Meztelen hajadon: gyalázatba keveredsz.

Hajcsár. Levél jegye. Marhahajcsár: rossz hír.

Hajdina (kása). Szegénynek szükség; gazdagnak egészség.

Hajdú. Kár.

Hajlani. 1756-os könyv szerint: „hajolni látni magát: elveszett jószágában kárt vagy kisebbséget vall.”

Hajlék. Bús.

Hajnal. Hajnalcsillag: szerencse. Útonjárónak különösen jó. Gazdának hajnalcsillag, amely felhők közül mutatkozna: jó remény a bajban.

Kerner szerint: hajnalodás mindig jót jelez. Hajnalban mezítláb járni és füstöt látni a mezőn: változó idő, betegséggel. Hajnali madarak éneklését hallani, de őket nem láthatni: jó napot mutat. Hajnalban vakondokkal találkozni, és tőle az utat kérdezni: balsors. Hajnalban asszonyhoz menni: nem a legjobb. Hajnalban utazni és korcsmát látni, amelyben gulya fejérlene: rossz vásár. Hajnalban csizmadiákkal találkozni, és velük versenyt futtatni: jó vásár. Hajósemberrel hajnalban utazni: szép szerencse.

A különös álmokból: hajnalodást látni, amely nem is éjszakából, hanem belőlünk jönne: egy nagy változás jegye.

Andráskor: hajnalt látni: hideg karácsony.

Hajó. Hajót csinálni: nagy munka. (1756.)

Kerner szerint: hajót igazgatni jó jegy. Hajóra szállni: veszély jegye. Hajót messziről látni: békesség. Hajóácsot látni: igen kedves dolog. Hajót látni emberekkel: jó idő. Hajó folyón: öröm. Berekedt hajót patakban látni: betegséget jegyez. Hajó, amely nem jöhet partra: tartozás.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: hajót látni jelent békét, nyugodalmat. Hajót megmászni: nem jó. Hajóslegény: iszákosság. Hajótörést szenvedni: nagy szerencse. Hajótörést látni: betegség. Sok hajót látni: megcsalás jele. Hajóvontatás: nagy késedelem. A hajóvontatók csillagát látni, és velük együtt fáradozni: nagy jel, amely megelégedést mutat. Hajósok énekét hallani, de őket nem láthatni: kellemes változás életedben. Hajóskorcsma: irgalom.

1833-as könyv szerint: uszályhajót, gabonával megrakottat a Dunán látni: jó időjárás. Telelő uszályhajó: gazdag ember ismeretségét mutatja. Hajósgazda: barátság. Hajóács: téli időjárás.

Gvadányi szerint: hajóban lakni: gondtalan élet jegye. Szűrszabó szerint: fehér hajó fehér felhőn: jó egészség.

Hal. Halat szülni: megnémulás, halál. Halat fogni: erő jegye. Halban lenni Jónás prófétaként: gonosz szerencse. Hallal találkozol, amely nagyobb, mint te, mezítelenül: testedben nyavalya. Halat kézben vinni: száraz betegség. Hal, amely csíkká válik kezedbe: haszontalan munka. Tengeri halat látni: rémület. (1756.)

Kerner szerint: síró halat látni: eredménytelenség. Halcsont: eléred célodat. Halszálka: veszekedés. Haltartó: betegség: Halikra: sok pénz. Halpikkely: rágalom, bepiszkolás. Halleves: betegség. Halat ölni: nagy bevétel. Kis hal: haláleset. Ajándékba kapott hal: gazdagság.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: hal jegyzi, hogy őrizkedj a házasságtól. Halat enni: férfinak jelent asszonyi hajlandóságot, asszonynak könnyű szülést. Halat fogni: ellenségeid megszólalnak. Nagy hal: gazdag szolgaság. Halszálka: rossz jövő.

Halat fogni: ambó. (1833.)

A különös álmokból: hal, amely jönne messze tengerekről, és bennünk elrejtőzködne, jegyez szerelmes­kedést. (Freud professzor szerint a hal mutatja ősi állapotunkat, amely szerint a halnak a nők álmában ősemberi jelentősége van.)

Egy öregasszony (R. M.) szerint: hallal hálni: nem rossz. Halat sütni: egészség. Útonjáró álmában hal jegyez változást a kitűzött célban. Gvadányi Márton szerint: hallal álmodni betegség, gond. Éneklő hal: gonosz. Holdfényben szárazon járó hal: nagy időváltozás. (1833.)

*

A hal-álom

A nevezett álmot a halászok árulják. Ezek az emberek kivetett hálóval járnak, már Krisztus Urunk óta, mert a Megváltó egyetlen tanításában sem tiltotta el a halaknak a fogdosását. Nem kell különösebben lesbe állani, hogy megfigyelhessük, milyen álmokat hoznak a halak a péntekről szombatra virradó éjszakákon. De még máskor is megválogatják álmaikat e vízi lények. Azért nem haszontalan dolog a halak okozta álmokkal foglalkozni.

Az a nagy hal, amely emberemlékezet óta a tavak mélyében lakik, és csak olyankor megy fel sütkérezni a napfényre, amikor őt ember nem láthatja: jelenti a fogaskirályt. Az ilyen mély vízű hal nem egykönnyen kerül hálóba; szereti a magányosságot; sohasem áll be a pletykálkodásra vagy fickándozásra a kis halak közé; eszébe se jut neki a szitakötő felé nézni, akármilyen közel jött az a víz felszínéhez, amikor is a kis halak bolondosan ugrálni kezdenek, mintha szárnyat éreznének ők is. Az ilyen nagy halnak az evésétől jönnek azok a nehéz álmok, amelyekben olyan ismeretlen tartományokon utazik el az ember, amely tartományokból alig tud visszaérni.

Hol jártam az éjszaka? – gondolja fejcsóválva az ember, mikor reggel felébred, pedig nem történt más, mint a nagy hal vitte el olyan idegen, sohasem látott országokba, ahová a nagy halak könnyűszerrel eljuthatnak, mint akár a vitorláshajók.

Más dolog az, ha apró halakkal kedveskedett magának a gyomor az esti órákban. Ezeknek a kis halaknak a szálkái észrevétlenül lecsúsznak az ember torkán, és éjszaka csak kapja magát, hogy mindenféle fájdalmat érez elmúlt dolgok után, amelyekről már azt hitte, hogy a halak útján azok tőle messzire sodródtak. Ezek az apró halak olyanok, mint a női szeszélyek: kiszámíthatatlan, hogy mely halászkunyhó mellett állanak meg éjszakára, hogy ott egy öreg halásznak vagy az öreg halász lányának eldalolják a maguk hangtalan énekét. Az apró hal tapasztalatlan, vidám, az életből még nem ismeri a lehetetlenségeket – ugyanezért az álmodó is az ilyen halakkal a gyomrában leginkább vízitündérekkel találkozik, amelyek kiszöknek karjai közül. Ám, ha nagyon praktikus ember a halakkal álmodó, akkor sem kerülheti el azt, hogy legalábbis koporsót szállító tutajosokkal ne találkozzon, akik néki helyet adnak egy üres koporsóban.

A halak okozta álmok közül talán a legegészségesebbek azok, amelyek gyors, hegyi folyók halaitól származnak. Ilyenkor borkereskedőkkel utazik az ember álmában a határszél felé, és olyan piros arccal ébred fel, mintha valóban sok bort ivott volna ama úszni vágyó halak tiszteletére. A hegyi pisztráng, ha nem nagy mértékben fogyasztjuk vacsorára, rendszerint könnyű, kerekeken járó álmokat hoz. Ugyanez a tulajdonsága van más hegy vidéki halaknak is – az ember oly könnyedén gurul le álmában a legmagasabb hegyről, mintha legalábbis szárnya volna.

Más dolog a rákokkal való étkezés után következő álmodás. A rák, miután napvilágra került abból a sötét odúból, ahol az életét tölti, teljesen érzéketlenné válik a napvilágos dolgok iránt. A napvilág terményei közül, leginkább a csípős csalánt kedveli, amely mindenkinek hólyagokat szokott szerezni, csak éppen a kemény ráknak nem. Hát a rák az álomban is megtartja a maga tulajdonságát: hátrafelé megy az időben, és ollójával fájdalmas csípéseket okoz elmúlt dolgokért. A rákevő ember nem is tudja, hogy miért érez magában mindenféle fájásokat, amikor álmából kimenekül. Annyi bizonyos, hogy a rákevő darabidőre mindig visszavonul a múlt időbe.

A „gyomor álmai” között egyelőre ennyiben maradjunk a halakról és rákokról való tudományunkban.

*

Halász. Látni egészség. Halpiacon járni, de nem vásárolni: megcsalást mutat. Halászháló, amely hosszan húzódik: szerencse, ha nem húzódik: kellemetlenség. Halászfonál: ravaszságban lesz részed.

Kerner szerint: halászcsillag, amely fejünk felett látszik, jelent öregszülőket, de utazást is. Halászhálót segíteni vonni: tisztesség. Öreg halász, aki szólna hozzád: szavát meghallgassad.

Halál. Halni: nyomorúság. Halni akarni: egészség. Halva látni magad: hosszú élet. Meghalni és megelevenedni: nagy tisztesség. (1756.)

Kerner szerint: halva látni olyan személyeket, akik még élnek: elveszted megnyertnek hitt ügyed. Halva lenni: hosszú élet és magas pártfogás. Halálütést mérni valakire: csúnya rágalom.

Hálóköntös. Kerner J. szerint: nagy ember leszel. Hálósapka: szép kedvtelés. Hálóing: asszonynak betegség.

Hálószoba. Titok nyomára jössz. Hálószobába mászni: gonosz terv. Hideg hálószoba: asszony­nak jegyez terméketlenséget, szomorúságot. Hálószoba kulcslyukán benézni, és ott másokat látni, mint a lakókat: nagy változás jegye.

A különös álmokból: hálószoba, amely volna börtön, és a börtönből egy föld alatti folyó a szabadba vezetne, amelyen át (az asszony) kiúszna egy szép kertbe: jegyez terméketlenséget. Hálószobában rossz szagot érezni, amely szag utálatossá tenné a levegőt: jegyez férfinak változatosság utáni vágyakozást.

Halott. Rossz idő. Halott és temetés: vihar. Halottasház: jó reménység jele, amely valóra válik.

Kerner szerint: a halott mindig időváltozást jegyez. Az 1833-as könyv azt mondja, hogy a szép halott ambót mutat. – 1799-es könyv szerint: halottat látni: áldás. – Gvadányi szerint: halottasingben járni halottak között: hideglelést jegyez.

A különös álmokból: halott, aki mintha volna táncos, és táncra kérne, míg bennünket irtózat töltene el: asszonynak jegyez szerencsétlen házaséletet, férfinak különös vágyakozást. Halottal menni, és azt megakadályozni, hogy hátunkra másszon: féltékeny szerelem. Halottal találkozni a házban, amely halottat nem ismerhetünk, és lábunkra telepedne: gyermektelenség jegye.

R. M. szerint: halott, aki jönne, és megszólítana, az utat tudakolván: váratlan látogató jegye.

Régi magyar naptár szerint: Andráskor holtak: hosszú telet mutatnak. Kántorböjtös napon halott, aki benézne az ablakon: szükség jegye. Holtakkal vigadni, és tőlük tanácsot kérni: figyeld meg, mit mondanak, és tedd az ellenkezőt: kivéve, ha anyád mondaná. Holt szerető, aki visszatérne és szemrehányást tenne: új szerelem jegye. Holt férj kihágás. Holt asszony: nagy bánat.

Holt ember képét rajzolva látni: rokonod meghal. Holt embert koronázni: betegség. Holt ember által megsegíttetni: ismerősöd meghal. Holt embernek csontját látni: harag. Holt emberekkel vívni: nagy tisztesség. Holt embert látni megelevenedni: nagy borult időt jelez. Holt embert látni, akit régen eltemettek, mintha most halna meg: közeli atyádfia hal meg.

Holt emberrel, ki megelevenedett, járni sötét éjjel, de hamar helybe jutni: tűrhető bosszúság, rövid harag. Holtnak lenni és megelevenedni: tisztesség. Önmagát holtnak látni: öröm.

Harang. Házasodás jegye.

Kerner Jusztinusz szerint: harangozást hallani a vízen át: szerencsés előjel egy közeli üzletedben. Lélekharang: éjszakai utazás. Harangot húzni: harag. Harangöntő: kellemetlen vendég. Bádogharang: becsület.

A különös álmokból: harangszó nagy szélzúgásban, amely hirdetné valamely ismerősünk temetését vagy esküvőjét: szívdobogás. Víz alól hangzó harangszó: ifjúkori botlás.

József-napkor harangszó: szép tavasz. Adventi harangszó: bűnbánat; jegyez hírt is. Útonjáró álmában harangszó: változás, visszatérés jegye.

Harapás (embertől) minden álmoskönyv szerint: féltékenységet jegyez. Állati harapás: civakodás.

A különös álmokból: ismeretlen ember harapása, amelyet felébredés után is érezni vélnénk: megfélemlítést mutat egy bimbózó szerelemben. Harapás szájon: titoktartás. Harapás egyéb testrészünkön: közelgő betegség azon a testrészen.

Harcsa. Változás egy hír által.

Hárfa. Hárfahang: hűséges szerelem képe.

Kerner szerint: hárfás leány jegyzi: kedvesed elvesztését. Hárfahang a háztetőn: szeles idő. Hárfázó ifjú, akinek arcát nem láthatjuk: közönségesen vágy jele, de mutat civódást is.

Harisnya. Rendszerint asszonyi hűtlenség. Gyapjúharisnya: szükség és gond. Selyemharisnya: csábító szavak és helyzetek. Szakadt harisnya: szégyen. Rongyos harisnya: közelgő baj. Harisnyát felvenni: búcsú a szerelemtől. Levetett harisnya: általános változás mindennapi életünkben. Harisnyában bálba menni: rágalom jegye. Halotti harisnya: szép szerencse. Harisnyát kötni: nagy gond.

Három. Háromlevelű füvet enni: feltartóztatnak terveidben. 3-ast látni: szerencse. Háromszög: titkos találkozásra mégy. Hármas kerék: családi szaporodás.

Az 1833-as könyv szerint: ternó.

Hárs. Vidámság.

Hártya. Bánat. Sírás.

Has. Kövér: igen jó; sovány: hosszú pör.

Az 1756-os könyv szerint: hasad ha nő: tisztesség. Kerner szerint kövér has: átmeneti gondok jegye; zsíros has: kiadós szolgálat; sovány has: civakodás. Hasadon kopognak: biztos jövedelem. – A lipcsei könyv azt mondja: hasban lenni, vak szerencse.

A különös álmokból: hasad, mely volna lógós és ráncos, hogy csaknem térdedig érne, és te ezt nagyon szégyenelnéd, jegyzi, hogy szíved telve van vággyal egy új, ideális szerelem iránt. Hasad, amely volna sovány, mint az éhes csikaszé, hogy szinte fájnak bordáid s derekad: nagyravágyást, gazdagságot jelez. Korgó has, amely miatt társaságban szégyenkezel: ifjúkori botlás.

R. M. szerint: hasad, ha álmodban meghegyesedik, mintha volna benne dárda: reménytelen kívánság. Ráncok a hason: jelentenek annyi bánatot, ahányat megolvashatunk.

Gvadányi Márton szerint: hason csúszó ember: rosszban töri fejét. Kántorböjtben hassal álmodni: egészséges. Nagyböjtben: betegség. Hasfájás: rossz idő.

Hát. Hátad ha látod: valamely lehetetlenséget fogsz elérni. (1756.) Egyébként vesd össze az első fejezet álomfejtésével.

Kerner szerint: kövér férfihát: igen kellemetlen; asszonyhát: szép idő.

Hátrálni (valami elől): jegyzi, hogy valaki a károdat akarja. Vőlegénynek óvatosságot int mátkájával szemközt.

1756-os szerint: kocsival hátrálni: betegséget mutat.

Határkő. Régi barát kopogtat.

Hatos szám: az egészség száma.

Hattyú. Szerencse. Több hattyú: kellemetes házasság, sok gyerek, hosszú élet. Szeretőnek viszontszerelem és hűség.

Kerner szerint: hattyút énekelni hallani: nagy időváltozást mutat. Hattyútoll: gazdag asszony. Elszálló hattyú: régi emlék felejtése. Sötét égben vonuló hattyúk, amelyek tollaikat hullatják: jelentenek fájdalmak elmúlását, örömök jöttét.

Havat látni: rövid betegség.

Az 1799-es könyv szerint: havazás: vigadozás. Felette sűrű havazás: nagy haszon. Hóember: terhesség és szerelem. Havat havas hegyen látni: levél, jó hír, változás. Nagy halom hó mellett elmenni: jó feleletet várhatsz.

Kerner szerint: nagy hó: jegyez érzékiséget is. Ugyanott: hóban mezítelenül járni és ennek örvendezni: egy titkos szerelem jele. Havat enni: leánynak közeli fájdalom, amely egy gyermek kisujjától ered.

Gvadányi Márton szerint: nagy és mély havat látni kemény és tiszta időben: hasznos követség; maga hasznát űző embernek csalárdságát jelenti.

A különös álmokból: hóemberrel birkózni, amely volna erősebb és emberfejű, emberszakállú: asszonynak régi szeretőt mutat.

András napján sok havas háztetőt látni egy idegen városban: jegyez kellemetlen utazást a közelgő télben. Gyertyaszentelő napján sok havat látni: gyors tavaszodás jele. Útonjáró ember, aki keveredne mély hófúvásba, amelyből az utat nem találná: szerencsés vállalkozás előtt áll.

R. M. szerint: messzi havas tornyok, hegyek, erdők: a gyermekkort mutatják.

Saját jegyzeteim szerint: ember, aki álmában válna hóemberré, és csúfsága, bámulata volna a járókelőknek: rövidesen szerencsétlen szerelembe esik, amelyben hiúsága érzékenyen szenved. Havas éjből asszonyhangot hallani: önmérsékletre int. Lúd vagy egyéb szárnyas hangja: fiatal nőt mutat, akivel megismerkedünk. Hóember, aki bejönne a szobába, s egy idegen nővel megesketne: regényesség, amely fájdalmat okoz. Hóban gyalogolni ismeretlen vad hegyek között, és búsnak lenni: örömteljes események jegye.

Ház. Házat rakni: tisztesség. Házat látni: megégni. Égő ház, amely nem a tied: jó. (1756.)

Az 1799-es könyv szerint: házat meszelni: Minden dolgod elváltozik. Házat fedni ponyvával vagy gyékénnyel: gazdagság; náddal: viszontagság; zsindellyel: tűzvész. Házat betörni: gonosz szomszédság. Magas ház: hír, házitolvaj, kis nyereség.

Kerner szerint: ház: jegyez hosszú életet. Bedőlt ház: váratlan haláleset. Háziasszony: élvezet. Házi­gazda: előnyös út. Házibútor: vándorlás jele. Becsukott ház: bánat, bosszúság. Nyitott ház: öröm.

Hegedű. Jegyez csalárdságot.

Az 1799-es könyv szerint: hegedülni: jegyez irigységet. Házas emberek: békességet. Hegedűs: mutat ravaszságot. Messziről való hegedűszó: büntetés. Hegedülni és hozzá táncolni: szép gazdagság.

Hegyre mászni: terveid ellenkezője történik.

Kerner szerint: erdős hegy: jegyez hűtlenséget. Hegy, amelyen romfalak látszanak: közeli nyereség. Tűzhányóhegy: nagy veszedelem. Hegyilakó: boldog óra, amelyet elmulasztottál.

Az 1756-os könyv szerint: hegyre menni: jegyez ellenkezést.

Híd. Igen nagy változás.

Kerner szerint: bedőlt híd: veszedelmes késedelem.

Hold. Betegnek halál.

Kerner szerint: újhold: változás képe; hold, mely leesik az égből: nagy kárvallás; két vagy három hold egyszerre az égen: nagy megbízatás, küldetésed lesz; holdsarlót szívni: nyereség.

R. M. szerint: asszonynak holdat látni: nem jó kívánság. Holdkórossá válni, és háztetőkön járni: reménytelen érzelmek jegye. Hold a víz tükrében: sápadt arc. Hold hegyek, erdők felett: régen tervezett utazás képe.

Gvadányi Márton szerint: a hold mindig szeles időt mutat.

Saját jegyzeteimben: hold valamely nő homlokán: csalás. Hold, amely jönne nyomunkban, hogy tőle el nem bújhatunk, és az ágy alól is ránk néz: egy régi vonzalom jele, amelyet el nem mulaszthatunk.

Héja. Nagy úr haragja.

Herceg. Hercegnő. Minden könyv szerint öröm.

Saját jegyzeteimben: Álmodnád magad fiatalabbnak, hullámos hajzatúnak, ifjú hercegnek középkori öltözetben s környezetben: nagy boldogtalanság szerelmedben.

Hering. Kis szerencse. (Kerner.)

Hernyó. Rajtad: rossz házasság, nyomorék gyerek, csalfa asszony. (Kerner.)

A különös álmokból: hernyók, amelyek testedet belepnék, mint a régi hullákat a temető sírjaiban: jegyeznek fájdalmas emlékeket, amelyeket soha el nem felejthetünk.

Gvadányi Márton szerint: ha valakit látnál, aki hernyóvá változik, óvakodj tőle.

Hetes szám: minden könyv szerint (álomban) szerencsétlenség jele.

Hétfő. Öröm.

Hívni valakit: életünkben nagy változást várhatunk.

Hívnak valahonnan: boldogtalanság. A szél zúgásában hívnak neved szerint: nagy időváltozás.

Hídvámot fizetni: nagy kellemetlenség. Útonjárónál: akadály, időveszteség, tétlenség.

Kerner szerint: gazdánál rossz vásárt jegyez.

Hideget érezni: betegséget mutat. Álombeli hideglelés: hűtlenség miatt elvesztett nő jegye.

Hímezni. Jólét. Hímzés: pénzt mutat.

Himlő. Himlőd, ha van, vagy ha látod: pénzt kapsz.

Hímpor (virágon): nagy szégyen.

Hímszarvas. Szép szerencse.

Hínár. Irigység.

Hinta. Röpke öröm. Hintaló: ellenséget jegyez.

Hintó. Nyugodalmas öregség.

Hírmondó (ki gyalogszerrel jön): fontos ügy.

Hiúz. Meglopnak.

Hivatalnok. Kerner szerint: idegen beavatkozás ügyeidbe. Hivatalnokkal beszélni: jegyez meghívást egy vendégszerető házhoz. Hivatalba jutni: ellenségeid megszégyenítését mutatja.

Hízni. Gazdagodás.

A különös álmokból: elhízni úgy, hogy sem az ajtón, sem az ágyban nem férünk: jegyez egy közelgő betegséget, amelynek csíráit már régen magunkban hordozzuk. Kerner szerint: elhízott asszony: igen jó jegy; elhízott férfi: egy gyermek jele, aki miattunk szenved.

Hóbortos ember. Szerencse.

Hód. Pör. Hódprém: mutat elhidegülést egy meleg vonzalomban.

Hóhér. Félelem, amely jövendő dolgok miatt szorongatja szívünket.

Hólyag. Titok.

Hombár (ha teli): gazdasági eredmény. Ha üres: betegség, szégyen.

József napján teli hombár: nagy csalatkozás jegye; Andráskor: szegénység.

Homlok. Jegyez jó barátot.

Homok. Változás.

Kerner szerint: homok, amelyben járunk: mutat árulást is, amelyet hallunk legközelebb. Homokóra: csendes időjárás.

A különös álmokból: homokemberrel találkozni, ki megszólítana, és az utat tudakolná azon tájék felé, ahol egyszer, régebben éltünk: visszaszálló emlékek, amelyek szomorúságot, esőt hoznak. Homokban lakni, benne jól heverészni, és gondtalan egészségben lenni: jegyez egy ismerős sírt, amelyet váratlanul meglátogatunk.

1833-as könyv szerint: homokóra: betegnek rosszabbodást jelent állapotában.

Horgony. Menekvés valamely veszélyes helyzetből.

Horkolás, amelyre felébredünk: elhagyatottságot mutat.

Hóvirág. Jó hír messziről.

Hölgy. Kellemetlenség.

Húgy. Minden könyv szerint: egészséget jegyez.

Hullám. Betegség jegye.

Húr. Fájdalom.

Hurka (-t enni): jó egészség. Mást enni látni: betegség.

Kerner szerint: egy középkori feljegyzés azt mondja, hogy hurkát lopó kutya: mutat házasságtörést; hurkát lopó ember: szép szerencse jegye.

1756-os könyv szerint: hurkát tölteni: falusi lakodalom jele.

A különös álmokból: hurka, amely lógna orrunkról, s tőle nem szabadulhatnánk: jegyez boldogtalansá­got múlt időkért. Gvadányi Márton szerint: hurkával álmodni: jegyez változást az asszony egészségében. R. M. szerint: sok hurkát látni: sok hó. András napja előtt járni kamrában, amelyben sok hurka lógna: jegyez hosszú telet. (Régi magyar naptár.)

Hurokba lépni: mindenképpen rossz jel. Vadásznak ellenben szerencsét mutat.

Húst enni: betegség, kellemetlenség, szomorúság (1756.)

Kerner szerint: húst főzni: jegye annak, hogy nehéz beteg van a háznál, ellenben felgyógyul. Hús pácban, amelyet elvágunk és megtisztítunk: csúf időtöltés. Nyers hús: becsület, tisztesség. Húsvágóhelyen vágóhídon) járni: házasság jele.

A különös álmokból: nyers húst enni, amely volna emberé vagy gyermeké: jegyez gyötrelmes házaséletet.

Húshagyókedd. Megpihenés hosszas szenvedések után.

Husáng. Levél.

Húsvét. Gyászba jövünk. Húsvéti tojás: szerelmi vallomás.

Huszár. Vigalom jele.

Huta. Betegség.

Hüvelykujj. Boldog élet.

*

I, Í

Ibolya. Minden magyarázat szerint szerencse a szerelemben.

Ibrik. Jó hír egy távol levő férfiról, aki többet gondol ránk, mint azt hinnénk. Ibrikből szegényes eledelt enni: jegyzi szomorúságoknak elmúlását, mindennek jóváfordulását. Törött ibrik – Kerner szerint is – fájdalmas szerelem.

Idegen férfi: nagy rokonság. Idegen nő: veszedelem, némelyek szerint haláleset. Idegen gyermek: betegség. Idegen, aki volna borbély: házastársak között elválást, jegyesek között civódást jegyez. Idegen, aki volna hajcsár: marhavészt hoz. Idegen, aki volna vándorkatona: asszony álmában váratlan szerelmeskedést mutat. Idegen; fekete gubás ember: semmire sem jó. Idegen zsidó: nagy szerencse; betegnek: változás.

Ifjú. Öregnek: örömteli nap; betegnek: egészség; asszonynak: hónapszám; ifjúnak: harag; leánynak: bánat; útonjárónak: szép szerencse; mindenkinek: ambó. (1833.)

Kerner szerint: ifjú, aki jönne mezítláb és hajadonfővel; szomorúságunkban vigasztalást hoz, de gazdagnak szegénységet is mutat. Ifjú szamárháton: szép időjárás. Ifjú zöld ággal: jó termés. Bús ifjú: messzi utazás.

A különös álmokból: ifjúval hálni, akinek arcát nem láthatjuk: asszonynak jegyez boldogtalan emlékeket. Szakállas ifjú: ijedtség. Törpe ifjú: boldogtalanság. Ifjú, kinek volna fehér haja: leánynak hosszú mátkaságot mutat.

Szent György napján az ifjú: jó esztendő jelképe.

Iga. Nőtlennek: házasság; nősnek: nyugodalom.

1756-os könyv szerint: örök iga: asszonynak igen mulatságos.

Ígéret. Egészség. Ígéret, amelyet nem tartunk meg: nagy vígság.

Ihatatlan ital: gonosz, betegség.

Íj. Veszély.

Kerner szerint: a középkori álmoskönyv az íjjal való lövést: szerencsés nyereségnek magyarázza, amely nyereség rövid időn belül elér. Tell Vilmos íját látni: nagy vállalkozás. Íjas ember: rossz hír.

Ikra. Pénz.

Vízöntő havában: nagy ebéd.

Ikrek (ha tieid): változatosságot jegyeznek szerelmedben; ha másé: kellemetlenséget egy nő miatt. Ikreket szülni: gond, szegénység, rossz időjárás, rendszerint árvíz. Ikreket látni a lenyugvó napban vagy a felkelő holdban: szerencsétlen utazás. Ikrek (lányok): veszedelmek.

Kerner szerint: ikertestvéreket látni: jegyez uzsorát.

Ikrek havában ikrekkel álmodni: beteges állapot.

A különös álmokból: ikreket szülni, amely ikrek volnának összenőve: terméketlenség jegyei.

Ima. Jó vigasz. Imádkozó lány: jó remény.

Inas. Kis kellemetlenség.

Indóház. Szégyenletes helyzet.

Ing. Fehér: nyereség; szennyes: betegség.

Kerner szerint: tarka ing: meglepő látogatót jegyez. Fehér ing: találkozót mutat, amely találkozásra régen várunk. Levetni inget: szegénység. Felvenni: vidámság. Inget mosni: pompás híradás. Inggallér: hiábavaló terv. Inggomb: megzavart szerelem. Többféle inggomb: pletykaság. Elveszett inggomb: nyereség a kártyán. Inggombot varrni: civakodás egy idegen miatt. Betegnek inget váltani: javulás jegye. Szennyes inget felvenni: temetés. Hálóing: tarkabarkaság. – R. M. szerint: inget vasalni: eljegyzést mutat. – Saját jegyzeteimben: női ing, amelyet elveszítettek, jegyez egy új szerelmet.

Ingovány. Mindig veszélyes.

Ingaóra. Fáradságos nap jele.

Ingadozni valamely magasságban: betegséget mutat.

Inni pohárból: jó társaság, amely hasznodra válik.

Kerner szerint: vizet inni: egészséges; törött edényből: ügyetlenség; forrásból: gyógyulás; tócsából: szegénység. Állott víz: hideglelés.

A különös álmokból: megitattatni egy asszonytól, de nem kezétől, sem ajkától: nagy fájdalom, elválás, szenvedés jegye, amely egy asszony hűtlensége miatt ér. – Nagyböjtben hideg vizet inni: szeles időjárás. Molnárnak: jó vásár. (1833.)

Íny. Levél.

Írás. Idegen írással levelet írni: fájó szerelem. Írni, aki nem tud: betegség. Ismeretlen kézírást látni: jegyezzük meg jól, ami benne van, mert szükségünk lehet rá. Írás, amelyet nem tudunk elolvasni: titkot mutat, amelyet megtudunk. Zsidóírás: szerencsés fordulat.

Irha. Haszon.

Ismerkedés. Asszonynak férfival: nagy gond. Özvegyasszonnyal férfinak: váltakozó szerencse; leánnyal: jó szerencse.

Ispán. Munkát jegyez.

1799-es könyv szerint: botosispán: rossz időjárás. Öreg ispán: hosszú tél.

Istálló. Kerner szerint: mindenre jó. Istállóban élni és házasodni: jó jegy. Istállóban gyermeket szülni: megtiszteltetés.

Istráng. Kerner szerint: bűnös szórakozásodat gonosz szájak helyeslik.

Iszákos asszony: szerencse.

Izzadtság. Többnyire betegség jegye.

*

Az alábbi magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Ifjat látni: fáradtság. Ifjúvá lenni: gonosz.

Inget, szép fehéret felvenni: vigasz, segedelem.

Inni tiszta edényből: menekvés. Ivóedényt eltörni: atyád meghal.

Írni, ha tanulsz: jó. Írást csinálni: gond. Írni, de olvasni nem tudni: célodat nehezen éred el.

Istent dicsérni: nyavalya. Istent látni, vele beszélni: nem jó. Istent szólni hallani: vígság. Istent imádni: nagy öröm.

Italt drága edényekben készíteni: óvakodj ellenségeidtől.

Istállót építeni: vígság.

*

J

Jácint. A félelem jegye. Nagy megerőltetést jegyez.

Jajgatás. Baj.

Kerner szerint: jajgató szél: rossz esztendő; jajgató fák: hideg idő; jajgató házibútorok: halálesetet jegyeznek.

1799-es könyv szerint: jajgatás, amely hallatszana udvarunkból: jelez szárazságot, takarmányhiányt, esetleg árvizet. Jajgatás a padláson: kemény tél jegye. Jajgató egerek: rossz ünnepnapok.

A különös álmokból: jajgatás, amely hallatszana bensőnkből, mintha egy idegen ember volna belénk zárva, aki onnan kiszabadulni óhajtana: ifjúkori emlékek fájdalmassága. Jajgató hajszálak: aggodalmas öregség jegyei.

Útonjárónál országúton, útszéli terület felől hangzó jajgatás: rossz vásár jegye. András napján jajgató barmok: igen korai és hosszú telet mutatnak. (Régi magyar naptár.)

Saját jegyzeteimből: jajgatás álmunkban mutat egy helyrehozhatatlan tévedést. – R. M. szerint: nagy­böjtben jajgatás: változatlan szomorúság jele.

Január (hónap): veszekedést mutat.

Jászol. Teli: ínséges esztendő.

Játék. Szerencsével játszani: szerencse a szerelemben; veszteséggel: valamit találsz utadban.

Kerner szerint játszani kockával: harag jegye; gyermekkel: csendes öröm; golyóval: levertség, bánat; lutrin: bizonytalan öröm.

1833-as könyv szerint: játszani és nyerni: némi szerencse, de nem a játékban. – Gvadányi Márton szerint: játék: jegyez csalárdságot.

Játékszer. Új ismeretséged lesz, amely nem sok örömet mutat. Játékbaba: asztalossal lesz dolgod. (1799.)

Jávorfa. Fájdalom fája. Aprófa jávorfából: szeretőd mondását szerdán reggel gondold meg, mikor a kakas másodszor kukorékolt. Jávorfából furulyácska: félrevezet egy asszony. Jávorfából való koporsó: öreg szülék. Kidőlt jávorfa: talajvizet mutat. (1833.)

R. M. szerint: éneklő jávorfa: igen rossz esztendő.

Jég. Gond és betegség.

Kerner Jusztinusz szerint: jég, amely alattad leszakad: felesleges félelmet állasz ki. Jégen elcsúszni: árulás, szétfoszlott remények, szerelmi csalódás jegye.

1833-as könyv szerint: jégen járni: biztos előrehaladást jegyez céljaidba.

Olvadó jég: hiábavaló szorgalom. – Saját jegyzeteimből: jeges úton haladni: viszontagságokat szenvedni; jégtörést hallani: szerencsés. Jegesmedve: vígság.

Jegenye. Változó szerencse.

Kerner szerint: a megkívántakat eléred. 1756-os könyv szerint: választottad szeret. Jegenyesor: gondtalan élet, hosszú öregségig. Jegenyefák, amelyeknek susogását hallod, jegyzi, hogy szelíd halállal távozik az árnyékvilágból egy kedves ismerősünk.

Jegygyűrű. Cserélni: keserűség.

Saját jegyzeteimből: idegen nő jegygyűrűjét viselni (amelyhez jutottunk tréfa által): jegyez szerelmi találkozót, amelynek emlékezete keserves.

Jelmez. Névtelen levél.

Jérce. Rövid időn belül meglátogat a szerencse.

Jobb kéz. Akaratod ellenére elárulsz valakit, akit mélyen szeretsz:

Jószág (-ot) örökölni: jegyesség; venni: visszatérő jólét jegye.

Juh. Gazdaembernek: gond. Sáros idő. Zöld mezőn: nagyon jó. Juhot őrizni: szép nyereség. Juhot nyírni: veszedelem. Juhhúst enni: szép becsület. Juhász: eső és kár. Juhnyáj: megelége­dett­ség.

R. M. szerint: juhok, amelyeket vízben látunk, szerencsétlen utazást mutatnak. Juhok a felhők között: tűnő élet jelei. Akolba zárt juhok: hosszú telet mutatnak. Juh, amely fekvő helyzetünkben átugrik: egy kis bánat elmúlását jelzi. Juhos kása: egészség, nyugalom.

*

Az alábbi magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Járni meghalt feleségeddel, aki megelevenedett sötét éjjel: amit eddig nem tudtál elvégezni, ezután elvégzed. Pálcán járni: nagy betegség.

Jégen járni: dolgod előmenetele. Olvadó jégen járni: hiábavaló törekvés. Jeges úton járni, hol hó is van: hiábavaló törekedés.

Jegyet az égen látni: kárvallás.

Juh, ha a tied, vagy ha zöld mezőn van: jó. Juhot nyírni: veszély. Juhokat őrizni: nyereség.

Jövendőt mondani: titok és idegen gond.

*

K

Kabát. Jelenti háztartásod.

Bő kabát: uraság; fekete: gyász; szennyes: harag; rongyos: szegénység; szűk: betegség.

Kerner Jusztinusz szerint: kurta kabát jegyez kellemetlenséget; arannyal hímzett: gazdagságot, szakadt kabát; amely a varrásnál szakadt: ugyancsak gazdagságot mutat. Új kabát: szerencse egy ismeretlen kézből. Kabátod, ha mossák: dolgos feleséget kapsz. Foltos kabát: árulás.

Gvadányi Márton szerint: Kazinczy-kabátban járni: jelez nagy megtiszteltetést.

A különös álmokból: kabát, amely volna asszonyhajjal bélelve, mint a bárány szőrével: utazást mutat egy asszony miatt.

Mezítelen asszonyon idegen férfi kabátja: kicsapongó életmódot jelez. Csillagokkal, égi jelekkel kivarrott kabát: nagy gondot szerez. Madárijesztőről való kabát: csúfság. Falusi emberen városi kabát, amelyet nem szokott viselni: adósság, végrehajtás.

Krisztus kabátjában járni: muzsikus élet, szegény ebéd. (Egy lőcsei álmoskönyvből.)

Kacagány. Elevenség csendes életedben.

Kacagó nő. Közeli kellemetlenség. Mézeskalácsszíven kacagó nő: véletlen szerelem.

Kacér asszony. Borús idő.

Kacsa. Megszólás. Jó idő. Repülő kacsa: esős időjárás.

Kacsázni: becsület. Tipegő kacsa: sok utánjárásod lesz, amíg gonosz szóbeszédek eredetét megtalálod. Úszó kacsa: meghívás ebédre. Kacsát lőni: árulást leplezel.

Kerner szerint: a vadkacsák útján járni, velük repülni, felkelő napot látni: igen jó jegy. De betegnek: gonosz. Felhős éjszaka vadkacsát hallani: szomorú hír egy távoli atyafiról. Vadkacsatojás: cigányleányt mutat. Vadkacsafészek: titok. Vadász vadkacsával: hideg időjárás.

A különös álmokból: Münchhausen vadkacsáival repülni a szalonnazsineggel: hazugságot hallasz. (Kerner.)

Kád. Jó hír. Kádár: levél áll a házhoz.

1759-es könyv szerint: kád, amelyben mezítelen lábú menyecskék szőlőt taposnának: jegyzi elmúlt szerelmesedésed. Fürdőkád: betegség.

Kagyló. Valaki miatt zavarba jössz.

Káka, amely zöld: igen hamis hír.

Kakas. Újdonságot hallasz, de nem sok örömed van benne. Nőknél szerencse. Kakaskukorékolás: öröm, betegnek gyógyulás. Kakas; amely tojást rak: betegség képe. Verekedő kakasok: jelentenek háborút, gazdagságot. Kakas tyúk hátán: szerencse a szerelemben.

Kerner szerint: tüzes kakas a háztetőn: veszedelem asszony miatt. Szélkakas: szeszélyes szerelem. Kakas a tornyon: ünnepnap.

A különös álmokból: kakas, mely szétrugdalná az asszony kontyát: megcsalt férfi haragját jegyzi. Kakastaréj, amely nőne orrunkon: hűtlenséget mutat a szeretett nő felől. Kakas sarkantyúja kezünkön és lábunkon: győzedelmes szerelem.

Kakasszó esős éjszakán: bolond álom. (R. M.)

Fekete kakas: kísértet a házban. Kis kakas: tűzvész. (Régi magyar naptár.)

Kakukk. Szép idő. Kakukkszó: hirtelen halála egy ismerősünknek.

Kalács. Betegség. Sütni: szerencse, gazdagság. Enni: rossz kedv.

Kalap minél nagyobb, annál jobb. Uraság. Kalapok: sok szóbeszédet jelentenek. Úrikalap: korcsma, fogadó, mulatság. (1856.)

Férfikalap, amelyet egy nő álmában szobájában látna: jegyez megszerelmesedést. Szürke kalap: öregember. Fekete kalap: új szerető. Női kalap: pletyka.

Kalapács. Régi házassági terv sikerül.

Kerner szerint: jegyez irigységet. Harangkalapács: biztos kárvallás. Aranykalapács: jó vásár. Kalapács és harapófogó: csapszéket jelent. Kapukalapács, amely magától üt: várva várt vendég, talán vőlegény érkezését jegyzi. Kalapáló vasember a tornyon: utazást mutat. Kalapáló madár: haláleset. Égi kalapács: trónváltozás.

Radics Mária szerint: kalapálást hallani, mintha koporsószögeket vernének: halált jelent ott, amerről a kalapálást halljuk.

Karalábé. Asszonynak igen egészséges.

Kalász, amelyet leszakítunk: jégesőt hoz.

Kandúr. Mindig szerelem.

Kalendárium. Csendes öregség.

A különös álmokból: kalendáriumi képecskék, amelyek a hónapok nevét díszítik (szánkózók, vadászok, aratók stb.) megelevenednek és elmulattatnak: elhibázott életet mutatnak.

Kaloda. Vigasz. Kalodában ülni: gonosz szerelem. (1700.)

Kalifa. Hozzámenni: nagy szorongatás. (1700.)

Kalitka. Madárral: érzéki örömöket jegyez. – Üres kalitka: megszabadulás egy asszony rabságából.

A különös álmokból: kalitkába zárva lenni egy idegen házban, ahol mintha egy varázsló erejéből volnánk: jegyez szerelmi szenvedéseket.

Radics Mária szerint: egérkalitka házaséletet mutat.

Kalmár, ki jönne messzi tengerekről, és idegen portékával elámítana: nagy változást mutat mindennapi életünkben.

Kályha, amelyből korom és füst szállana: családi boldogtalanság. Meleg kályha (városban): esős időt mutat. Kályhaajtó: ajándék. Kályhacső: veszteség.

Kerner szerint: kályha, amelyben a nők kifésült hajukat elégetnék, valamint apró rongydarabokat gyújtanának: egy szerelmi kín elmúlása. Kályhakürtő, amelyen kísértet öklendezne: elégedetlenség sorsunkkal. Kályha, amelyben emberek égnének és jajgatnának: szeles éjszakát jelez. Tüzes kályha: bolonddal lesz dolgod.

A különös álmokban: kályha mellett ülő és fűtő öregasszony: boldogtalan gyermekkor emléke. Fekete kályhalyukból kilépő, szép ifjú: rossz ágyasság.

Kamra. Jó hír. Bőséges éléskamra, amelyben volna téli idő és a kolbászok lógnának: csendes életet mutatnak. Kamrába zárva lenni; éhség vagy betegség. Fáskamra: ifjú szolgáló.

Kámzsa. Szégyen.

Éjjel barátnak, kámzsába öltözve kóborolni a városban az apácakolostor körül – Kerner szerint – jelez egyet a hét főbűnből, amelyet tán tudtunkon kívül követtünk el. Asszony, aki viselne barátkámzsát, és csuháját felemelve megmutatná magát kezünknek és szemünknek: nagy részegséget jegyez.

Kanál. Vendég jön.

Kanári. Vidám hír.

Kamillatea. Torokfájás.

Kanász. Kár.

Kanca. Szerencse. Gazdagság. Lakodalom.

Kancsal ember. Veszedelem. Kancsal asszony: szerelmi kínszenvedés. Öregnek mulatság.

Kancsó. Általában vidám házat mutat. Szerencse.

Kanóc. Rabság. Szegénység. Egyedüllét.

Kanonok. Pénz áll a házhoz.

Kantár. Szép uraság.

Kántor. Dínomdánom.

Kánya. Az udvar felett: csábítás. Kánya fészkén: bátorság.

Kanyaró. Levél.

Kapa. Fáradozás. Kapásnak: szerencse.

Kapca. Utazás.

Kapcsolni. Nyereség a lutrin.

Kapitány. Jó barát.

Káplán. Betegség.

Káplár. Szerelem.

Kapocs. Pénz.

Káposzta. Nagyfejű, amely a kertünkben termett: jómód, jó feleség, jó szolgáló. Veres­káposzta: civakodás.

A különös álmokból: káposztáshordóban ülni és onnan nem szabadulni: öregasszony szerelme, aki féltékeny­ségével gyötör. Káposztát legelni nyúl módjára: szerelem a szomszédasszony iránt.

Káposztagyaluló: hideg időjárás. (Kerner.)

Káposzta, amely nőne testünkből, és ezt igen szégyenelnénk: egy régi szerelem, amelyet nagyon megbántunk. (Saját jegyzet.)

Kappan. Meghívás ebédre. (1833.)

Kerner szerint: kappanháj testünkön, amely idő előtt jönne: kiábrándulás egy hosszú szerelemből. Kappanhangú emberrel mulatozni és attól gyermeket kapni (nőnek): nagy megszégyenülés jele. Kappan, amely forogna lángon, zsírját csepegtetné, és közben énekelne: ismeretség egy hazug asszonnyal. (1759.)

Kaptafa. Szabadulás egy veszedelemből.

Kaptár. Szívesség, szolgálat váratlan baráttól.

A különös álmokból: kaptár, amely rajzó méhekkel fejünkből nőne ki jegyez lázas betegséget. Kaptár egy asszony fején: árulás.

Kapu. Nyitott: vendéget hoz. Bezárt kapu: hiábavaló utazás. Feltört kapu: bátorság, erő.

Kar. Szőrös: nyereség. Nagy kar: nehéz munka. Kis kar: szegénység, gond, alamizsna. Dagadt kar: váratlan örökség. Törött kar: rossz vásár, rossz házasság. Csonka jobb kar: férfihalál. Csonka bal kar: asszonycsalás. Leoldott kar: vesztett per.

Kerner szerint igen nagy kar mutat háborút is. Mindkét karunkat elveszítjük: feleség halála.

A különös álmokból: karunkat, ha látnánk oly erősnek, mint mozsártörő, azonban zsibbadás folytán nem mozdíthatnánk: asszonyi szerelemben tehetetlenséget mutat.

Különös alakú kar: pénzhamisítás. Hóhér által vett kar, amelyet a város kapujára szegeznének: akaratunkon kívül verekedésbe keveredünk. Igen sovány, szinte elszáradt kar, amely hasonlítana egy letört ághoz: legkedvesebb gyermekünk halála. Sok kar: gyávaság. Félkarú ember balgaság, ügyetlenség. Szörnyeteg karja, amely utánunk nyúlna: félelem egy titok felfedezése miatt. (Kerner.)

Kar, amely az égboltozatból nyúlna alá: vigasztalás bánatunkban. (Saját jegyzetem.)

Karabély. Valódi öröm.

Karácsony. Minden könyv szerint jó jel.

Karbunkulus (nyakon): Szerencsés napot jegyez.

Karcolás. Háton: elsőrangú jel. Üvegen: vigyázatra int jó embereinknél. Karcolás mindennapi poharunkon: szeszélyes feleség jelképe. Összekarcolt arc: kínszenvedés egy gonosz igazság­talanság miatt.

Kerner minden karcolást nagy változásnak ítél.

Karcsú nő. Kellemetes vendég.

Kard. Mindig becsület.

Karéj (kenyér): betegnek biztos gyógyulás.

Karika. Vidám változás a búbánatban.

Kerner szerint: madárkarika: részegséget jegyez. Fülben lógó karika: asszonynak biztos megszerelmese­dését jelenti egy vendégségbe jött férfival. Orrban lógó karika: szégyen, pellengér, elárulás. Földre hullott karika: gyengeség. Disznó orrában: gonosz indulatú szolgáló.

A különös álmokból: Karikába hajolni, mint vándorkomédiás egy nő mulattatására s annak tetszésére: nagy megszerelmesedés jele.

Gvadányi szerint: karikához kötött nő: nagy megelégedettség.

A lipcsei könyv szerint: karika, amely fénylene egy asszony feje körül: nagy óvatosságra int.

Karmester. Titkos gyász.

Károgás, hideg éjszakán: hosszú telet mutat.

Karom. Ellenséged békül.

Káromkodás. Kerner szerint: annyi, mint a szamárordítás: rossz idő.

Kártya. Harag és kellemetlenség. Kártyát vetni: búbánat. Kártyát vettetni: meghallod az igazságot, amely nem lesz kedvedre. Kártyázni: késő férjhezmenés. Szerencsétlen szerelem.

A különös álmokból: Kártyán sok pénzt nyerni, amely pénz testünkre omlana, mint összedőlt farakás: nagy veszteséget és szegénységet jegyez. Kártyás, aki kártyákat mutogatna, amelyeket testünkből húzna ki: lánynak csábítást, asszonynak bánkódást mutat. Kártyák, amelyek testünkre volnának festve: (nőknek) idegen férfiakat mutatnak, kikkel megismerkedni készek volnának. Kártyás leány, aki elnyerné a férfiaktól a szívüket: gondolat, amely nem teljesül. Kártyavető öregasszonnyal lenni: változás sorsunkban. (Kerner.)

R. M. szerint: nőknek a piros királlyal álmodni: betegséget jegyez.

Egy középkori (lipcsei) könyv szerint: hamisan kártyázni: nagy tisztesség. Kártyák, amelyek meg­elevened­nek: jó barátok halála.

Karvaly. Rossz hír egy idegen ember útján.

Karzat. Levél. (1833.)

Kas: lásd Kaptár.

Kása. Öröm. Mesemondás. Falusi élet.

Kerner szerint: kásagombóc, amely torkunkon akadna: egy hazugság jegye, amelyet nők találtak ki. Kásahegyet enni: gyermekkori emlék visszatérése. Kásába esni: nagy szegénység. Kásazsák: boltosnak rossz üzlet, másnak némi szerencse.

1759-es szerint: kását enni sokadmagunkkal: rossz esztendőt jelképez.

Kastély. Öregembernek fiatalasszonnyal való házassága.

Kerner szerint: kastély jelent békés, szerelmes időket. Rommá vált kastélyban lakni: ifjúkori örömök visszatérése az öregségben. Kastélykert: változás az egészségben. Szél.

A különös álmokból: kastélyt építeni és befalazni nőket, akik gonoszak voltak: korai halál. (Egy középkori – lipcsei – könyv szerint.)

Kastélyon zászló: időváltozás. Kastélyhölgy: megunt legényélet. Kastély víz tükrében: reménytelenség. Kastély a levegőben: hiábavaló utazás. (1833.)

Kasza. Haláleset. Gyógyíthatatlan betegség. Kaszálás: rossz jegy. Nyilasban kaszálni: vég­rendelkezés. Erdőben: hosszú élet. Kaszálni, és semmit nem markolni: szomorúság. Kaszát fenni: szerelmi hiba.

Kaszárnya. Biztos kenyér. (1833.)

Kasznár. Hír. Újdonság. (Kerner.)

Kátét olvasni: betegség, öregség, gond a küszöbön, szélzúgás a kéményben. (Régi magyar naptár.)

Katona. Mindig rossz változás. Katona, aki állna a csillagos égen: háborút mutat. Rongyos katona: házasságtörés. Katonák: rossz esztendőt mutatnak. Pusztai katona: adósság. Szélkatona: szeszélyes asszony. Öreg katona: hazugság. (Kerner.)

Kátyú. Valamely szerencsétlenség, amely útközben fenyeget. Nőknél jegyez elmaradt vendégséget is.

Kerner szerint: kátyús úton utazni késő éjszaka: egy gondnak az elmaradozása hátunk mögött.

Kávé. Társaság. Kávésbögre: pletyka.

Kerner szerint: jegyez ártatlanul való elítéltetést.

Kazal. Tűzvész. Hosszú tél. Sovány háziállatok.

Kecsege. Tiszai ember látogatása.

Kerner szerint: kecsege jegyez nagy ebédet is. Dr. F. szerint: kecsege, amely testünkből nőne ki (nőknél): szerencsétlen házasság jelképe.

Kecske. Csalódás. Hazugság. Baj. Szerelmi keserűség. Kecskeszakáll: álmatlanság, ha nő látja, férfinak új ellenség.

Kedd. Szent Antal estéje. Kincsásók napja.

Kefe. Hajkefe: vendég.

Kehely. Vigasztalás. Teli kehely: egészség.

Kehes ló. Rossz utazás.

Kéj. Minél nagyobb, annál nagyobb bánat.

Kék (szín): többnyire harag. Kékruhás ember: újdonságot mondanak. (Kerner.) Kékruhás férfi jelent még összeütközést a hatóságokkal.

Kel (-t enni): dolgaid, terveid sikerülnek. (Kerner.)

Kelés. Bánat. Mindig valamely szomorú hír jár nyomában.

A különös álmokból: Kelés, amely támadna húsunkban, és elborítaná altestünket: szomorú, félénk özvegy­asszonyt jegyez.

Kemence. Jegyez kölcsönt.

Kerner szerint: kemencében elbújni: szorongatott helyzet jegye. Befűteni: korai felkelés és váratlan vendég jele. Kemence mellett üldögélni: csendes öregséget mutat.

Kémény, amely erősen füstöl: a szerencsés jelek közül való. Idegen házon füstölgő kémény: némi pletykaságot rejt. Kéményseprő: öröm, szórakoztató barátok jövetele, meghívás egy mulatságba. Néha (nagyböjtben) tüzet és szelet is jelent.

Kén. Betegség. Rossz hír. Irigy ember.

Kender. Betegség.

Kerner szerint: kendert fonni: mutat hideg időjárást és némi bánatot családi kellemetlenség miatt. Kender kék virága: egy váratlan, szinte ostoba helyzet. Kenderáztatás: mindig pletykaságot mutat. Kender a mezőn: szép időjárást jegyez.

R. M. szerint: kenderrel foglalkozni: hosszú téli időjárást mutat.

Gvadányi Márton szerint: kenderből kötelet fonni: borús gondolatok, csalódások, unalmak jelképe.

A különös álmokban kender, amely nőne arcunkon, testünkön, hátunkon, megszégyenítést mutat egy régi, elfelejtett szerelmi viszonyunk miatt.

Kenderen hálni: falusi utazást is mutat. (Saját jegyzetek.)

Kendő. Nőknek mindig jót jegyez. Minél finomabb a kelméje: annál jobb. Durva kelméjű, fehér kendő: módos embernek betegséget mutat, szegény embernek jót, asszonynak félénk­séget valami kis titok miatt. Fejkendő: általában változást jegyez megszokott életmódunkban. Fekete kendő: kis szomorúság. Fejér kendő: váratlan út. Piros kendő: zavartatás.

Kéneső. Idegen ember ajándéka.

Kengyel. Hideg idő. Utazás. Kiadás.

Kenőcs. Erszényedben dagály.

Kerner szerint: jegyez vigasztalást is. Kenőcsöt keverni: rossz tanács. Kenőcsöt használni: csúf betegség. Arckenőcs: megszégyenítő helyzet mutatója. Bűzös, undorító kenőcs, amelyet egy idegen asszony hozna: betegnek halált jelent. Fehér kenőcs, amelyben a napsugár színei volnának, és ifjú szűzleány kezéből volna: nagy megkönnyebbülést mutat mindennapi helyzetünkben. Szent János napján kenőccsel álmodni: megifjodást is mutat. Újholdkor minden kenőcs egészséges.

Kenyér. Az életnek jó jele.

Kerner szerint: kenyeret sütni: fiataloknak boldogulást, öregeknek békés napokat mutat. Éjszaka kenyeret sütni: menekülés a házigondok elől. Újholdkor kenyeret sütni: szerencse. Uszályhajón kenyeret dagasztani: valakinek, akit szeretünk, elutazást jelent. Kenyérdagasztás: dolgos asszonynak; igen jó, röstnek gonosz. Jóízű kenyeret enni, és ízével felébredni: mutat egy jó barátot, akinek ígéretére számíthatunk.

A lipcsei nagy könyv szerint: kenyeret látni, és belőle nem ehetni: szenvedés képe. „Kenyered ha van: becsületed van.” Búzakenyér: vidámság. Fehér kenyeret enni: mindenkinek jó. Meleg kenyér: biztos öröm. Rabok kenyere: igen nagy szerencse. Kenyér, amelyet hátadon hordozol: kárt mutat háztartásod­ban. Kenyeret szelni: a legjobb szerencse. Felvágatlan kenyér: jókedv, egészség, betegnek gyógyulás. Kenyérkaréj: bőség. Kenyereskendő, amely üres: szégyen. Kenyérmorzsa: irigység, szegénység, fájdalom.

Gvadányi Márton szerint: üres kenyerestarisznya: elítéltetés jegye.

Katonakenyér, amelyet egy asszonynak adnának ajándékba: jegyzi egy asszonynak elcsábítását. (R. M.) Száraz kenyér, amely torkunkon megakadna: nekünk jó, családunknak rossz. (D. G. Gy. gyűjtéséből.) Penészes kenyér: betegnek ólálkodó halált jegyez. (S. j.)

Kép. Rendes, jó barátság.

Kerner szerint: képet látni vagy festeni: szerelmeseknek a legjobb. Képet leakasztani és kidobni: mutat vágyakozást helyzetünk változtatásán. Képet felakasztani: rabság. Saját képünket látni: nagy betegség.

Kérni valamit: jó remény.

Kérdezni valamit: hazugság.

Kéreg. Közelgő szerencse. (Kerner.)

Kerék a kocsin: változás.

Kerepelést hallani: jó hírt mutat. Nagyböjtben betegséget.

Keresgélni valami után: mutat nyugtalanságot.

Kereszt. Szerencse.

Kerner szerint: aranykereszt: mindig eljegyzést mutat. Keresztet vetni: nagy szerencsétlenség. Ezüst­kereszt: temetés.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: keresztet hordani vagy kapni: jegyez nagy változást a belső háztartás­ban, a szőlőben ellenben igen jó. Keresztcsont, ha fáj: gyermektelen embernek gyermeket jelent, házasnak sok kiadást, munkát. Keresztút: váratlanság, bizonytalanság, zavar, idegen vendég. De lehet szerencse is.

R. M. állítja, hogy minden kereszt, amelyet a hátunkon cipelünk a temetőbe: egy esztendőt jelent további életünkben.

Gvadányi Márton az útszéli keresztet terhes, viszontagságos utazásnak mondja.

Kereszt, amelyet nagybetegnek csókra nyújtanának: közeli gyógyulás jelképe. Kereszt a tornyon: idegen város. Kereszt a homlokon vagy mellkason: megpróbáltatás képe. Kereszthordó gyermek: megszaba­dulás egy régi bűntől. Kereszthordó pap: egészségesnek igen nem jó. Keresztek a barmok hátán: rossz esztendőt jelentenek. Kereszt az égen: háborút mutat. (Régi naptár.)

A különös álmokból: Keresztet a hátunkon vinni Jézus Krisztus kálváriáin: jegyez szerencsétlen házaséletet. „Keresztúton vénasszonnyal, régi szeretővel, megöregedett ismerőssel találkozni: jegyez kívánságot, amely eddig nem teljesült.” Útszéli kereszt Krisztus nélkül: hosszadalmas vándorlás jelképe. Keresztespók, ha reád ereszkedik: aznap megcsókolnak.

Keresztek, amelyek messzi toronytetőkről látszanak: jelentenek vágyakat ifjúkori társak, barátok, támogatások után. Temetői keresztek: jelentenek édesanyát is. (S. j.)

Ló, amelynek fején volna kereszt alakú jel: bűbájosság, amely egy idegen városban fogva tart. (Dálnoki Gaál Gyula feljegyzése.)

Keresztcsont, amely fáj: asszonynak gyereket vagy betegséget mutat.

Kergetni valamit vagy valakit: igen jó.

Kerítés. Utasembernek sohasem jó. Pörösnek: elítéltetés. Kereskedőnek: üzleti veszteség. (1759.)

Kérő, aki jönne: nagy szégyenkezést jelez.

Kert. Többnyire gyermekáldás.

Kerner Jusztinusz szerint: szép virágos kertben, tavaszi ég alatt sétálni: mutatja nem teljesült vágyainkat. Minél több a virág a kertben, annál több vágyunk hervad el. Őszi kert: gyász. Kerti lak: költözködés. Idegen kertben eltévedni; jegyez árvaságot. Kert télen: hiábavaló gondolat.

R. M. szerint: kerti munka: jó jegy. Kert, amely magas kerítéssel van körülvéve: mutatja, hogy adósságain­kat megfizethetjük. Elhagyott gizgazos kert: barátaink elhidegülését mutatja. Kertben óriással találkozni: ellenség jele, amely ellenség életünkre tör.

A különös álmokból: Kertben járni és onnan ismeretlen vidékre tévedni, amely volna eleinte Éden tájairól való, később elsötétült és szörnyekkel teli: mutatója életünk boldogtalanságának, amelyet titkolunk.

Kertész. Mindig jó szüleinket mutatja.

Kés. Eladni: igen jó. Venni: árulás.

Késsel járni, és valakit keresni, akibe belészúrhassunk: egy nagy fájdalom jelvénye, amely fájdalom miatt még sok szenvedésünk, de rövid időn belül megkönnyebbülésünk lesz. Kés, amellyel magunkat megsebezzük: bánatot jelent. Minél nagyobb a kés, annál nagyobb a bánat. (Kerner.)

Késsel ügyetlenül vágni valamit: mutat valamely váratlan helyzetet, amelyet ügyességünkkel saját javunkra fordítunk. (S. j.)

Keselyű. Gyűlölet. Esős idő.

Későn jönni valahová, késői órában járni: levelet jelent.

Keserű. A legtöbb álmoskönyv szerint bizonytalan holnapunkat mutatja.

Keserű íz, amely később édessé válna szájunkban: jele csúf bosszúnak, amelyet megbánunk. Keserűlapu: vidámság, gondtalan falusi élet, megszabadulás. (Kerner.)

Keserű ital: betegnek halál. (R. M.)

Keserűséggel gondolni eddigi életünkre: örömteljes nap jelképe. (S. j.)

Keszkenő. Jó hír.

Kesztyű. Meghívás.

Kerner szerint: figyelni kell, hogy összeillő kesztyűt látunk-e. Egy pár kesztyű: feltétlenül jó barátságot mutat. Páratlan kesztyű: válás attól, akit szeretünk. Nagy kesztyű: tétovázás egy házassági tervben. Kis kesztyű: titkos szerelem. Fekete kesztyű: gyász, utazás, civakodás rokonokkal.

R. M. szerint: fehér kesztyű: jegyez menyasszonyt.

A különös álmokból: Kesztyűbe dudálni: jegyez elválást egy jó baráttól, akiért szívünk fáj. Lábon viselt fehér kesztyűben esküvőre menni: egy nem szeretett nővel jelent szerencsétlen házaséletet. Lila kesztyű: titkos szerelem.

Kesztyűs ember: betegség. (S. j.)

Kettő. (Szám.) Levél.

Kéve. Gazdag ember.

Kéz. Jobb kéz: jó barát. Bal kéz: nőknek jelent új ruhát, férfiaknak utazást.

Kerner szerint tiszta kéz: nagy szerencse, szennyes kéz: gyanú, kézmosás hideg vízben: vidámság, dagadt kéz: civakodás, kézütés (tenyérütés): biztos bánat, üzleti veszteség, szőrös kéz: könnyelműség, kicsapongás.

R. M. szerint: kezet fogni valakivel: jelent segítséget a bánatban. Elvesztett jobb kéz: apa halála, elvesztett bal kéz: anya halála. Kézcsók: hamisságra int. Igen nagy és fehér kéz: hamisjáték jegye. Kis kéz: pletyka, irigység.

A különös álmokból: Kéz, amely nőne akkorára, amint egy paripának a farka: hiábavaló vágyakat mutat. Kéz, amelyet egy asszony szennyes helyre vezetne: óvatosságot, féltékenységet jegyez. Kéz, amelyet egy asszony csókjaival halmozna el: házasságtörés jelképe.

Gvadányi Márton szerint: kéz nélkül nem lehet a hét főbűnből csak egyet elkövetni.

Igen nagy kéz az égboltozaton, amely kelet felé mutatna: egy népnek pusztulását, vándorlását jegyzi. (Lipcsei középkori naptár.)

Kiabálni. Változás az egészségben.

A különös álmokból: Kiabálni és hangunkat hallani, mintha volna egy idegen hangja: közeli veszedelmet mutat.

Gvadányi szerint: esős idő. R. M. mondja, hogy mást kiabálni hallanunk: megmenekülésünket mutatja egy fortélyból. Kiáltás, amelynek eredetét nem tudjuk: jelez betegséget, mely a ház körül ólálkodik. Igen nagy kiáltás: haláleset. Állatkiáltás: rossz esztendő.

Kígyó. Betegnek nem jó.

Kerner szerint kígyó: jegyez rövid időn belül beköszöntő gazdagságot. Kígyó, amely marásra készülne: lázas betegséget mutat. Kígyómarás: őrizkedj ellenségeidtől. Kígyó, amelyet nem lehet kikerülni, sem előle elfutni: rossz jövő. Döglött kígyó: menekvés.

A különös álmokból: kígyó, amely bensőnkből nőne, és körülgyűrűzné szívünk táját, elvenné lélegzetünket: nagy betegség jelképe. Kígyók az ágyban, a párna alatt: gyötrelmes, kétségbeejtő lelkiállapot mutatói. Kígyók, amelyek a szobába kúsznak, és körülsziszegik az ágyat: nőnél gonoszat jegyeznek. Kígyót szoptatni: őszülés.

Kígyófa: utazás. Kígyókő: szerencsétlenség. Kígyószem: védelem a mennykőcsapás és szédülés ellen. (Régi magyar naptár.)

Kikerics. Gyereket mutat.

Kilenc. Jó hír.

Kilincs. Nyugalom.

Kerner szerint: elmaradt látogató. Letört kilincs: pörlekedés. Megnyikorgó kilincs: szeles éjszakát mutat.

Kincs. Találni keveset: igen jó, sok kincset: halálveszedelem. Kincset ásni: nagy szegénység. (Kerner.)

Szent György napján kincset találni: igen rossz esztendőt mutat. Kincsásókkal együtt lenni: ostobaság. Kincseskamra: birkád megbetegszik. (Régi magyar naptár.)

A különös álmokból: kincs, amelyet őrizne hétfejű sárkány: gyermekkori mulatság. Borús idő.

Gvadányi szerint: kincsásó: hosszú, nedves nyár jegye. R. M. azt mondja, hogy kincset a bolondok és gyermekek találnak, okos ember soha, ezért ne is adjunk ez álomra.

Kíntorna. Levél. Hír messziről.

Kipödrött bajusz: mulatságot mutat.

Kirágni valamit, ami ízlik: mutat szerelmet, amelyet elérünk. Ízetlent kirágni: bánat, meg­csalódás, fájdalom jegye. (R. M.)

Király. Szerencse. Öreg király, aki kertünkben dolgozna, vagy levelet olvasna: egy közeli jutalom képe. Ifjú királlyal lenni: asszonynak, lánynak változást mutat.

A különös álmokból: király, akinek volna arca olyan fényes, mint a nap, fehér feje, mint a hold, szakálla, mint a víznek a habja, köntöse, mint a szilvafa virága: elveszettnek hitt, visszatérő szerel­münket mutatja. Tündérkirály: szép boldogság. Törpekirály: gond egy szerelmi cselszövény miatt. Betegnek koronás királlyal álmodni: rosszabb állapot. V. Ferdinánddal álmodni: jövedelem, de új adó is. (1850.)

Királyné: lánynak vőlegényt jegyez. (R. M.) Királyi palotában járni-kelni, tükörbe nézelődni és nem találni kijáratot: egy nagy úr nem szerencsés ismeretségét is mutatja. Király gyermekeit látni rongyokban: rossz esztendőt ígér.

Kisasszony. Mulatság.

Kiseperni a szobát: nem szívesen látott vendég jegye.

Kísértet. Csupa öröm, szerencse.

*

Magyarázat a kísértetről

„Nem éppen a legjobb dolog olyan házban lakni, amelyben kísértet tanyázik, de még mindig jobb dolog fedél alatt meghálni, mint a kóborló szelekben tölteni az éjszakát” – mondja egy régi Álommagyarázó Könyv,

„Mert – így folytatja a könyv – nincsen olyan gonosz kísértet, amelyet előbb-utóbb meg nem szokhat­nánk. És már arról is van tudomás, hogy a kísértet szökött meg a háztól, ahová valaki beköltözött.”

Nem akarom azt mondani, hogy elhiggyük a régi Álmoskönyvek nyámmogásait, de sohase árthat elgondolkozni olyan dolgok felett, amelyet látszólag meg nem értünk. Így például: hogyan lehetséges megszokni vagy megszöktetni a kísértetet a régi házakból?

A kísértetről mindnyájan tudjuk, hogy ő nem más, mint bennünk rejtőzködő és visszavándorló álom. Hiába kopogtatnánk nappal a falat, amerre a kísértetet elmenni láttuk – a kéményből sem hullana más zörgetésünkre, mint tisztátalan korom, pedig a hagyomány szerint a kísértet többnyire a sötét kéményben szeret lakni. Bátor emberek már felforgatták fenekestől a házakat, ahol kísértetet sejtettek. Sőt, nagy kocsirudakkal a kezükben lesben állnak azon a keresztúton, amelyen a kísértetnek el kell vala haladnia… Hiába volt minden. A kísértetet nem foghatták meg, nem üthették le – másnap reggel ébredésnél mégis piros volt a szemük az éjszaka után, amely szempirosság legbiztosabb jele annak, hogy kísértet járt a háznál. Arról a bizonyos lidércnyomásról, amelytől úgy ébred fel az ember, amint a fuldokló kimenekszik a víz alól: talán nem is kell beszélni, mindenki ismeri.

A régi emberek mindenféle babonaságokat használtak a kísérteties álmok ellen. Talált lópatkót szegeztek a küszöbükre, hogy azon a Rossz át ne léphessen. Légyölő növényeket raktak az ablakaikba, mert a kísértet néha csak egy légy alakjában kezdi el zümmögését az alvó felett – aminthogy a pók is csak ártatlan játékot látszik űzni a hatalmába került darázzsal, mielőtt azt végleg megkötözné. A kísértet-félő emberek az ágyaikba is mindenféle szagos füveket raktak, amelyek részint az egészséges álom jótékonyságát, részben a kísértet elleni védekezést szolgálták…

A kísértet és vele a rossz álom mégiscsak beszökött valahogy a szobába, és másnap olyan piros volt az ember szeme, mintha egész éjszaka holt mellett virrasztott volna, pedig holt ember hál’ Istennek nincs a háznál. – A rossz álom elbújt a régi széklábba – mondták a régiek, holott mindnyájan tudjuk, hogy az a rossz álom belőlünk jött vala elő. – A kísértet megállította a falióra ketyegését, hogy szabadon végezhesse tennivalóját – mondották ugyancsak az óembe­rek -, pedig tudjuk, hogy az órák mindenütt a világon lejárnak. – A kísértet elrejtőzött a függöny mögé – mondták nagyapáink, pedig ha jobban szemügyre veszik az ablakot, bizonyosan találnak azon egy hasadékot, amelyen át a szél és a mozgalmas éjjeli levegő beosonhat a szobába. Ugyanezért mondják a régi emberek, hogy azokban a házakban, ahonnan már sem a széklábból, sem az órából nem lehet elűzni a kísértetet: a hortyogó embert kell alkalmazni.

Kiféle, miféle az a hortyogó ember, hogy jelenlétének ilyen jótékony varázslatosságot tulajdonítanak? Minden vidéken van belőle egypár példány. Szemrenézve éppen olyan embernek látszik, mint más közönséges ember; külsőleg mi sem árulja el tulajdonságát. De ha beköszönt az éjszaka, akkor csak arra ébrednek fel a tiszáninneniek is, hogy valamely különös okból nem tudnak aludni – mintha egy egész erdőséget fűrészelnének a Tiszántúl. Sárban, hófúvásban rekedt vásárosszekerek, amelyek reménytelenül várják a reggelt szerte az országutakon: lovaik végső erőfeszítésével megindulnak. Hétalvók, akiket már azzal sem lehet felébreszteni, hogy a rézmozsárban diót törnek az orruk alatt: felrettennek, és a padlás felé kezdenek szállongani. Mi történt? Megjelent a hortyogó ember a vidéken! Az ilyen hortyogó embert fel kell fogadni néhány éjszakára, és akkor majd rájönnek a ház lakói, hogy puszta álom volt képzelődésük a kísértetről.

Nagyon ritkán, de már az is előfordult, hogy a hortyogó ember sem tudott tiszta munkát végezni a rossz álommal. Megesik ugyanis, hogy a hortyogó megfordul álmában, amit neki megtiltani nem lehet, amikor is darabidőre elhallgat. Ezt a pár percet szokta felhasználni a rossz álom éji madara, hogy a sötét sarokból előreppenjen, és megkapirgálja a halántékát azoknak, akiknek halántékán sem csirke, sem kakas kapargatásának a helye nem látszik, de még csak az ókuláré szára sem hagyott nyomot. Az ilyen váratlanul jövő rossz álom ellen a régi álomfejtők ajánlották a kolompot is, amelyet a csuklójára kell kötni annak, akit álmában a kísértetek gyötörnek. A védekező ember okvetlenül felemeli a kezét, mire a kolomp megszólal, a megváltó ébredés bekövetkezik. (Gyermekeknél, hajadonoknál elegendő egy karácsonyról maradt kis csöngettyűt alkalmazni, míg a színészeknél és más komédiásoknál hasznos a színházi csöngettyű.) Ezt az eljárást a kísértet elriasztásának hívják. Bőséges éjjeli kolompolás után aligha vörös valakinek a szeme.

Ám vegyük most végül azt az alig előforduló esetet is, mikor a kísértetet sem hortyogással, sem kolompolással nem lehet elzavarni. Ilyenkor nincs más teendő, mint meg kell szelídíteni a kísértetet. Ravasz nőknél ez könnyű dolog, mert ők mézesmázos beszédükkel, hízelkedéseikkel, rábeszélésükkel elbírnak a konok kísértettel is. Rendszerint ajánlanak valamely címet a közelben, ahol kísértetjárásra szükség van. A vallásos nők is hamar megszelídítik rossz álmaikat – különösen a karácsony előtti időkben, elmennek előlük a hajnali misére. (Még nem volt olyan álom, amely adventkor a templom küszöbét átlépni merészelte volna.)

A gyermekes nők szorosabban karolják magukhoz gyermekeiket, amire a leggonoszabb kísértet is abbahagyja ténfergését. – A férfiak közül könnyebben menekülnek meg a bajtól itt is a pipás emberek. Mert a pipázás sok mindenféle betegség ellen bizonyult már hasznosnak. Megmenekülnek azok is a makacs kísértettől, akik mindenféle erős italkortyokkal karcoltatják végig a torkukat, ha éppen nagyon rossz álmuk volt. De mit csináljanak azok, akik nem pipáznak, nem isznak, csak tehetetlenül várják a reájuk szálldosó rossz álmot? Ezeknek valóban nem lehet ajánlani mást, mint az ágyuk mellé készített lőcsöt, vagy nehezebb esetekben: a kocsirudat. Sok férfiruhában strabancírozó kísértetről kisült már az első meglegyintésnél, hogy őkelme nem más, mint sírdogáló asszonyember. A kocsirúddal védekezőknek másnapon sohasem szokott piros lenni a szemük a rossz álom miatt.

*

Kisujj. Kár.

Kiszaladni a házból: csalódás.

Kiütés. Nagy gazdagság, hasznos öregség.

Kerner szerint: minél csúfabb kiütés borítja testünket, annál nagyobb haszonra várhatunk.

Klastrom. Őrizkedj házastársad megcsalásától. Papnak: halál.

Kóc. Perpatvar.

Koca. Szerencse.

Koccintás. Jó hír.

Kocka. Kockán nyerni nem jó. (Kerner.)

Kockás kabát: utazást mutat. (1850.) Kockakövet faragni házépítéshez: hosszú telet mutat.

Az ördöggel kockázni és veszíteni: igen szép szerencse. (R. M.) Kockafejű ember: orvos, betegség. Öregasszonyok, akik rajtad kockát vetnének: szerelmi csalódást, bánatot mutatnak. Kockázni Krisztus palástjára: veszteség az állatok között, hideg idő. Vásáron kockázni, és zsebkést nyerni: rossz vásárt ígér. (Régi magyar naptár.) Elfáradni kockázásban: sok munka.

Kocsi. Nagy uraság. Fórspont vagy parasztszekér: sietteti célod elérését. (1850.)

Kerner mondja: kocsi, mely tengelyén alattunk eltörik útközben: félelmetes; ha fent törik el a kocsi: haszontalan út. Kocsi bakján ülni: jelenti, hogy egy kívánságunk váratlanul teljesül. Kocsin faluról a városba hajtani és a város kapujánál régi ismerősökkel találkozni, akit már régen nem láttunk: nagy újdonság, amit hallani fogunk. Dohányoskocsin téli időben utazni: jelent összeütközést a hatósággal. Üveges halottaskocsin utazni, négy lóval húzatni, díszes koporsóban feküdni: kereskedőnek nagy vásár, másnak tilalmas öröm. Esős éjszaka kocsin utazni és messzire világosságot látni, amelyet nem érhetünk el: jegyez hiábavaló szenvedélyt egy kacér nő iránt. Messze földről jött furmányoskocsira fel­kéredzkedni, de ott helyet nem kapunk: hiába keresünk vigasztalást és örömet egy utazásban. Kakas­kukorékolást hallani kocsin egy idegen országúton: váratlan változás miatt elmarad egy utazásunk. Kocsival felfordulni és alája kerülni: kereskedőnek biztos leszegényedés, míg szegénynek: némi javulás sorsában.

R. M. szerint: menyasszonyos kocsi hátuljában ülni: biztos megszerelmesedést mutat. Megvadult lovaktól ragadt kocsiból kiugrani: tűzveszedelmet mutat.

Gvadányi Márton mondja, hogy kétkerekű csacsifogaton utazni: nagy nélkülözést mutat.

Szent György napján kocsin ülni: közeli lakóhelyváltoztatás jele. Nagy vízen áthajtani és szerencsésen partra jutni: bátorság által megnyertük elveszített ügyünket. Csillagok között kocsizni táltosok által vont szekérrel: nagy utazás képe; betegnek igen rossz. Égő kocsi: rossz vásár, rossz termés, kár.

Kocsikenőcs. Hízelkedéssel megcsalnak a rossz emberek.

Kocsonyát enni: jegyez nehéz esztendőt, nehéz sorsot; küszködést egy városbíróval vagy vámszedővel. (Kerner Jusztinusz középkori jegyzete.)

Korcsma. Kár.

Kerner szerint korcsmárosné jegyez utazást, pletykát; korcsmáros: mindig egy vidámság képe. Útonjárónak különösen jó. Hideg idő.

A különös álmokból: Idegen korcsmában aludni, és a korcsmáros által éjjel kiraboltatni és megfojtatni: jegyzi, hogy valahol megrontásodra törnek.

Korcsmacsillag: utazás hideg időben. Korcsmacégér: idegen városban: mulatság idegen emberekkel. (R. M.)

Kofa. Bíróság.

Kolbász, minél hosszabb, annál jobb: nagy életkor, de rossz hír is. (Kerner.)

Koldus. Hiba.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: koldust a város kapujánál kikerülni, jegyzi, hogy szégyenbe esel abban a városban. Koldusokkal a templom körül vagy búcsún együtt énekelni Mária hónapjában: betegnek gyógyulást, egészségesnek megkönnyebbülést, más hónapokban kárt jelent a tanyán vagy majorságban. Koldusnak adni: gazdag embernek további szerencse, szegénynek nagyobb szegénység. Koldus, aki a házba jönne: irigység, civakodás. Koldust simogatni: gonosz jövő.

Kerner mondja: hogy asszonynak koldussal társulni, vak koldussal szemérmetlen dolgot művelni: közeli betegséget jelent.

Gvadányi Márton szerint: sánta koldus: gondot hoz.

R. M. mondja: hogy koldust szidni és verni: ajándékot jelent.

A különös álmokból: koldulva járni az országúton és ismerősünk előtt szégyenkezni nagy szegénységünk miatt: jelent reménységet egy nagy bajunkból való megszabaduláshoz. Koldusokkal nagy lakomát csapni és ételükből enni, mutatja: hogy kevélységed miatt megaláztatásban részesülsz. Öreg koldus: mindig időváltozás, hazugság. Fiatal koldus: kellemetlen hitelező. Asszonykoldus jegyzi: hogy egy nő megcsal. Koldusok, akik jönnének szekérrel, és a házba betolakodnának, az ágyban henteregnének, a konyhában törnének, a pincében garázdálkodnának: mutat nagy változást életünkben egy megszegett szó miatt.

Koldustanya: utazás. Koldustövis: szegény rokonaid imádkozva reád gondolnak. Koldusok csillaga az égen: árvizet mutat.

Saját jegyzetek: szép nő, akit valaha közelebbről ismertél, egy éjjel koldusruhában látogatna meg, és alamizsnát kérne: mutatja, hogy ismerősöd, bár jól megy sora, boldogtalan.

Zsidóknál koldulni: szerencse. (D. G. Gy. jegyzete.)

Kolomp. Mindig vidámság.

Koma. Családi civakodás.

Kerner szerint: koma mutat: csalást, csalódást is. Komaasszony: új hír. Fiatal komaasszony: kellemetlenség.

Komiszkenyér. Katonának: igen egészséges; másnak: nagy újdonság.

Komló. Hízelkedés vesz körül.

Komondor. Minél nagyobb, annál jobb barátság.

Komp. Útban vagyunk célunkhoz.

Kondás. Szerencse. Esős idő.

Konkoly. Kis szerencse.

Konyha. Harag.

Férfinak konyhában ülni, és a főzésnél segíteni: megszégyenülés egy mulatságon. (Kerner.) R. Mária szerint: konyha mindig pletykát, csetepatét jelez. Gvadányi mondja, hogy szomszédasszony, aki jönne konyhádra sót vagy fűszert kölcsönkérni: elviszi férjed erejét.

Konty. Kiadás.

Koplalni. Egészség.

Kopoltyú. Levél.

Koporsó. Hosszú, boldog élet. Koporsókereskedőnek vagy asztalosnak: gond.

Korál. Öröm.

Korbáccsal sétálni, és vele suhogtatni: gazdag asszonyt mutat.

Korcsolya. Egy kis ember hasznodra lesz.

Kóró. Hideg idő.

R. M. szerint: kóróból kunyhót építeni: jelent változást állandónak vélt helyzetedben. Útonjárónak sok kóró: sok veszteség. Állatkereskedőnek: rossz esztendő.

Korom. Mindig szomorúság.

Korona. Sértés.

Kerner mondja, hogy koronát viselni: jegyez némi eredményt, de sok megaláztatást is.

Krisztus koronáját hordani: szegénynek nagy és jó változás. (Lipcsei könyv.)

R. M. szerint: a szentek koronáját viselni: terhes asszonynak leányt jelent; másnak megcsalást. Király koronája: nagy betegség, halál. Király koronáját ellopni: veszedelem. Templomból koronát lopni, hogy azzal egy nőt megajándékozzunk: szerencsétlen szerelmet mutat. Szűz Mária koronája: hajadonnak gyermeket jegyez.

Korong. Nyereség a kártyán.

Korpa. Mindig betegség. És hideg időjárás is.

Korsó. Ha teli: igen egészséges. Üres korsó: mindig szegénység.

Gvadányi Márton szerint: fütyülős korsóból friss vizet inni a mezőn: a legjobb egészség. A különös álmokból: házunkban kotyogó korsó, amelyben volna béka: megbetegedés jegye. Korsófejű ember: hideg idő, silány szüret. Ifjú leány korsóval, aki bennünket vizével megkínálna, de a vízben mindenféle mocskot innánk: jegyzi, hogy halálosan szerelmesek leszünk egy nőbe, aki gyengeségünkkel visszaél.

Kos (mely szarvaival felénk rohan): ellenségeid meggondolják támadásukat. Legelésző kos: ellenség.

Kosár. Üres: gyász jele. Teli: jómód. Virágos kosár: szerencsés szerelem. Kosarat kapni (lánytól): nagy szerencse. Kosarat adni (lánynak): meggondolatlanság jele. Kosárárus: pletykaság.

Koszorú. Hervadt: temetést mutat.

Kerner szerint: virágkoszorú: leánynak esküvőt mutat. Koszorút kötni szerelmi öröm, de jelez közeli árulást is. Koszorúslány: szerelmi csalódás, irigység. Koszorús öregember: gonosz vágy egy idős férfi iránt (leánynak), fiúgyermek (asszonynak).

A lipcsei könyvben: szalmakoszorú, amelyben megcsúfolnának: mutat váratlan segedelmet nagy bajodban. Koszorútáncot járni feleségeddel: özvegység. Koszorúcska a ruhán (leánynak): váratlan elcsábítást mutat. Koszorúba fésült haj: nagyravágyás jegye.

Kotta. Kottát írni, akinek ez nem foglalkozása: nehéz megpróbáltatás. Orgonistának ellenben szerencse. Más zenésznek: korhelység.

Kova. A szenvedés, szegénység köve.

Kovács. Vigalom.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: kovácsműhelyben üldögélni és idegen utazók beszélgetését hallgatni: jegyez híradást egy ismeretlen útján, legkedvesebb barátunkról. Kovácsműhely kalapálását messziről hallani: gyermekkori ismerős jön.

Kerner szerint: kovácsnál lovat patkoltatni: nagy utazást mutat, tengelyszöget venni: elmaradó utazást. R. M. a kovácsot mondja tűzvésznek. Gvadányi Márton szép szórakozásnak jelenti. 1855-ös könyv szerint: kovácsműhelyben üldögélni: hazafiság.

Kovász. Betegség. Asszonynál: valamely hazugság.

Kozmás étel. Rossz hír.

Kő (-vet) dobni: nem rossz. Ha téged dobnak kővel: kár.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: nagy halom követ látni: jegyez házasságot, amely sok kiadással jár.

A különös álmokból: követ érezni, és attól szenvedni: mutat szükséget. Kőbálvány, amely megszólal: régi haragosunk bocsánatot kér.

R. M. szerint: kőszív: nagy fájdalom. Kőfej: gonosz jegy családi ügyeinkben. Kőláb: egy elmulasztott szerelem. Követ enni: bátorság, elszántság, diadal. Kőbánya: boldogtalanság.

Egy középkori álomfejtés (Kerner) mondja, hogy a kőszüzet szeretni: mutat nagy sínylődést a fogságban.

Köd. Bizonytalan jövő.

Ködmön. Jó ember lépi át a küszöböt. De hideg időjárást hoz.

Ködmönös ember: gazdának jegyez kárt a dohánybeváltásnál. (Régi magyar naptár.)

Köldök. A magadé szegénység, a másé barátság.

Költözködés. Hirtelen halál.

Köles. Szép idő. (Kerner.)

Kőműves. Lustaság, paráznaság. Kőműveslány: szerelem, amely hosszan tartó. Kőművesekkel dolgozni egy nagy házon: reményeket mutatnak, amelyek aligha teljesülnek. (1855.) Öreg kőműves: mutat sírboltot, ahová kívánkozunk. (R. M.)

Könny. Megváltás egy bűntől, amelytől eddig sokat szenvedtünk. Mást könnyezni látni: szorongatott helyzet. Könnyező szentkép: gyógyulás. Megfagyott könny: reménytelenség. Könnyező asszony: elkeseredés szerelmünk rombadőlése miatt. Könnyező gyermek: hirtelen halál. (Kerner.)

A lipcsei könyv szerint: sok könny, amely megnedvesítené párnánkat: jegyez sok szenvedést egy érdemtelen szerelem miatt.

Könyök (ha fáj): rossz sógorság.

Köpni. Civakodás.

Köpülni. Házasság. Özvegynek igen nagy öröm.

A különös álmokból: tejfelt köpülni egy asszonnyal jegyez nagy szerelmet azon asszony iránt.

Köröm. Öregség.

Fekete köröm: ellenséges asszony; kis köröm: csúfolkodó asszony; szép, rózsaszínű köröm: gyönyört adó asszony. Sok félholdacska a körmön nőnél: sok férfi szerelme. Állatköröm, amely nőne kezünkön: keserves helyzet. Körmöt rágni: visszafojtott szenvedély. Hosszú köröm: nagy életkor.

Körte. Egészség.

Kerner szerint: fáról szedni körtét: jutalom hosszú fejtörés után. Puha körte: nagy gazdagság. Sok körtefa: szerencsés házasság.

A különös álmokból: körte alakú daganat a testünkön, fejünkön: egy lelkibetegség jelei.

Gvadányi szerint: körtefejű ember: kis szerencse. R. M. mondja, hogy körtét enni és vele jóllakni: jegyez jóllakást egy asszonyi gyönyörrel. Körtefát ásni őszidőben: meleg asszony a hideg napokra. Körtefával tüzelni: hiábavaló szerelem. Vadkörte ifjúnak igen jó jegy, sok szerencse a nőknél; öregnek annál rosszabb. Vadkörtefa jelent hazajáró lelket is.

Köszörűs. Pletyka. Árulkodás.

Kerner könyvében köszörülés vad haragot jegyez. R. M. szerint: csupán disznóölést jelez. Gvadányi Márton mondja: „kardot köszörülnél: jó tennivalód van”.

Köszvény. Némi szegénység.

Jegyez családi örömet is, ha a feleség köszvényes. (R. M.)

Kötni. Nőnek illendőség, férfinak: szégyenkezés.

Kötél. Veszedelem. Kötéltáncos: merész cselekedet.

Kerner szerint köteles ember: rabnak szabadulást, betegnek gyógyulást, egészségesnek sírásót jegyez. Kötélverő, aki háttal közeledne felénk munkájában: mutatja elítélésedet egy megnyertnek hitt pörben. Ruhaszárító-kötél asszonynak jó, különben szeles időjárás; valaki öngyilkos lesz a családban.

Kozarek köteléből kapni: szerencsétlenség. (R. M.)

Kötény. Asszonynak betegség, férfinak vidámság.

Elveszített kötény: csalódás. Kantáros kötény: szerelmes vagy. (R. M.)

Kövér ember. Gazdagság.

Krajcár. Szerencse.

Krétát enni: gyermekáldás. Krétával írni: rossz hír.

Kucsmás ember. Levél.

Kukac. Betegség, ellenség.

Kerner szerint: kukac, amely tőled elmenne: felismered ellenségedet, és legyőzöd. Kukactól megijedni: hozzátartozóidra vigyázz. Kukacot megölni: örömteljes nap.

Sajtkukac: kedvesed megcsal egy üzletes emberrel. Húskukac: Gyötrelem egy vágy miatt. Sírgödör­kukac: igazságtalanság, amelyet egy halottal elkövettél. (R. M.)

Gvadányi Márton szerint: kukac, amelyet kakasod felkap, és véle elfut: elmúló betegséged jegyzi.

Testünkben termő kukac: mutat félelmet egy csúf betegségtől. (S. j.)

Kukorica. A mezőn, lábon: nyereséges vállalkozás. Kukoricahántásban lenni: váratlan hideg időjárás. Kukoricát morzsolni: gondok muladozása. Kukoricán aludni: félelem egy rossz cselekedetért. Kukoricanadrág: hiúság.

Kulacs minden könyvben: mulatságos.

Kulcs. Titok.

Kerner mondja: kulcsot találni: jelenti, hogy megszabadulsz egy szorongatott helyzetből. Elveszített kulcs: harag legjobb barátoddal. Álkulcs: különös nyereség. Kulcsokat összeszedni: mutat hideg időjárást.

R. M. szerint: kulcscsomó mutatja, hogy szerencséd kezedbe van. Rozsdás kulcs: régi titok, esetleg rejtett kincs. Új kulcs: kisleány. Pincekulcs: vendég vőlegény.

Kunyhó. Nyugalom.

Kerner azt állítja, hogy kedvező véleményt mondanak rólad, ahol nem várod. Pásztorkunyhó, amely üres: közelgő tél jegye.

R. M. szerint: kis kunyhóban lakni, és benne tüzet rakni: vágyódás egy ifjúkori szerelem után. Kunyhóban cigányasszonnyal lenni: kis szerencse.

Kunyhót építeni és benne lefeküdni: szerencsés véletlen. Kunyhóban elbújni üldözők elől: szabadulás egy fájdalomtól. (S. j.)

Kupec. Szerencse. Kereskedőnek: veszteség.

Kút. Szerencsés jövő.

Kerner mondja, hogy kútba esni árulás, amelynek későn jössz nyomára. Kutat ásni: nehéz munka vár rád, de végül szerencséd lesz. Kútból vizet merni: jó üzlet. Kútból enni: halál.

Kút, amelyből vastagon ömlik a víz: tűzvész. Kútgém: kellemetes utazás. Mély kút tiszta vízzel: gazdagság. Tiszta kútban fürdeni: mindenki szeret. (R. M.)

Gvadányi szerint: pusztai kút, amely kiszáradt: rossz esztendő, aszály. Kútágason holló: dögvész.

Kút mélyében idegen arcot látni, ha az férfié: vele pöröd lesz, ha nőé: vele megszerelmesedel. (S. j.)

Kutya. (Lásd Eb-nél.)

Kuvik minden könyvben: gyász.

Kürt. Halálos betegség.

Kürtből bort inni: vadásznak nem jó, másnak igen mulatságos. (Kerner.)

Kürtszót hallani, amely messziről jönne: jegyez éjszakai fagyot, kárt a vetésben. Pásztorkürt Szent István havában: szaporodás állatainkban, máskor baj. Vadászkürt: szegénynek büntetés, gazdagnak mulatság. Kürtszó a háztetőn: tűzvész; az udvaron: kvártélyos katona; a piacon: háborúság. (Lipcsei nagy könyv.)

Különös álmokból: kürtszó, amely bennünk zendülne meg: szerencsés megoldást mutat bajunkban.

Hajókürt: köd, eső, álmatlanság. Kürt, amelyen zenedarabjainkat fújna valaki az ablak előtt: szerelem a házban. (S. j.)

Küszöb. Haláleset.

Kvargli. Egészség.

Kvártélyt keresni és nem találni: végrendelkezés.

*

Az alább következő magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Kakast látni: rossz hír. Kakasokat vívni látni: háború. Kakas, ha tyúkmonyot tojik: betegség. Kakasszót hallani: sokáig tartó békesség.

Ha fehér, szép káposztát kertedben levágsz: gazdagság; ha a káposzta kék: harag.

Nagy kárt látni: veszekedés. Kis kárt látni: vígság.

Kártyázni: nagy háború. Kártyázni és nyerni: gazdagnak rossz; szegénynek jó.

Két darabontot egy szánon látni: bízzál igaz dolgodban, megoltalmazó ellenségeid ellen.

Kék ruhában embert látni: új hír.

Kecskét látni: gonosz.

Kemencét látni és bevetni: rossz hír.

Kenyeret meleget enni: öröm. Kenyeret fehéret enni: jó. Kenyér, búzából való: vígság. Ha a te kenyered: tisztesség. Kenyeret látni: bánat. Kenyeret háton hordani: kárvallás. Kenyeret árpából valót enni: jószerencse.

Kender: nem jó.

Kénkövet vagy szurkot látni: tévedésbe esni.

Képet csókolni és imádni: keserűség. Kép: rokonokat jelent. Képet, írottat, a falon találni: öröm. Képet faragni: jó a tanulóknak. Képet látni vagy csinálni: szeretőknek jó.

Keresztet a fejen hordani: rágalmazás. Keresztet látni: munka.

Kert szép virágokkal: mennél több a virág, annál több az öröm. Kertbe menni: házi gondok. Kertben járni és zöldséget nem látni: bú. Kertet látni és belemenni: öröm. Kertet eladni: szorgalom.

Kését másnak eladni: intés. Kést mástól elvenni: rágalmazás.

Kévét kötni: marhát gyűjt munkával. Kéve, kötött: gazdagság.

Kéz, tiszta: gyanú. Kéz, piszkos: jó szerencse. Kezet elveszteni: jobb kéz atyánkat, bal kéz anyánkat jelenti. Kéz sebes: adósság. Kezet hideg vízben mosni: vígság. Kézíjat hordani: sürgős dologban kell eljárnod.

Kicsinnyé lenni: felmagasztalás.

Kígyó, ha meg akar marni: betegség. Kígyó, mely előtt ember el nem mehet: betegség, nem jó. Kígyó, ha megmar: óvakodj ellenségeidtől. Kígyót látni: gazdagság.

Kincset lelni, ha kevés a pénz: jó. Ha sok a pénz: halálveszedelem.

Királlyal beszélni: tisztesség. Királlyal szemtől szembe beszélni: amit tőle kérsz, elnyered; ami miatt búsultál, örömre fordul. Király: szorgalmasság, vagy levéllel látni: rövid napon bú. Királyt látni vagy urat: változás.

Kopasz elöl: megcsúfolás. Kopasz hátul: vénségedben szegény leszel. Kopasz jobb felől: rokonodat megkárosítják.

Koporsóba esni: csalás.

Koronáztatni látni magát: bánat.

Koszorút viselni: nagy tisztesség. Koszorút, zöld ágból kötöttet látni: mindenkinek rossz, csak a csordapásztoroknak jó. Koszorút fejeden látni: visszavonás.

Kockát látni: rágalmazás.

Kovácsolást látni: sok munka.

Kocsit látni és főhelyen ülni: szándékod előmozdítják. Kocsin városba bejönni és főemberrel a kapu közt szemben lenni: ügyednek jó vége lesz. Kocsiról szánra rakodni, jeges úton elmenni: rövid idő múlva hír.

Köntöst, újat, magadra venni: gondtól menekedni. Bő köntös: bánat.

Ködöt, nem vastagot látni: jó. Köd, ha felemelkedik a földről: rossz kedv.

Kőesőt látni: betegeskedés. Kő és hó, ha kárt teszen: harag, büntetés.

Könyvekből tanulni: nyereség. Könyvet megégetni: jó barátod halála.

Köröm, ha ujjon nő: vén leszel. Körmöt az ujjról levágni: haszon.

Körtét, lágyat enni: nagy gazdagság, de csak magának való.

Kősziklára felhágni: jó következik.

Kötözve látni magát: megbántás.

Követ hajigálni: nem gonosz, de ha más valaki téged hajigál: kárt tesznek néked. Köveket látni vagy rakásba rakni: nagy költséggel való házasság.

Koldust látni: jó szerencse.

Kút, mely mély, tiszta vízzel: gazdagság. Kút, mely házból foly: kárvallás. Kútban, tisztában fürödni: minden embernek kedvében lenni. Kutat látni: kárvallás. Kulcsot látni annak, aki meg akar házasodni, jámbor házastársat jelent. Kulcsot lelni: nagy hatalom. Kulcsokat összeszedni: nyereség.

*

L, Ly

Láb. Közönségesen jegyzi szolgáinkat és szolgálólányainkat.

Kerner szerint: nagy láb jegyez rendetlenséget az erszényben, a gazdaságban; kis láb: barátság; beteg láb: segítség egy ismeretlen részéről. Lábat mosni: biztos betegség. Mezítláb járni: változás, új hivatal; asszonynak hónapszám. Négy lábad ha volna: megcsalnak, megcsúfolnak. Törött láb: veszély. Mankós láb: segedelem egy elveszített ügyben.

A lipcsei könyv szerint: levegőbe emelt láb, amely férfin volna asszonyé, paráznaságot mutat egy atyádfiához. Szamár- vagy öszvérlábon megérkezni idegen városba, jelenti, hogy nagy szerencséd lesz egy közeli utazásban. Lólábad, ha volna, amelyet hiába rejtegetnél: veszedelmet mutat egy közeli szerelem révén. Vasalt láb: erő, bátorság.

A különös álmokban: lábunk mintha elfonnyadna, és hasonlatossá lenne a város kapui mellett tanyázó koldusok lábához: mutatja, hogy egy utazás révén szerelmi boldogságot vélünk elérhetni, de utunkban megakadályoznak.

R. M mondja, hogy asszonyláb, amely törzs nélkül a szoba mennyezetén röpködne, de mi fel nem ismerhetjük tulajdonosát: férfinak elerőtlenedést jegyez. Drótostót lába: betegség. (Ugyanott: utazás.) Görbe láb: hamisság, csalás. Táncoló lábak: epekedés jelei. Térdeplő lábak: keserűség a múlt miatt. Lábnál fogva akasztatni: szerencsétlenség a vízen.

Lábad, ha volna óriásé: nagy utazásod vagyon. (Gvadányi.) Láb, amely a sarokban áll: veszteség. (S. j.)

Lábas. Öröm. Nagy lábas: asszonyt; kis lábas: leányt is mutat. Lábastükör: feleség.

Labdázni. Gond.

Láda. Üres: nagy harag; teli: kellemetlenség egy atyafi révén. Ládát háton hordani: zord idők jegye.

Kernernél: láda hazugságot jegyez. Ládában utazni: bizonytalan jövő. – R. M. szerint csizmadialáda, ha üres: jó vásárt mutat. Vándorkatona ládája mindig nélkülözés. Kovácsláda: hideg időjárás. Idegen láda, amely volna szobánkban, jelent titkot. – Gvadányiban tulipános láda: asszonynak özvegységet mutat.

Lakat. Mindig valamely titok. Felvert lakat: tolvajság. Lakatos: kellemetlenség.

Lakomán ülni: jegyez nagy haragot egy jó baráttal.

Lámpa. Újdonság.

Kernernél lángoló lámpa: jegyez temetést. Lámpa a messziségben; hideg időjárás. Égő lámpát vinni a ház körül: örömteljes családi esemény. Eloltott lámpa: nem sikerült terv.

A lipcsei nagy könyv szerint: vámszedők vagy révészek lámpáját messziről látni: jegyez nem sikerült utazást. Idegen városban égő lámpa: felvilágosítás egy titokról. Részeg emberek lámpása: légy óvatos.

R. M. szerint: lámpaüveg jegyez társaságot; eltört lámpaüveg: tűzvész.

Udvaron bolyongó lámpavilág András napján: hosszú, kemény telet mutat. (Régi magyar naptár.) Utasok vagy búcsúsok lámpása: hosszú, szép idő jele. (S. j.)

A különös álmokban: lámpa, amely bennünk világítana, és sehogyan el nem rejthetjük: vallomást teszünk akaratunk ellenére. Ugyanaz lánynál: többé el nem titkolható szerelmi viszonyt is mutat.

Lámpa, amellyel öregember jönne: betegnek igen gonosz. (D. G. Gy.)

Lánc. Szegénynek fogság, gazdagnak szerencse.

Kerner Jusztinusz szerint: láncban járni: jegyez megszabadulást egy félelmetes gondtól. Láncot verni (másnak): hiú reménység. Láncos eb: hideg időjárás.

R. M. szerint: láncot vonni a mezőkön, amelyek nem tulajdonunk: jegyez pört, amelyet megnyerünk. Láncos ember: félelem.

A különös álmokban: lánccsörgés, amely hallatszana pincénkből vagy padlásunkból: egy régi bűnt jegyez, amely előbb-utóbb napvilágra kerül. Láncra fűzve vonszoltatni idegen országban, idegen emberek között: nagy kitüntetés.

Nürnbergben láncban ülni: közelgő betegség. (Lipcsei nagy könyv.)

Lándzsa: Jó hírek.

Láng. Ha fényes és közeli: öröm. Távolban látszó láng (füsttel): harag. Sok láng: ajándék, ékszer, arany.

Hármas lángot elhagyott mezőn látni: jegyzi, hogy rövidesen megtaláljuk azt, akit hiába kerestünk. (Kerner.) Lángoló haj: balszerencse. Pásztortűz messzi lángja: nyugodalmas élet. (R. M.) Láng, amely szobánkba jönne, de ott semmit nem pusztítana: váratlan látogatás, amelynek komoly következményei lesznek. Ha pusztít a láng: örömünk valóra válik. (S. j.)

Lant. Becsület.

R. M. szerint mutat meghívást egy közeli táncmulatságba.

Láp. Kiadós haszon a gazdaságban. Kerner szerint: lápon járni: betegség. Útonjárónak: rossz vásár.

Lapát. Általában munkát jegyez. Kis lapát: megkönnyebbülés. Mást lapátolni látni: titkot tudunk meg. Szélben lapátolni: gonosz kívánság, amelyre ráfizetünk. Vizet lapátolni: jegyez segítséget levél útján. Péklapát kenyér nélkül: mutat lakásváltozást, kenyérrel: házasságot.

Lapu. Jó idő. Nagy lapulevél: mutat titkot is, aminek megtudásában nem lesz örömünk.

Lárma. Ha az utcáról hallatszik: jó hír egy idegen ember útján, ha az udvarról: civakodás a családban. Ha a kéményben volna lárma: házitolvajt jegyez.

Láz. Lázad ha van, állhatatlan vagy a szerelemben. (Kerner.)

Lazac. Szenvedés, amely szerencsét hoz.

Lé. Kipréselni: hosszú élet. Betegnek adni: felhasználása mások örömének. Jóízű lét inni: egészség.

Asszonytól levet elfogadni és meginni: jegyez házasságtörést, leánynál: megszerelmesedést. (Kerner.) Bűzös lé: öregasszony. (R. M.)

A különös álmokban: lé, amelyet arcunkba öntenének: jegyez pletykálkodást egy nő körül, akit szeretünk. Lében fürdeni: közeli betegség. Savanyú levet inni s attól megundorodni: halál. Kertek alatt folyó léből szomjúságot csillapítani: jegyez szerelmi kiábrándulást egy asszony szemérmetlensége miatt. (S. j.)

Leány. Általában nem szerencsés álom.

Kerner szerint: férfinak: gond, leánynak: öröm. Öreg leány, akit látnánk fiatalkori alakjában: bolonddá tartanak. Mezítelen leány: hideg idő. Leányokkal bujósdit játszani az erdőben vagy a padláson: váratlanságot jegyez. Idegen leány: lehet betegség is. Szép leány, aki olyan szavakat intézne hozzánk, amelyeket leányok nem szoktak mondani: mutatja, hogy leánykérőbe mégy. Igen fiatal lányka útonjárónak nagy bajt jegyez. (R. M.)

A különös álmokból: leány, aki volna fiú: megcsalódást is mutat. Fiú, aki volna leány: öröm. Szent leánnyal lenni semmire sem jó. Cigányleány: utazás. Német leány: változás. Szatmári leány: fáradságos munka. Nyíregyházi leány: engedelmesség. Víg leány: bánat.

Leány a hold első negyedében: hideg időjárást jelez. Andráskor: hosszú telet. Nagyböjtben: tavaszi hó. Kántorböjtben: paráznaság. (Régi magyar naptár.)

Léc. Hosszú léc: ismeretség, amely házassággal végződik. Egyébként veszedelem.

Lecke. Levél.

Ledobni valamit: szerencsétlenség.

Lefátyolozott nő. Hamisság.

Lefogyni. Közeli betegség.

Leforrázni valakit: nagy kellemetlenség.

Legény. Jó vásár.

Légsúlymérő. Csalás.

Léggömb. Válás.

Légy. Gyulladásos betegség.

Kerner szerint: sok légy ha szállna rád: sok civakodásban lesz részed. Téli légy: öregség. Legyet fogni: tilos úton járni. Legyet lenyelni: titkot elárulni. Legyet csapni: ellenségeskedés és valami nagy kellemetlenség. Légy a levegőben: kelepce. Légyraj, amely elől idegen házba menekülnénk: közeli ismeretség egy idegen nővel.

R. M. szerint: légy, amely fülünkbe mászna, jegyez egy hírt, amely miatt sok nyugtalanságunk lesz. Légycsapó: öregasszony.

A különös álmokban: légyraj, amely belepné arcunkat, hogy tőle nem szabadulhatnánk, mutat egy régi szégyent, amely még mindig fáj. Légy, amely dögről szállna ránk: mutat veszedelmet megtartott ígéret miatt.

Istállólégy: kár a gazdaságban. András napja után sok légy a szobában: mutat rövid, vizes telet. Légypiszok: pletyka.

Lehunyt szem. A magunké: igen nagy szerencse. 1833-as könyv szerint: ternó. Ha másé: elfelejtenek legjobb híveink.

Lék. A jégen: adósság. Hordón: rossz szüret.

Lekvár. Minden könyv szerint gazdagság. Lekvárba lépni: jó házasságot kötni.

Lelkész. Különös élmény.

Len. Lenvirág: szerelem. Lening: házasság. Lent szőni: jegyez hosszú telet, csendes öregséget.

Szepességi lenben járni, amely lenből a hagyomány szerint Krisztus urunk ruhácskáit szőtték és a ruhák véle növekedének: nagy szerencse. (1759.) – Kerner szerint lenvirág szőke nőt is jegyez.

Lencse. Közönségesen harag.

Kerner szerint: lencsét enni: nem nagy szerencse. Lencsét szájunkon kiadni magunkból: jegyez megszabadulást egy betegségtől, amely erőnket lekötötte. Lencsés hulladékba lépni, és abban kézzel dolgozni: asszonynak biztos megszerelmesedést mutat. Lencse, amely fülünkből nőne: leánynak hazug szerelmi vallomás, legénynek: elárultatás. Lencse, amely testünk egyéb részein nőne: betegséget mutat.

Lencse (aki eszi): jó szerencse. (R. M.)

Lencseföldön járni: mutat időváltozást. (Régi magyar naptár.) Lencsét ültetni: elvetni gondját egy szerelemnek. (S. j.)

Lengyel nő. Kívánság.

Lenyelni valamit: rendszerint mulatság. Ha torkunkon akadna, amit lenyelünk: rosszul sikerült szórakozás.

Ha leány valami olyant nyelne, amiről szégyellene szólani még anyjának is: jegyez elmaradt szerelmi örömöt. (Kerner.) – Csúnyaságot lenyelni férfiaknak: szerencsétlen szerelem. (R. M.) – A különös álmokból: kisgyermeket nyelni egy asszonynak: jegyez egy leánykori bűnt.

Lenyakaztatni. Nagy szerencse.

Lépcsőn járni: némi szerencse a vásáron. Lépcsőről leesni: jegyez megcsalódást egy meg nem hallgatott jó tanács elmulasztása miatt.

Lépcsőn kandikálni, vagy lajtorja alatt kukucskálni leányok után: erőveszteség. (Kerner.) – Lépcsőn ülni: jelenti egy üzleti ügy elmaradását. (Lipcsei.) – Hóhér lépcsőjén felmenni, és onnan körülnézni: nagy megtiszteltetés jegye. (R. M.) – Lépcsősen nyírott haj: jelent megcsúfoltatást nők részéről. (S. j.)

Lepedő. Rajta hálni: kellemetlenség egy asszony miatt; benne járni: hideg időjárás.

Lepény. Általában öröm.

Lépesméz. Hasznos foglalkozásba kezdesz.

Kerner szerint lépesmézet: enni férfiaknak: jegyzi felesége hóváltozását, asszonynak: férje szerelmét.

Lepke. Szép idő.

Lepkeháton utazni: leánynak elcsábítást ígér. (R. M.)

Levágni csontot: elmúló szerelem.

Leülni olyan helyen, ahova a király is gyalog jár: minél kényelmesebben, annál nagyobb szégyen. (1833.)

Levél. Általában tolvajt jegyez.

Kerner szerint: levelet írni: jegyez egy híradást, amelyet várunk. Levelet pecsételni: titok nyomára jövünk. Levelet postára adni: elhatározás. Eltépett levél: nagy szégyen. Levelet ellopni: leánynak jegyez titkos megszerelmesedést, férfinak: kiábrándulást. Levelet felolvasni: uralom valaki felett. Idegen levél, amelyet nem értünk: csalódás. Régi levél: öreg szülők gondolata.

Levél, mentül cifrább, annál rosszabb. (R. M.)

Levél attól, akit nagyon szeretünk: csalás, elárulás, hitegetés. (S. j.)

Levélhordó: mindig jó hír.

Levél (fa) hullása: betegség. Sárga levél: szomorúság. Zöld levél: öröm.

Levendulaillat: kedves élmény.

Levente. Csak a kártyában jó.

Levest enni: gyarapodás.

Forró leves: elhamarkodott házasság. Hideg leves: öregség. Kutyaleves: beköszöntő gond. Lebbencs­leves: mezei munka. (Kerner.) – Levest főzni annak, akit szeretünk: titkon másra áhítozunk. Betegnek levest főzni: a beteg halála. Levest hányni: gonosz. (R. M.) – Leveshús: csendes élet, öregasszony. (S. j.)

Levetkőzni: jegyez új ismeretséget. Nőnek új szerelmet.

Liba. Általában szószátyárság.

Gúnár, amely megtámadna: jegyez csábítást. (R. M.)

Lúdhúst enni: jó. (1833.)

Kernerben: repülő liba: messzi utazás jelképe. Libát ölni: örökség. Libavásár: nevetségesség. Libatoll: gúny. Liba lába: hideg idő. – A jegyzeteimben: sok liba, sok hiábavalóság.

Lidérc. Megcsalnak.

Kernerben: kék színű lidérc: kincset mutat. Jól jegyezd meg a helyet, ahol láttad.

Lidércnaptárt olvasni: jegyez hideg időjárást. (1833.)

Lidércekkel viaskodni, amelyek mellünkre, szájunkra ülnének: férfinak jegyez erőveszteséget egy nő csalfa szerelme által, nőnek elgyengülést egy idegen által. (Régi magyar naptár.)

Útonjárónak lidérccel találkozni: ha jobbról látja, asszonyi csalfaságot, ha balról, asszonyi hűséget mutat. – Lidérccel szeretkezni jegyez csalódást egy régi vágy elérése után. Lidérc, aki asszonyunkat gyötörné, s mi rajta nem segíthetünk, férfinak jegyez egy jó barátot, aki a házibékét helyreállítja. Lidércfejű gyermeket szülni: kikapósság. Lidérc után menni, s őt elérni, s tőle megutálkozni: szerelmi vágy teljesülése és betegség. Lidércekkel András napja után táncolni: gazdának igen rossz telet mutat. Lidérccel kocsin utazni esős éjszakán: hiábavaló gondolat. (R. M.)

A különös álmokból: lidérc, amely bennünk lakna, és mindenfelé hajszolna: jegyez egy régi szerelmet, amely bánatunkkal végződött. Lidérc, akinek volna gyermekteste, de egyébként felnőtt férfi volna: leánynak sóvárgás, asszonynak vétek.

*

Ismerkedés a lidérccel

Már megemlítettük magyarázkodásainkban itt-ott a lidércnyomásos embert, aki úgy szeretne kiszaladni az álmából, mint valami égő házból, de nem lehet, mert az ajtó be van csukva. Ez a lidércnyomásos ember a legszánandóbb minden álmodó között. Ő álmodja azt, hogy engedélyt kap a fejedelemasszony­tól, hogy elébe járulhasson, amikor is hiába keresné díszmagyar ruháját, kénytelen az ágyterítőt magára borítani, hogy ne álljon tiszta fehérben a kegyes királyné előtt. És ugyancsak ő az, aki egyetlen szónak sem ura a legnagyobb kihallgatáson, pedig álma elkövetkezése előtt számtalanszor elgondolta, hogy mennyi mindent fog a fejedelemnétől kérni sorsa megkönnyebbítésére. Kérni fog italmérési engedélyt, mert erre mégsem lehet ráfizetni, akármilyen vörös bajuszuk van a fináncoknak. Kérni fogja a fejedelemasszonytól, hogy a szomszédasszonyt, aki mindig az ő udvarába szórja a szemetet; megintse, mert a szomszédasszony a fejedelemasszonnyal nem merészel nyelvelni. – És végül egy szónak sem ura a lidércnyomásos ember.

A lidércnyomásos álom zárja be az embert olyan régi ruhásszekrényekbe, hogy ott a különböző útibundák és lábzsákok között megérzi az ember a debreceni nagyvásár szagát, amely nagyvásáron a nagyapja fordult meg. És semmiképpen nem tud kiszabadulni a ruhásszekrényből. A lába beleragad mindenféle botosokba, szőrcsizmákba, belegabalyodik köpenyekbe, pedig az asszony már javában kiabálja, hogy az asztalon van a leves.

Lidércnyomásos álomban nem találja meg az ember a slafrokján az ujjak bejárását, vagy pedig kétszer egymás után is fordítva húzza fel harisnyáját. Ugyancsak ebben az álomban vesznek el különböző gombok, amelyeknek megkeresése végett az ember egész hosszú éjszakán át az ágy alatt vagy a szekrény alatt hasal, anélkül hogy az elgurult gombot megtalálná.

Ez az álom arról nevezetes, hogy hagymaszaggal kínozza azt az embert, aki egyébként a hagymát nem szereti. Olyan nagy fokhagymákat hoznak elébe (amelyeket meg kell ennie), mint egy gyermekfej. De az álombeli vöröshagyma sem sokkal kisebb a zsidótemplom toronygombjánál. Nincs hova futamodnia az embernek, mert lépten-nyomon elébe állnak azok a nagy szakajtók, amelyekben a kamrákban a hagymát tartogatják. Ezenkívül a boltok kirakataiból kirepülnek a fokhagymakoszorúk, és az ember nyakába akaszkodnak. De álomban üldözik az embert a színészek is, akik valaha azt tartották a legnagyobb becsületsértésnek, hogyha hagyma koszorút dobtak feléjük a színpadra, mostanában pedig ők a leglelkesebb hivői annak az új divatnak, amely szerint mindenféle betegséget hagymával kell kikúrálni. Ez a hagymaszag, amelyet az ember álmában érezne, még kínzóbb a valódi lidércnél is. Megszabadulni csak úgy lehetséges tőle, ha az ember káposztát készít az ágya mellé, amelynek áthatóbb szaga van még a hagymáénál is. Különösen hatásos ez a védekezés, ha az ember álmából felriadva: mindjárt meg is eszi az éjszakára előkészített káposztát.

A régi naptárak és más megállapítások szerint azoknál az öregasszonyoknál, akik mit sem követtek el arra nézve, hogy őket boszorkány módjára megégetni lehetne: a lidércnyomás olyan ártatlan formában jelentkezik, mint egy bolhacsípés. Bolhával álmodni szerencse, sok bolhával álmodni még nagyobb szerencse. Azért a bolhacsípést nem is számíthatjuk ama rossz álmokat okozó lidércek közé. De hát nem lehet mindenki öregasszony a világon, aki nyomban gyertyát gyújt, és megszabadítja magát a két ujja harapófogójával a bolhaalakú lidérctől. A férfiak, akik ügyetlenek az ilyen teendők végrehajtásában: kénytelenek reggelig is tűrni a bolhák játékát, különösen olyankor, ha úton vannak, és a Vadkanfőhöz címzett vendégfogadóban kénytelenek aludni.

*

Ligetben járni: szép szerencse.

Liliom. Érzéki szerelem jelvénye.

Liszt. Általában házbéke.

Kerner szerint: égő liszt: elmúlt boldogságot mutat. Liszteszsák: nagy szolgálat. Kiöntött liszt: haláleset.

Lisztet gyúrni jegyez: csendes életet. Lisztből valamit sütni: mutat váratlan vendéget. Lisztes molnár: időváltozás. Lisztesbolt: rövid utazás. Lisztes kötény: vőlegény. (R. M.)

Lángoló liszt: semmire se jó. (1760.)

Litániára menni: jegyez házi perpatvart.

Litániára hívó harangot hallani: öregembernek nem jó, fiatalnak: kis szeretkezést mutat. (Kerner.)

Litánián ülni és mindenki odanézne egy szégyentett miatt: szerencse egy nem remélt szerelemben. (Lipcsei nagy könyv.) – Litániát énekelni: betegnek megkönnyebbülés. (R. M.)

Ló. Lótartónak jelenti saját magát.

A lipcsei nagy könyvben: ugró ló: szerencsétlenség. Ágaskodó ló: nem várt megtiszteltetés. Lovon járni: közeledés a kitűzött célunkhoz. Saját lovunkat látni: jegyez sok örömet és szép szerencsét. Elbukott ló: biztos kellemetlenség.

Kerner szerint: barna ló: jegyez állandó örömet.

A régi magyar naptárban fehér ló: a megelégedett, boldog házaséletet jelenti. Piros ló: utazás szerelme­sünk­kel. Fekete ló: nyomott, szomorú idő. Döglött ló mutatja, hogy életünk végéig verejtékkel kell megszerezni kenyerünket: Lószerszám: vidám élet. Lóistálló: dolog, amelyet szívesen végzünk. Ló, amely mély sárból ugorva vonja ki a szekeret: biztos megszabadulás kínzó gondoktól. Sárba vagy vízbe fúló ló: nagy szükség, rossz esztendő.

Asszonynak lóval hálni: nagy szerencse. Lóban lenni: kivételes látogató. Lóval versenyt futni és azt megelőzni: tűzveszedelem. (R. M.)

Lóbőrt nyekeregni hallani a padláson: hideg időjárás. Ló után járni: szép idő. Ló, amely állna templom belsejében: mutat háborút. Felhők között járó ló: uralkodóváltozást. Lónyerítés András napján: hosszú, hideg tél. (D. G. Gy. gyűjtése.)

Lovat eladni és szép nyereségre szert tenni: asszonynak mutat bánatot, férfinak örömet. (V. Gy.-né.)

Gvadányi szerint: lovat látni legjobb: csikó korában. Cigányló: rossz esztendő. Pejló: kísértet.

Locsolni: jó mulatság.

Ablakból locsolni asszonynak: egy férfi megszerelmesedését jegyzi. Kulcslyukon kilocsolni: kacérság. Öregember fejére fiatalasszonynak locsolni: paráznaság. (Kerner.)

Lomb. Utazás.

Lőcs. Gazdagság. Mennél nagyobb, annál jobb.

Lucfenyő. Alföldi embernek utazás.

Lutri (-n nyerni): öregség.

Lyuk. Csak ha kicsi, akkor jó.

Ürgelyuk: bujdosás. Rókalyuk: rossz vásár. Egérlyuk: kis jövedelem. (R. M.)

*

Az alább következő álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Lábat mosni: nagy nyavalya. Mezítláb járni: szerencsétlenség. Ha sok lábad vagyon: gonosz az uratlan szolgának, az utazónak: jó. Ha négy lábad van: csalódsz.

Lajtorját látni: járás.

Lámpás, szép és égő gyertya benne: öröm.

Láncot látni: fogságba esni.

Lantot, kobzot verni: tested őrizd a gonosztól.

Legyet látni: gyulladás. Legyet sokat látni: versengés.

Len: asszonyi állatnak hű szerelme. Lent látni: rövid nap idegent várj.

Levelet olvasni: jó vagy gonosz hír, aszerint, ami a levélben áll. Levelet látni: lopótól őrizkedj. Levél, elszakadozott: kisebbség. Levelet mástól elvenni és magyarázni: neked igazat jelent.

Liliom: tartóztatás, bántás.

Liszttel bánni: szaporodás.

Ló, amely sárban megakadt, de kiugrik: amely embernek gondja van, idővel elveti magától. Lovat látni elsüllyedni vagy vízbe fúlni: nyomorúságba esni. Lovat látni: sok jót nyersz. Lovat, szürkét, látni: gond. Lovat, feketét, elhagyni: gondtól menekedni. Lovat eladni: semmire sem jó. Lovat megvenni, vereset, fehéret és szürkét: jó szerencsét várj. Lovat téli időben patkolni látni: nemsokára valami jó ér, ha el nem mulasztod. Lovat, heréltet, látni: titkon esett kár. Lovat, vadat, tartani: ellenséged legyőzöd. Lovat, szederjest, látni: átkozódás. Lovat, gyorsat, látni: dolgozás. Lovat, feketét, látni: kegyetlenség. Lovat, fehéret, látni: öröm. Lovat, halottat, látni: nyereség és igen jó esztendő. Ló hátán nyargalni széjjel a városban: kihirdettetni. Lovon, feketén, járni: harag. Lovon, fehéren, járni: jó szerencse. Lovat, vereset, látni: nagy vígság. Lovat, megnyúzottat, látni: ellensége neki örül. Lovat, haragost, mely hámban áll, kötőféknél, megfogni: tisztbeli embert, ki neked rosszat kíván, megbékéltetni. Lóra, magasra, hágni: örvendezés.

Lopni: azoknak hitetlenségét jelenti, akikkel lakol, és veszélyt.

Ha magad lősz: szerencse, dolgaidban sok nyereség. Lövést hallani: családi bánat, többnyire fiú miatt.

Lövészt látni: semmire sem jó.

Ludat látni: tisztesség. Ludat enni: nagy haszon.

*

M

Macska. Féltékenység és lángoló szerelem. (A többit lásd Cicánál.)

Madár. Fogni: nagy szerencse, idegen vendég. Repülni látni: nem rossz. Fészkén ülve látni: házasság.

A lipcsei könyvben: éjjel repülő madarak: mutatnak gondokat, melyek nappal meggondolatlanságunk miatt gyötörnek. Láb nélküli madár: jegyez keserűséget, amelytől nem menekülünk. Páva módjára repülő madár: nagy kár. Madár a fejed felett jegyzi, hogy ellenségeid résen vannak. Nyíllal átlőtt madár: boldogtalansággá változott szerelem; de férfinak jegyez diadalt is. Madarak, amelyek körülvennének, mielőtt egy idegen város kapuján belépnénk: igen jó vásárt mutatnak. A torony tetején ülő madarak: szerencsétlen utazást jelentenek. Vállainkra repülő madár figyelmeztet egy kelepcére, amelyet ellensé­geink állítottak. Madár a kalapunkon: nagy tisztesség, meghívás lakomára. Madár az ingünk alatt: titkos szerelem. Kezünkből elszabadult madár: szerelmi csalódás. Visszatérő madár: perpatvar.

Kerner szerint: madarat tartani: nyereséges vállalat. Égbe repülő madár jegyzi, hogy csúnya gyanúba keveredet. Tollatlan madár: hideg időjárás, szenvedés, betegség. Éji madár, amely feletted repülne: jegyzi, hogy figyelő szemekkel vagy körülvéve. Madáréneket hallani: tömlöcbe jutsz. Madárral beszélni: jegyez árulást. Magányos madár magányos fán: elhagyatottság. Tört szárnyú madár: kedvetlenség. Sok madarat fogni: nagy szerencse. Madarakat látni, amelyek egymást követik: nagy veszedelem. Egyetlen madarat üldözni: jegyzi, hogy gondjaiddal magadra vagy hagyatva. Madárház: mindig gyászeset.

Fészekrakó madár: jó esztendő jele. Tüzet hordó madár: rossz aratás. Ércmadár, amely a toronyról megszólítana: törvényszéki eljárás: Zöld madár: utazás. (R. M.)

A különös álmokból: madár, amely testünkből nőne, hogy madárfejünk és nyakunk lenne, valamint madárkarmok ujjaink helyén: mutatója egy régi megcsúfoltatásnak, amelyben részünk volt elhibázott szerelem miatt. Asszonynak madarakkal együtt lenni: jegyez felejtkezést egy régi szerelemből. Fülünkben lakó madár: hírt hoz.

András napján megszólaló madár: jó esztendő. Halak havában éneklő madár: tavaszi fagyot jegyez. (R. M.)

Madártoll, ha viselnénk kalapunk mellett: jegyez megtiszteltetést. (Gvadányi.)

Madzag. Levél.

Mag. Gazdagság.

Máglya. Ha magasan lobogna: jelent korai nyarat. Ha füstöl, rossz esztendőt.

Máj. Betegség.

Ha a saját májadat ennéd, és véle úgy meglaknál, hogy többé semmi nem ízlene: mutatja életed végét. (1759.) Csirkemáj: hiábavaló futkározás egy leány után. Vadkan mája: visszatérő erő. Tehén mája: kövér asszony. (Kerner.) Májas hurka: nagy változás, hideg időjárás. Nagy máj, amely fájna: teli pincét jegyez. (Régi magyar naptár.)

Májleves: hosszú tél. (Gvadányi.)

Majom. Táncoló majom: közeli szórakozás. Fára mászó majom jegyzi ellenségeidet, akik megrontásodra törekednek. Kiáltozó majom, leánynak jegyez balgatag fiatalembereket. Majommal ingerkedni: mutatja öntudatlan megsértését jó barátunknak. Majom általában hízelgőt és hízelkedést mutat.

A különös álmokban: majommal lenni: leánynak, asszonynak egy megbánt ifjúkori szerelmet. Majom­testű férfi: közeli betegség. Majmot agyonverni: jegyez kemény nyakú ellenséget. Nagy majmot látni: asszonynak: kis öröm.

Mák. Csalódás. Mákvirág: múló öröm.

Makk. Sertéskereskedőnek: igen jó, másnak nehéz munka.

Kernerben: fejünkre hulló makk: mutat meggondolatlanságot. Makkfejű ember: idegen ember szerelme. Makkfejű gyermek: szülő nőnek jegyez fiút.

Makkdisznó: öregasszony. (1853.)

Makkoló disznókat őrizni: jegyez jó esztendőt. (R. M.)

Makrapipa. Egészség.

Malac. Minden könyvben szerencse.

Malac farka vagy füle: mutat hideg időjárást. (R. M.)

Málná (-t enni): vidámság, betegnek: egészség; leánynak: új szórakozás.

Málna, amely testünkből nőne ki: mutat új szerelmet egy fiatalasszonnyal. Málnabokor, amelyben elrejtőz­nénk: jegyez vidám házat, hová meghívást kapunk. Málnás étel: némi szerencse. Málnát szedni: mutat szép időjárást. (R. M.)

Különös álmokban. Málnaízű csókot kapni és ízével felébredni: öregembernek fiatal szeretőt jegyez.

Malom. Malmot látni: szerelmeseknek boldog szerelem, másoknak: biztos betegség idő­változás miatt.

Kerner szerint: malomban őrölni: jegyez nehéz gondokat, amelyek az évszak fordulásával beköszön­tenek. Malomkő: szenvedés, hosszú tél. Malomba menni: váratlan utazás. A lipcsei könyvben: messzi látszó malom: szerencse, gazdagság. R. M. szerint: malomban lenni és lisztes ruhában járni: hideg éjszakán hosszú, hideg időjárást, nyárban hosszú nyarat jegyez. Sok malom: sok gond. Szárazmalom: tüzet mutat. Szélmalom: látogató, aki hazugságot hoz. Égő malom: jegyzi terveink megsemmisülését. Vízimalom molnárokkal: asszonynak komaságot mutat. Fűrészmalom: tél.

Mályva: a boldogság virága.

Mámor. Jó egészség. Mámoros nő: vigyázz testi épségedre.

Mandula. Kerner szerint: háború. Édes mandula jegyzi: valahol dicsérnek; keserű mandula: betegség.

Mángorló: hideg időjárás. De jegyez valamit, amit megkívántunk. Mángorolni gyermeket vagy elevent: betegséget mutat.

Mankó. Jó barát.

Mankón járni annak, akinek arra nincs szüksége: jegyez kárt a gazdaságban, üzletben. Kereskedőnek: veszedelem. Mankós emberrel találkozni: mutat gonosz időjárást, mankós asszony: mindig háborút. Mankós állat: járványos betegség. Mankós katona: veszedelem. Rendszerint tűz által. Táncoló mankós emberek: gonosz. (1853.) Mankót elhajítani: ambó. (1833.)

Manó. Kis szerencse.

Marás (kutyától): elveszített szerencse. Marás (embertől): szerencsés véletlen. Légymarás: titkos irigység.

Marha. Jövendő szerencse. Marhahúst enni: közeli szerencse. Márványos marhahús: szerencse, amely ébredés után ér. Állott marhahús: kiadós, de messzi szerencse.

Mártás (-t enni): árulás.

Márvány. Keményszívűség. Hegyek között sok márványt látni: mutat temetést is.

Mátyásmadár (-t hallani): veszekedésbe keveredni.

Mázsa. Jókedv. Jó idő.

Mazsolát enni: szomorúság. (1853.)

Mécs. Mindig öröm.

Kernerben: mécsvilágot látni idegen házban: jegyzi elmúlt örömünket; a magunk házában: közelgő örömünket. Az udvaron járó mécsvilág: mutat tolvajt, aki meglopná örömünket. Országúton járó mécsvilág: idegen embert mutat, aki némi szerencsét hoz. Mécsvirág: tavaszodó kedvünk. Mécs téli éjszaka: disznóölést is mutat. Mécset tölteni: mutat óvatosságot. Mécset eloltani: jegyez félelmet. A padláson járó mécsvilág: igen hosszú telet mutat.

Medve. Nyereség a játékban.

R. M. szerint: táncoló medve jegyzi, hogy ostoba emberek bajt okoznak. Medvével birkózni: bátor cselekedet.

Medvefejű ember: jegyez telet, havat, hívatlan vendéget. Medvesonkát enni: reménység. Medvebőr: megtiszteltetés. Medveketrec: öröm. (1833.)

Medvékkel utazni az országúton: jegyez utazást, melyhez nem sok kedvünk lesz. (Gvadányi.) Medvetáncoltató: mutat fiatal nőt. (S. j.)

Medveketrecbe záratni: mutat nagy változást, amely egy idegen városban vár reánk. Útonjárónak medvével járni: mindig kétséges utazás. (Lipcsei.)

Megcsalni férjet: betegség, mást: szerencse.

Megcsókolni idegen embert: megszabadulás kínzó gondoktól, ellenségektől.

Megcsókolni leánynak házasembert: nem nagy szerencse. Megcsókolni egy állatot: betegség. Megcsókolni öregembert: igen nagy szerencse. (Kerner.)

Férfinak idegen lányt megcsókolni: a hét főbűnök egyike; saját szolgálóját: üdvösséges cselekedet. Anyát megcsókolni: bátorság. (R. M.)

Vándorlegénnyel csókolózni: betegség, halál. (G.)

Méh. Látni: jó jel valamely üzleti tervünkben.

Méhszúrás: mutat közeli szerencsétlenséget, valamint haragot jó barátok között. Méhraj: tűzvész. Méhkas: nagy szolgálat. Repülő méhraj: betegség, gyulladás. Zümmögő méh: híradás elveszített kedvesről. (Kerner.)

Méhrajban lenni: leánynak öregember házasságát mutatja. (R. M.)

A különös álmokban: méhek, amelyek szájunkon repülnének be, mutatnak ifjúkori emlékeket, amelyek visszatértükkel nagy fájdalmakat okoznak. Méhkirálynő, amely szívünkből táplálkozna: egy másvilágra távozott nő szerelme. Fájó méh asszony testében: szerelmi vágy.

Asszony, ha látná saját méhét: elveszíti egy meg nem született gyermekét. (Lipcsei nagy könyv.)

Mell. Jegyzi anyádat.

Kernerben: jegyzi a mell szüleidet vagy rokonaidat. Női mell: egyenetlenség.

Melled, ha tetszene a férfiaknak: mutat nagy szerencsét az asszonynak. Szőrős mell: szerencse a nők körül, gazdagság, áldás. Sebes mell: öregembernek unalom, fiatalnak igen jó. (R. M.)

Idegen asszony mellét látni kis szerencse, asszonyunk mellét dédelgetni dicsőség. (Lipcsei.) Öreg mell; régi bánat; fiatal lány melle: múló öröm. Mellen feküdni nem nagy szerencse. Mellünkön kiütéseket látni; el nem felejthető bánat jegyei. Behorpadt mell: gyermekünk halála. Mellfájás: nagy gond. Elveszített mell és szív, betegnek igen jó, egészségesnek hosszú betegség. (S. j.) – Idegen mell jegyez még idegen akaratot is, amelynek engedelmeskedünk. (S. j.)

Mellény. Akármilyen: gond.

Mén (ló). Jegyzi jövendő gazdagságunkat.

A különös álmokban: asszonynak ménló által legyőzetni: jegyez veszedelmet egy olyan ismeretség által, amelyet nem keresett.

Menny. Amely derült és napsütéses, örömünk jelvénye. Felhős mennyboltozat: bizonytalan jövendő. Nagyon kék mennyboltozat: vidám napot mutat. Égő menny: betegnek halál, egészségesnek betegség. Leesett mennyboltozat: a hét főbűnök egyike. Mennybe szállni: jegyzi, hogy eltévedtél, de megtaláltad a helyes utat.

Mennydörgés. Amelyet messziről hallunk, és esőjét látjuk: jegyzi közeli viszontlátását régi barátunknak vagy barátnőnknek. Erős mennydörgés: győzedelem ellenségünkön. Ágy alól hangzó mennydörgés: jegyez kisebb betegséget.

Hang, amelyet mennydörgésen át hallanánk, figyelemre méltó, s jól jegyezzük meg, amit hallottunk. (R. M.)

Ismeretlen mennydörgéses tájon eltévedni: útonjárónak jegyez jó vásárt, de rossz lelkiismeretet. (S. j.)

Mennykő. Amely beüt: nem teljesült remény.

Mennyország. Benne lenni és Istent látni: szegénynek nagy szerencse, gazdagnak bánat. Mennyországban látni valakit, ki a csillagokat halássza: családi civódás, bánat, irigység. Betegnek mennyországban járni: jegyez közeli gyógyulást.

Menyasszony. Vad és szegény: jó feleséged lesz. Szép és gazdag: szüleid halála.

Menyasszonyruha betegnek igen rossz, míg egészségesnek pletykaságot mutat. – Kernerben: menyasszonyt az öregek házához vezetni: jegyez nagy lelki nyugodalmat.

Menyasszonytáncot járni: mutat szomorúságot egy váratlan látogatás révén. Menyasszonyfátyol: betegnek szemfedő. Menyasszonycipő: jegyez eltévesztett lépést. (R. M.) A különös álmokban: meny­asszonyruhában szeretkezni: jegyez elhibázott életet is.

Menyegzőn lenni, anélkül hogy vőlegény (vagy menyasszony) lennénk: jegyez nagy szégyent. Lánynak pártában maradást.

Menyét: jó egészség. Hideg idő.

Méreg. Hálátlansággal fizetnek jóságunkért. Mérget venni: jegyez betegséget. Mérget hányni: mutat megszabadulást egy nagy veszélyből. – Méregfa: bánat.

Mérni. Gond. Téli idő.

Meszet lopni: vándorlás; meszet égetni látni: kár; jegyez még hirtelen haragot. Meszesgödörbe esni: kőmívesnek nagy szerencse, másnak vétek.

Meszet enni asszonynak: gyermektelenség. (1759.)

Mészáros. Sanda gyanúba kever.

Messzilátón nézni: csalódás.

Mézet enni: szomorúság. (Lásd Lépesméznél.)

Mezítláb lenni: jegyez kényes ügyet, amelybe akaratunkon kívül keveredünk. Éjjel mezítláb kertekben barangolni: mutat hideg időjárást is. Mezítláb vándorolni: változás egy vándorló révén. Mezítlábas asszony: betegség. Vízben, esőben mezítláb járni: betegnek gonoszt mutat.

Mezítelenül látni magunkat: nagyon jó.

Mezítelen férfival találkozni az országúton: félelmetes; a házban kacérság. Mezítelen asszony, aki volna idegen: búbánat, ha ismerősünk: némi szerencse. (Kerner.)

Valakit mezítelenül látni: nekünk nagy gond, az illetőnek szerencse. (R. M.)

A különös álmokban: idegen városban tartózkodni, ahol mezítelen emberek járnának az utcákon és a város kapui körül: jegyzi egy eltévelyedésünket, amelynek megadjuk az árát. Mezítelen leány: szép idő. Mezítelen gyermek: kis betegség. Mezítelenek bálján táncolni: mutat kiábrándulást egy szerelmünkből. Mezítelen öregember, aki belénk kapaszkodna: jegyzi betegségünket, amelyet legyőzünk. Mezítelen kép, amely fejünkre zuhanna: óvatosságra int egy asszonyi kelepcétől. (D. G. Gy.)

Mezítelen menyasszony: hamisság. (S. j.)

Miatyánkot mondani: közeli öröm.

Mirtusz. Amely volna aranyozva: nagy megbecsülés egy bánat után. Ezüstözött mirtusz: jól megválasztott életcél. Zöld mirtusz: leánynak közeli házasságot is ígér. (1833.)

Misét hallgatni: jó vállalkozás.

Halotti misén részt venni és az özvegyet kísérni: jegyzi, hogy rövidesen olyan asszony ismeretségét leljük, aki bánatunkra lesz. Húsvéti mise: mindig gyógyulást jelent betegnek és szerelmesnek. Karácsonyi misén Lucaszéken ülni: ha látunk valakit, jól jegyezzük meg, mert ártalmunkra lesz. Koronázási misén részt venni: mutat nagy változást házaséletünkben. (1833.)

Nagymise vasárnap: üdvös kívánság. (R. M.) Hajnali misére menni: asszonynak lustaságot jegyez, férfinak gondot. (R. M.)

A különös álmokból: ördögök miséjén részt venni és velük együtt visszafelé mondani az imádságot: jegyez igen rövid ideig érő szerelmet, amely nyomot hagy életünkben.

Mocsár. Veszély.

Mogyorót szedni: őrizkedj házibarátodtól. Mogyorót enni: hideg időjárás. Országúton mogyorót találni: jegyzi, hogy apró hízelgésekkel nagy dolgot akarnak nálad elérni. Lyukas mogyoró: aranyfüst, álom, csalódás. (1833.)

Mohán álmodni pénzről: jegyez sok pénzt.

Mókus. Váratlan öröm. Minél hosszabb a mókus farka, annál tartósabb örömünk.

Kernerben: nőtlen embernek eszegető mókus: házasságot; nősnek: gyermeket mutat.

Molnár. Szeles idő. Öreg molnár: jegyzi, hogy életünk szép napjai leperegtek.

Morzsa, amely lehullana egy gazdag asztaláról: jegyez ellenséget; szegény asztaláról: barátságot.

Mosni (patakban): megszabadulás gondtól és betegségtől. Mosónő: asszonynak jegyez hideg időt, férfinak szórakozást.

Szennyes vízben mosni: mutat további fájdalmat egy szerencsétlen szerelem miatt. (Kerner.) Vérben mosni: hentesnek vagy feleségének egészséges, másnak betegség. Holt embert mosni: vígság hosszú bánat után.

Férfiruhát mosni: asszonynak vidámság. (R. M.)

Mostoha. Váratlan segítség.

Mozsár. Gond.

Must. Szenvedélyes kívánság, amely rövidebb időn át teljesül, mint azt hinnénk.

Mustár. Útonjárónak: igen rossz előjel, másnak: kis betegség.

Muzsika vagy énekszó, amely távolról hatna a fülünkbe: betegnek gyógyulást mutat, egészségesnek némi bánatot.

*

Az alább következő álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Macska; paráznaság.

Madár: mely éjjel jár: azt jegyzi, hogy aki mit akar kezdeni, az a végét jól meggondolja. Madár, mely mezítelen: bánat. Madárszót hallani: bú és bánat. Madárfészket lelni; nagy öröm. Madár, ha ellened támad: nagy szégyen. Madár, lábatlan: nagy keserűség. Madarat repülni látni: jót jelez. Madarat fogni: levél. Madarat látni fejed felett repülni: gyűlöltség. Madarat visszajönni látni: hadakozás. Madarat tartani: nyereség a vásárban. Madarat elveszteni: háborúság. Madarat égben látni: tévelygésbe esni. Madarat látni egyedül ülni: bánat. Madarat, csonka szárnyút látni: nyavalya. Madarat kergetni: gond. Madarat látni egymást fogni: szomorúság.

Magot elvetni: dolgozás.

Majmot látni: szeretőnek szerelmet, másoknak betegséget jelent.

Makkot szedni: öröm.

Malomba szekéren menni: járást jelez. Malomban őrleni: gond.

Mandulát enni: háborúság.

Mátkát szépet látni: szülőknek halála.

Medvét látni: álnok rágalmazás.

Méhrepülést látni: tűz.

Mell, ki sebes: vénembernek gonosz, ifjúnak jó. Mell, ki szőrös: férfinak hasznos, asszonynak káros.

Mennydörgést hallani: ellenséged legyőzöd. Mennydörgés és villámlás, de nem üt: ellenségeiddel megbékülsz. Mennyütöttet látni: rossz asszonyt jelez.

Menyegzőben lakozni és táncot látni: keserves bánatod lesz, ha elejét nem veszik.

Menyecskét meztelent látni, csak konty van a fején: hiábavaló kívánság.

Mérget enni és meghalni: szerencsétlenség.

Mészárszéket látni: lakodalom.

Mezítelenül látni magát: jó. Mezítelent látni küzdeni más mezítelennel: szorgalmatosság.

Mézet enni: jövendőbeli szomorúság.

Mosdani kútból: megszabadulás.

*

N

Nád. Nádba fújni szép szerencse, jó kilátás.

Kernerben: úszó nád a vízen: mutatja elmúló ifjúságunkat. Szélben ingadozó nádas: jegyez kis változatosságot, de nem sok örömet az asszonyban. Nádasban ülni: jegyzi, hogy a fájdalmak feltalálnak, bárhova rejtőzzünk. Ám szerencsét is ígér. Nádas ház: szegény asszony szerelme.

Ingó nádszál: ingadozó szerelem. Téli nádas: mutat hosszú telet. Nádkerítés: békétlenség a szomszéd­asszony miatt. Nádiveréb: öregasszony. (R. M.)

Nádasban lakni: mutat háborút. (1759.)

Nadrág. Férfinak: uraság; asszonynak: szégyen. Nadrágtartó: keresztcsontban fájdalom.

A lipcsei nagykönyvben: bőrözött nadrág: mutat kvártélyos katonát. Szarvasbőr nadrág asszonyon: hiábavalóság. Szélben száradó női nadrág: mutat öregasszonyt. Elveszített nadrág: jegyez meghívást egy lakodalomba.

A különös álmokból: nagymama vagy anya nadrágjában járni: leánynak jegyez gyermeket. (R. M.)

Nadrággomb: árulás. (Egy olasz könyvből.)

Nap. Napsütés általában: hű szívet jelent.

Az alábbi magyarázatok valók a lipcsei álmoskönyvből, amelyet 1602ben adtak ki. Piros nap: jegyez királyságot; elfátyolozott nap: a kormányzó halálát mutatja. Égről leeső nap: veszedelem a kormányzóra. Nap és hold együtt; háborús hír.

R. M. szerint: sok napot látni az égen: mutat ugyanannyi örömteljes napot. Nap, ha házadba süt: szerencse jön bele. A hátadra sütő nap: jegyzi, hogy valahol elfelejtenek. A hasadra sütő nap: igen jó egészség. Napon heverni: jegyez kis bánatot.

Napba lépni: betegnek gyógyulás. (Gvadányi.)

Napóra. Ha pontosan látnád rajta az időt: megpróbáltatásod lesz ugyanakkor.

Napraforgó. Becsület. Tisztesség. Munka.

Napszállat, ha enyhe: bizalmat adhat későbbi évekre, ha viharos: óvakodj egy kései házasságtól. Víz felett: zsongó emlékezet, amely véletlen folytán jelentkezik.

Idegen városban napszállatot látni: jegyez megszokott lakóhelyedről való elköltözködést. Leszálló nap után menni országutakon és mezőkön: hiábavalóságok mulattatnak. Napszállatban árnyékokat látni, amelyek volnának ijesztőek: jegyzik, hogy ellenségeink nem felejtenek. (S. j.)

Narancs. Keserűség egy asszony miatt.

Náthás ha volnál: jó egészség. (1759.)

Nedv, amely testünkből folyna: mutat betegséget, amelyet nem kerülhetünk el.

Nedves arc (másé): káröröm; (magunké): elhatározás; asszony meddő marad. Nedves kéz: irigység. Nedves szemek: jegyzik, hogy másoknak okozunk örömet. Nedves ágy: szemérem, titkolt vágy. Nedves ing: hideglelés. (Kerner.)

Nedvet inni, amelyet adna egy asszony, s ez élvezetes volna: jegyez megszerelmesedést, amiért még sok szenvedésünk lesz. Betegnek adott nedv: jegyzi egészségünk romlását. (R. M.) Nedves haj: nagy gondok jegye. (Lipcsei.) Nedvet, amely volna emberé, forralni és abból vendégeskedést csapni: jelez örvendetes változást ellenségeink érzelmeiben. (D. G. Gy.) Nedves láb: mutat kénytelen utazást. (Gvadányi.)

Nedves csók: nagy féltékenység. (S. j.) A többi megfejtést nézd Lénél.

Nefelejts. Általában némi öröm. Imakönyvben: elrepülő élet.

Négy (számjegy) az ajándékozás száma.

Néma ember: jegyzi, hogy bizalmas vagy olyan emberekhez, akik azt nem érdemlik.

Nép (-et sokat) látni: aggodalmas. (1759.)

Nevedet ha hallanád hangosan emlegetni: jó üzenetet kapsz, amely segítségedre leend. (1833.)

Nevetők. Másoknak: szomorúság; nekünk: öröm.

Nimfa. Tanulónak megpróbáltatás. (1759.)

Nimfát venni: megtévedt öröm. (Kerner.)

Nótát énekelni: jegyez utazást.

Nőni látni valamit: mulatság.

Nő. (Lásd Asszonynál.)

Nős férfi. Titkos bűn.

Nőstény. Jó idő.

*

Az alább következő magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Nagy és kövér ha vagy: jó szerencse.

Nap fényét látni: bátor szívet jelent. Nap házadba ha süt: jó. Napot, vereset, látni: pénz. Napot az égből leesni látni: fejedelem halála. Napot homályosan látni: rossz hír. Napot a hold mellett látni: rossz hír. Napot sokat látni: öröm.

Némát látni: becsület.

*

NY

Nyáj. Boldog jövő.

Kernerben: nyájat őrizni: jegyzi, hogy őrizd pénzedet; nyájban lenni: mutat meggondolatlan üzleti vállalkozást. Legelő nyáj: gyermekeink öröme. (R. M.) Nyájjal vándorolni egy ismeretlen tartományban: mutat háborút. (Lipcsei.) Hazatérő nyáj: hideg időjárás. (Az orosz Zadeka Mártonból.)

Nyak. Jegyzi erősséged.

Vastag nyak: minél vastagabb, annál jobb. Nyaklánc asszonyon: ajándék egy ismeretlentől. Nyakdaganat: jegyez nevetséges, megszégyenítő helyzetet. (Kerner.)

Nyál. Minden könyvben nagy öröm.

Nyárfa. Gondtalan élet, hosszú öregség.

Nyárs: jegyez jókedvet, amely váratlanul ér.

A különös álmokból: asszonyok, ha nyársra húznának és megcsúfolnának: jegyez bánatosságot. Nyársat nyelni: hiábavalóságok foglalkoztatnak. (Kerner.) Nyárs, amely volna idegen emberé, mégis a mi testünkből nőne ki: mutatója egy jó barátnak, aki után házunk vágyakozik. (F. S.)

Nyelv. Asszonynyelvet látni férfinak: jó. (1759.)

Az orosz Zadeka Márton (álmoskönyv) szerint: ha nyelved volna tompa, becsületed veszíted asszonyod előtt egy rágalom miatt. Kernerben: hegyes nyelv mutatja ellenségeinket, akik nem szűnnek meg rágalmazni. Nehezen mozgó nyelv: betegnek jegyez halált. Nyelvet leharapni vagy megenni: szegénynek szánalom, gazdagnak gond; akinek betege van: a beteg halála. R. M. szerint: állatnyelv, amely piros és hegyes, mint a rókáé: váratlan hazugságot jegyez; széles és reszelős nyelv, mint a tehéné: váratlan hűség; kutyanyelv: sietős út. Nyelv, amelyet leányzó oly mélyen dugna torkunkba, hogy csaknem megfulladnánk: veszedelmes nő ismeretségét jegyzi.

Gvadányi szerint: hosszú nyelv, amely volna egy állaté, asszony szájában: nagy veszedelemre int.

Idegen nyelven szólnak hozzánk, amelyet nem értenénk: mutat csalárdságot. (1833.)

Nyereg. Jó otthon. Nyerges: nyeremény, haszon.

Nyers (hús). Pletyka.

Nyíl. Ellenséged megtalál.

Kernerben: nyíl: jegyez egy kellemetlenséget, amelyet nem kerülhetünk el. Nyilat ruhánk alatt rejtegetni: örökség. Nyíllal meglőnek: szerelmi bánat.

Nyilas-szőlő: szép szerencse. (R. M.) Nyilas ember: törvénykezés. Amazon nyilat lő ránk: győzedelem szerelemben. (S. j.)

Nyírfa. A szegénység fája.

Nyom, amelyet homokban vagy hóban látunk: titok nyomára vezet.

Nyomtató (ló): jegyzi megkárosodásodat.

Nyoszolya. (Lásd Ágy-nál.)

Nyoszolyólány. Vidámság. Többnyire hideg időt is mutat. (R. M.)

Nyoszolyólányt választani és vele jól szórakozni: nem jegyez különösebbet. (G.)

Nyúl. Rendszerint félelem.

Kernerben: nyulat enni: jegyez nagy pörpatvart barátainkkal. Nyulat lőni szerencse. Nyúllal versenyt futni: mutat egy nagy megpróbáltatást. Nyúl, amely ülne az országúton: hívogatás egy titkolt cél felé. Keresztben futó nyúl: szerencsétlenség. Előttünk futó nyúl: bánat, amelyet utolérünk. Nyúl a zsákban: szerelmeseknek igen jó, másoknak jelez törvényszéket.

Nyulat látni terhes asszonynak: igen nagy veszedelem. (Zadeka Márton.)

Nyúlganéj, minél apróbb, annál kisebb szerencse. Nyúlláb: utazás, meghívás. Nyúlbőr: hideg időjárás. Nyúlszőr: változás. (R. M.)

Nyulat lopni: bánat. Nyúlon nyargalni: vőlegénynek haláleset. Nyulat fogni: leányt elveszíteni, asszonyt találni. Öreg nyúl: viszontagság. Nyúlfiók: szaporodás a családban. (D. G. Gy.)

Nyulak szigetén járni vagy ott lakni: lemondás és magányos élet. (1833.)

Nyúl, amely útonjárót megtámadna: igen rossz vásárt jegyez. Házinyúl: takarékosság, de lehet tűzvész is. (G.)

Nyusztprémes mente jegyez nyugtalan életet.

*

Az alább következő magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Nyest: asszonyt jelez.

Nyelved, ha tompa: kisebbséget vallasz a feleségedtől. Nyelv, ha nehéz; betegnek halála. Nyelvet megharapni vagy megenni: rossz hír.

Nyulat látni: halálos félelem.

*

O, Ó

Obsitos. Hazugság.

Ocsú. Kellemetlenség.

Odú. Titok.

Kernerben: odú, amely lakásunk volna, s belőle kiköltözködnénk: mutat nagy megkönnyebbülést. Odú, amelyben bagoly lakna: virrasztás egy beteg mellett. Odvas fog: gyermekeink betegsége. Odvas pince: hideg időjárás.

Odvas szagot érezni, de nem tudni, merről jön: mutatja valakinek végleges elköltözködését. (R. M.) Odvas emberrel találkozni, aki tőlünk az utat tudakolná: jelzi, hogy célunktól visszafordulunk. (S. j.) Asszonyunknak odvas lehelete: jegyez közelgő betegséget. (Zadeka Márton.)

Olaj. Általában egészség. Olajat inni: betegség. Olajat valakitől elvenni: örömet venni. Olajat adni: egészségünket gyengíteni.

R. M. szerint: olajos hal: mutat utazást.

Olaj: betegnek gyógyulás. (Z. M.) Megolajozni egy testrészt: nagy könnyebbség. (G.) Olajfa: nagyböjtben áhítatos ünnep. Olajfák hegyén járni: jegyzi szenvedéseinket. Olajbogyó kereskedőnek: szerencse, másnak: fájdalom. (Lipcsei.)

Oldalszúrás. Nehéz gond.

Olló. Általában veszekedés, harag.

1759-es könyv szerint: ollót ajándékba kapni: nem nagy szerencse. Kernerben: ollóköszörűs: jegyez mulatságos útitársat. Olló, amely megállna a padlón: mutat hiábavaló várakozást egy kedves vendégre. Olló (nagy): jegyez kövér asszonyt is. Szabóolló: hideg időjárás. Kertészolló: meleg idő.

Rozsdás olló: mutat öregasszonyt is. (Zadeka Márton.) Kis olló: leányka. Olló, tű és gyűszű együtt: leánynak jegyez pártát, legénynek: háztűznézőt. (R. M.)

Ólom. Gond. Ólomöntés: szerencsés házasság.

Oltani fát: hasznos élet, megszabadulás szomorú napoktól; tüzet oltani: nem nagy szerencse; meszet oltani: elhervadó remények.

Oltár. Előtte térdelni: jegyez titkos reményeket, amelyek teljesülnek. Házasembernek oltár előtt lenni: hét főbűn egyike. Oltár mögött lenni: változás a házasságban.

Olvadás, amely András napja előtt hangzana az udvarról: kemény telet jegyez.

Olvadó vér: beteg szerelem. (K.) Olvadó jég és hó, mielőtt ideje elérkezett volna: kiábrándulás egy ismeretségből. Olvadó zsír, amelynek szagát érezzük, de nem látjuk: megfélelmesedés egy gondtól.

Opál. Ha tied: nyereség, ha másé: hamisság, árulás.

Óra. Nyugtalanság.

Ha fehér és fekete színekben látnánk: nehéz betegség. Toronyóra: hosszú utazás. A városon kívül: törvény elé idézés. Harangozó óra: idegen ember (nő) gondolata. Muzsikáló óra: csendes szerelem. Óramutató, amely olyan nagy volna, mint bajusz: nyugtalan idő. Órás: késedelem egy tervünkben. (Kerner.) Óraütés, amely több volna tizenkettőnél: jegyzi, hogy fontos dolgot elmulasztottunk. (R. M.)

Ordítást hallani, amelynek eredetét nem tudjuk, ha emberi: nagy kellemetlenség, ha állati: nehéz idő. Ha magunk ordítanánk: jegyez megkönnyebbülést.

Ordító országút: akaratlan költözködés. Ordító bástya: tömlöc. (Lipcsei.)

Ordító farkas: kár a gazdaságban. Ordítás Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után: gonosz tavaszt jegyez. (R. M.)

Orgazda. Bizonyos nyereség.

Orgonát hallani: szomorúság zavaros hírek miatt.

Betegnek, orgonazúgás: mutatja állapota rosszabbodását. Orgonázni annak, aki nem tud: betegséget mutat. Orgonát fújtatni egy idegen város idegen templomában, mutat: nehéz szolgálatot egy nagyúr vagy egy asszony miatt. Orgonázó kántor: leánynak titkos szeretőt mutat. (Kerner.)

Orgonavirág vigasztalódás virága.

Orgonavirág illatát érezni idő előtt: váratlan szerelem. (R. M.) Orgona, amely arcunkból nőne: szomorúság.

Orgyilkos. Gonosz gond, amelytől nem nyughatunk.

Óriás. Ijedtség. Óriáskígyó: kincs. (1833.)

Óriásokat látni, akik házunkhoz közelednének: jegyeznek nagy üzleti szerencsét; kereskedőnek: igen bő esztendőt; gazdának, másnak: meglepetést egy elvesztett ügyben. (R. M.)

Óriással vándorúton lenni: múló veszedelem. Óriásokkal birkózni: gyönyör. (Z. M.)

Ormány. Minél nagyobb, annál több gazdagság.

Orom. Ajándék.

Oroszlán. A jólét jegye.

Orr. Ha nagy: nagyon jó. Kis orr: kis szerencse.

Orrodat, ha levágnák: elárulnak; betegnek: halál. Orrod, ha volna kettő: veszedelembe kerülsz. (Kerner.) Orrod volna egy asszony szolgája, és mindenféle cselekedetekre használná: mutat nagy megszerelmesedést. Orrod volna, amelyet egy nő ujjával befogna: rágalmat hallasz, amelynek nem adsz hitelt. (R. M.)

Orrodon növő bibircsók: öröm. (Gvadányi.)

Orrodból növő szőr: jegyez pletykaságot szerelmedről. Vérző orr: szerencse egy meggondolatlanság miatt. Fájó orr: rossz szomszédság. Piros orr: gyomorrontás (1759.) Orron járni: elveszített öröm. Orrot fújni: tréfaság. (1833.) Rókaorrod ha volna: rövidesen megcsalnak. (Z. M.)

Orsó. Családi ünnepély. Eljegyzés.

Országot messziről látni, amely volna idegen: betegnek igen nem jó.

Országút. Útonjárónak: jegyez kénytelen tétlenséget, másnak: nem várt utazást.

Országúton menni, ahol mindenféle soha nem látott emberekkel találkoznánk: betegnek gonosz, egészségesnek változást jelez. Országút koldusokkal és zarándokokkal: diadalmas háború. Országút mellett menni, de reá nem lépni: csalárdság.(1759.)

Orvvadász. Hideg időjárás.

Orvos. Álmodnál, hogy orvos volnál: jegyez későbbi életedben sok nyugtalanságot, hely­változást, sőt szomorú vándorlást is. (Kerner.)

Orvossal beszélni, ha egészséges volnál: vidám reménység, amely megtölti szíved. (1833.) Orvos, ha barátságosan megszólít: betegség; ha hallgat: gonosz előjel barátodnak. (Kerner.)

Orvost kocsin látni: atyádfia halála. (1833.)

Orvosság. Ha keserű: gonosz rokonok ármánya; ha édes: váratlan ismeretség.

Orvosságot másnak adni: jegyez pénzveszteséget, de rövid időn belül örömteljes változást. Kanalas orvosságot nyelni: szegénynek javulás, gazdagnak veszteség. (Kerner Jusztinusz orvos jegyzete.)

Orvosság, amelyet betegségünkben soha nem látott öregember tanácsolna: meghallgatásra méltó. Orvosság, amelyet asszony ajánlana: felesleges locsogás. (Gvadányi.) Üres orvosságosüveg: méltó élet. Orvosság szép edényben: betegnek halál, egészségesnek csalfaság. Orvosságot lopni: nagy szerencse. (R. M.) Orvosságért menni: nagyon hosszú utazás. (Z. M.)

Ostort kongatni: gazdag házasság. Örökség.

Ostoros gyerek: szép időjárás. (Régi naptár.) Ostorral hajtani ökröket: siettetjük szerencsénket.

Ostya. Bűnbánat, vallomás.

Oszlop. Sok oszlop: sok becsület. Oszlopot elásni látni: nagy szerencsétlenség.

*

Az alább következő álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Okádni azt, amit ettél: gonosz.

Olajat hányni: tisztulás. Olajfát látni: nyereség. Olajat inni: betegség.

Olajat mástól elvenni: jó. Olajat másnak adni: gonosz.

Olasz nyelvet tanulni: más ember baját átvenni.

Órát hallani: öröm.

Orrod, ha nagy: jó. Orrod, ha kettő: visszavonás.

Oroszlánt látni: jó. Oroszlánt kölykezni látni: haszon.

Orcáját befedni: rossz. Orcáját vízben látni: jó. Orcáját tükörben látni: férfinak fiút, asszonynak leányt jelez. Orca, sárga: halál. Orca, szép: jó dolog. Orca, rút, mocskos: gonddal megrakodni.

Orvost látni: rossz hír.

Oskolába menni: szerencse.

*

Ö, Ő

Öblíteni jegyzi gonosz indulatok távolodását, a kívánt segítség megérkezését. (1833.)

Öböl. Remény.

Ököl. Sértés, amelynek megtorlásán soká törjük fejünk.

Ökör. Mindig valamely hírt jegyez. (1833.)

Ölben ülni mutat kellemetlenséget. Ölbeli gyerek a házastársak között pörlekedés, másoknál némi szerencse.

Ölben tartott öregember, ha szólna valamit, jól megjegyezd. (1759.) Ölben szenderegni, idegen asszonynál: halál, ismerősnél betegség. Ölbe tett kéz: nehéz munka. (R. M.) Régi szeretőnk öle, megutálkozás. (G.)

Ölelni valakit: csalfaság.

Ölelni azt, akit szeretünk, nehéz kötelesség, mást: vidámság. Öregasszonyt ölelni: szorongattatás. Ifjú leányt ölelni; aggodalom.

Ölelkező ember: árulás.

Ölni valakit: mutat megkönnyebbülést.

Ölyv. Szerencse a veszedelemben.

Öngyilkosságot elkövetni: nagy nyereség.

Őrt látni: jegyez nyugodalmas helyzetet nagy zavarunkban. Őrt állni: újdonság. Őrrel késő éjszaka beszélni: váratlan hírek. Őrt megitatni: gonosz kívánság. Őrt vízbe dobni: atya halála. (Kerner.)

Őrnek lámpásával és fegyverével menni valamely gonosz dologba: jegyzi terveink meghiúsítását. Őrnek bundájában éjszakázni: kereskedőnek mutat lopást, másnak leleplezést. (Lipcsei.)

Vámőr: csalás. Kapuőr: szegénynek gazdag rokona. Toronyőr; hajnali utazás, hideg időjárás. Őrkatona: mulatság. Tömlöcőr: vidám látogató. (1759.)

Őrrel járni s valamit vagy valakit keresni, amit elveszítettünk: jegyez fájdalmat egy látogató révén. (R. M.)

Őrség: hideg időjárás. (Z. M.) Őrségen fogva lenni: útonjárónak szerencse, másnak változás. Őrséggel veszekedni: múló kellemetlenség. Öreg börtönőrrel lenni: levél. (1833.) Őrtűz, amelyet messziről látnánk: mutat megmenekedést valamely veszedelemből. Őrház: csendes élet. (Z. M.)

Ördög. Többnyire nyereség. Ha benned volna: nagy nyereményt jegyez.

Ördögöt háton cipelni: mutat utazást, amely nyereséggel végződik. Ördögöt fogni és megkötözni: eláruljuk magunkat. Ördöggel utazni kétkerekű kocsin: viszontagság. Ördög padláson vagy pincében, aki zörögne: nagy időváltozás. Ördöggel lenni: asszonynak szomorú. (Kerner.)

Ördög az ágy alatt: féltékenység. Ördög a bakon: útonjárónak nagy szerencse. Ördög, aki szájunkra ülne: megakadályoz egy titok kimondásában. (R. M.)

Szent György éjszakáján ördöggel a mezőn járni: igen bő esztendőt mutat. Ördögűzésben részt venni: megcsalnak. (Zadeka Márton.)

1759-es könyv szerint: ördögöt játszótársnak venni: mutat jó kilátásokat; ördöggel alkudozni egy lélekre: nyeremény; marhára: rossz vásár, ördöggel vásárra menni: kereskedőnek jegyez olyan vásárt, amilyenről még hallomása sem volt, másnak mutat: kis kellemetlenséget egy útba eső asszony miatt. Kernerben: ördög mutat: változatlan szerencsét. Elsőrendű jegy: őrdöggel lóvásáron találkozni. Ördögöt zsákban cipelni és a folyóba dobni: nem jó gazdálkodás. Ördögöt lóbőrbe varrni és nyekergetni: mutat egy asszonyt, akitől bizonyos titkot tudunk meg. Ördöggel lépcsőn menni: nagy emelkedés a tekintélyben. Ördöggel korcsmában mulatni: jegyez megbékélést feleséggel, atyafisággal. Ördöggel szánkózni: nagyon vidám utazás. A lipcsei nagy könyvben: ördög, akinek volna ijesztő nagysága, teste, mint a lóé, hangja, mint a bikáé: asszonynak korai hervadást, férfinak új ismeretséget mutat. Éjszaka ördöggel járni a templom körül vagy sírkertben: örökségi per. Országúton szekerünkre kívánkozó ördög: mutat nagy késedelmet egy üzleti ügy elintézésében. Bőrkereskedőnek: betegséget. Darabontruhába öltözködött ördög: rabnak biztos szabadulás, másnak: szerencsés érintkezés a hatósággal. Katonaruhába öltözött ördög: lókereskedőnek károsodás, másnak: mutat megszabadulást egy ijesztő kötelezettségből. Papnak öltözött ördög: jegyez hazugságot egy asszony részéről, útonjárónak: nagy féltékenységet, amely miatt betörik fejét. Radics Mária szerint: ördögöt piros nadrágban látni és vele esküvőre menni: leánynak szöktetést is mutat. Ördöggel poharazni: jegyzi vakmerő tervünket egy asszony körül, amely váratlanul jól sikerül. Ördöggel együtt főzni: igen jó atyafiságba keveredni. Gvadányi szerint: ördögnek kölcsönpénzt adni: biztos jövedelem.

Zadeka Márton szerint: ördöggel lenni: mindig jó, csak karácsony éjjelén nem.

Ördög, aki rudat verne belénk: mutat nagy kitüntetést az asszonyok között. Ördög, aki fogná a lajtorját, amelyen lopni megyünk: hajnalhasadás szomorúságunkban. Ördöggel szerződést írni: szomszédunknak rossz esztendőt mutat. Ördögöt háton vinni egy bizonyos házig: jegyzi, hogy abból a házból egy nő reánk gondol. (Dálnoki Gaál Gyula gyűjtéséből.)

Ördöggel fuvarozni: asszonynak: elveszett szerelme feltalálása, férfinak: váratlan öröm, amely elfelejteti vele pöreit. Ördöggel hegyek között találkozni: egy jó barát jelenlétét mutatja. Ördöggel fára mászni és onnan messze körültekinthetni: jegyzi gazdaságunk növekedését. Padlásra zárt ördög: hosszú tél; pincében dörömbölő ördög: korai tavasz. (Szűrszabó.)

Ördögmalmot látni, amely áll: rossz esztendő; amely jár: sok fáradság jele. (Régi magyar naptár.) Ördöggel kártyázni: nagynyeremény. (V.Gy.-né.)

Öregurak jegyeznek: jó egészséget.

Kernerben: öregemberek: nagy gondokat ültetnek. Öregasszony: haragot hoz. Öreg ruha viselete: jegyez megtörölközést verejtékes munka után.

R. M. szerint: a ház körül mendegélő öregember: mindig hoz valamit. A mezőn járó öreg: elvisz valamit. Úton ülő öregember tanácsát hallgasd meg: férfi tegyen a tanács szerint, nő: az ellenkezőt. Gvadányi szerint: öregember: általában nagy időváltozást mutat. Táncoló öregember: hosszú tél, sok utazás, nehéz szükség, bánat. Sohasem látott öregember: mutatja saját magunkat.

Őrjöngő. Ha férfi: szomorúság, ha nő: vidámság.

Őrjöngő állatok: nagy időváltozást jegyeznek. (K.)

Őrölni gabonát: nagy szerencse, mást: szeles időjárás.

Őröltetni szalmát: hosszú tél. (Kerner.)

Őrmester. Igaztalanul gyanúba keveredünk.

A lipcsei nagy könyv szerint: városi őrmester: vendégfogadósnak tolvajlást mutat, másnak: vidám társaságot. R. M. szerint: verbunkos őrmester: eljegyzés felbomlását mutatja.

Örökölni. Szomorúság.

Földet örökölni: hosszú betegség, amely mindvégig ágyhoz ragaszt. Házat örökölni: kénytelen költözködés. Régi ruhát örökölni: nagy csalódás a szerelemben. (Kerner.)

Özvegyasszonyt örökölni: nagy gond.

Örvény. Rendszerint váratlan öröm. Örvénylő víz: meglepő szerelem.

Duna örvénye: régi ismerős látogatása. (1833.)

Ösvény. Jól jegyezd meg, merre fut.

Őrzőangyalt látni: veszély jegye.

Ősökkel együtt lenni: jegyez nagy szerencsét. Férfiősök: segítség a bajban. Asszonyősök: vigasztalódás.

Ősz hajú ember: állandó szórakozás. Ősz hajú asszony: hideg időjárás. (Kerner.)

Őszike (virág). Kis öröm.

Öszvér. Egészség.

Kereskedőnek öszvér nyakán függő csengőt hallani: jegyez megkárosodást. Öszvérháton utazni: mutat új ismeretséget. (Lipcsei.)

Öv, amely feloldódik: leánynak vénlányságot, férfinak agglegénységet mutat. (R. M.)

Őz. Jegyzi, hogy valakit megkövetünk.

Özveggyel hálni: igen szerencsés híradás.

*

Az alább következő megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Ökrök, ha egymást öklelik: öröm. Ökrök, ha utánad sietnek: veszély. Ökröt látni legelni: öröm. Ökröt aludni látni: nyereség.

Ördög, ha veled: nyereség.

Örömre indíttatni: versengés.

Örvendezni álmában: szomorú. Ismét: szegénynek jó. Gazdagnak: gonosz.

Ösztövér, ha vagy: veszteség.

Öszvér, ki terhet hordoz: jó azoknak, kik magokra viselnek gondot.

Ötsét látni: megcsúfolás.

Özvegyasszonnyal hálni: jó hír.

*

P

Pacsirta-szót hallani jegyez gazdagságot.

Pad. Öreg embernek: fáradtság; fiatalnak: szerencsés vállalkozás. (Kerner.)

Padlás. Rendszerint hideg időjárás.

Padláson járni: mutat halálesetet. Padlásról leesni: terveink összedőlése. Padláslyukból valakit látni: jelentőségteljes találkozás. Égő padlás: idegen ember látogatása. Padlást leszakadni látni: jegyzi örömünk végét. (R. M.)

Padláson asszonyt látni: adósság, ugyanott leányt: házasság. (Régi naptár.) Padlásunkon járó-kelő emberek: jegyeznek nagy bajt egy adósság miatt. (G.)

Padló. Jó vége egy könnyelműségnek.

Padlón feküdni: betegnek gyógyulás. Padlón járni: nagy gond. Padlót rakni: nem sikerült terv. Lángoló padló: egy elveszettnek hitt családtag visszatérése. Görcsös, régi padló: valakinek a halála, aki hozzánk tartozik. Ropogó padló: vendég rossz hírrel. Igen fehér padló: kedves asszony látogatása. Szőnyeges padló: mutat hatósági embereket. Gyékényes padló: utazás. (Kerner.)

Pajta. Fogadósnak: szerencsés, szolgának: verés. (Lipcsei.)

Pajzs. Jegyezd meg első reggeli gondolatodat, s szerinte cselekedjél.

Pala-fedő. Jókedv. Palatábla: gond.

Palack. Általában: kóborló élet jegye.

Durranó vagy éneklő palack: mutatja barátaid hűtlenségét. Melegvizes palack: betegnek gyengülés, útonjárónak: keserves találkozás. Hideg palack: elmaradó vendég. (Kerner.)

Teli palack: vándorlás, üres palack: nagy csalódás. Eltört palack: váratlan kellemetlenség a hatósággal. Esetleg betegség. Borospalack, amelyből nem folyna bor: lappangó betegség. Sok palack: gond a gazdaságban. (R. M.) Táncoló palack: öregember látogatása. Repedt palack: kacér asszony. Kis és szép palack: gyarapodás; jegyez esetleg kisleányt is. (Kálnay László.) Aranyozott palack: gyermeket jegyez gyermektelennek, másnak: sok kiadást. (Kis Böske.) Elérhetetlen palack: szomjasnak nagy megkönnyebbülés. (G.)

Palacsinta. Kellemetes vendég. Esetleg katona.

Palánk. Levél.

Pálca. Családi kellemetlenség.

Pálcás ember, aki jönne udvarunkba: rossz hír. Pálcás emberrel együtt járni: mutat közeli tömlöcöt. (1833.) Nagy pálca asszony kezében: nagy kívánság kicsiny eredménye. Kis pálca: megelégedett élet. (R. M.)

A különös álmokban: asszonyoktól megpálcáztatni és velük jól érezni magunkat: mutat gyötrelmes szerelmet. Asszonynak férjétől pálcaütést kapni: boldog szerelem.

Pálinka. Utazás. Néha a másvilágba.

Pallér. Bosszúság egy veres ember miatt. (1833.)

Pallos. Ha kezünkben van: veszedelem; máséban: jó barátság. (K.)

Pálmafa levelei között elrejtőzni: jegyzi; hogy nagy társaság előtt váratlan kitüntetés ér. Pálmát vinni: szerencse.

Palota. Ha másé: irigység, ha miénk: hízelkedés, gond és fájdalom. Palotát rombolni: elveszített tekintély. Palotába menni: félelem. (1833.)

Pamlag. Amelyen üldögélünk: jegyzi mindennapi életünket, amelyen fekszünk: jegyzi különös vágyainkat. Pamlagon hanyatt feküdni: egy nő szerelme, amelyet elérünk. Pamlagról leesni: kiábrándulás egy megnyertnek hitt szerelmi összeköttetésből. (1833.) Idegen pamlagon heverni: mutatja asszonyunk hűségét. Ha asszonyunkat látnánk idegen pamlagon: felesleges féltékenység. Asszony és férfi a pamlagon: zavaros élet. (R. M.)

Pamut. Legombolyítani: nem nagy szerencse. Üzletes embernek: károsodás. Pamutot szedni: tisztelet.

Panaszkodni valakinek: közelgő öröm.

Páncél (-t viselni): tolvajság. (Kerner.)

Pandúr. Rendszerint: hideg időjárás. Annak, kinek oka van a pandúrtól félni: könnyebbülés. (1833.)

Kernerben: asszonynak: kellemes szórakozás. Pandúrt fogni: veszedelem egy vásár miatt. Lókereske­dőnek: jó vásár.

Pántlika. Rendesen adósságod jegyzi.

Az 1759-es könyvben: pántlikát mérni, minél hosszabbat, antul nagyobb kellemetlenség. Pántlikát venni: hű barátnő. Pántlikát hordani: pletykaság. Piros pántlika: tánc; zöld: remény; fekete: gyász.

Radics Mária szerint: pántlikába öltözködni, amelyből mezítelen testünk látszana: leánynak szerelmi sikert, asszonynak elárulást mutat. Ugyanott: pántlikás giliszta szerelmeseknek: nagy kiábrándulást is jegyez. Sok pántlika: sok szerető.

Pántlikás szíved: rongyos kötőfék. (Szűrszabó.) Pántlikát kapni idegen férfitól: leánynak nagy szerencse, asszonynak szomorúság. Elveszített pántlika: elveszített szív. (Kerner.)

Pányva. Káros utazás.

Pap. Betegnek: gonosz.

Papagáj. Tréfa. Nagy uraság.

A „lipcsei nagykönyvben”: papagáj, amely megharapna: irigy barátnőt jelez; beszélő papagájt hallani: gonosz gúny. Papagáj asszony kontyában: áruló levél.

Papír. Írást hoznak: amely nem okoz örömet. Papírra írni: vigyázat adósaidra. Papírt lobogtatni: nagy károsodás.

Paplant kiteríteni: bátorság. (1833.)

Paprika. Bosszúság minden könyvben.

Papucs. Jókedv.

Lipcsei szerint: asszonytól papucsot kapni: mutat rövides szerelmi boldogságot. Asszonynak férfitól papucsot kapni: házasságtörés. Papucsot venni: utazás, lopni: bátorság. Papucsban járni: zavaros idő.

Kernerben: piros papucs: jegyez víg, szőke asszonyt, fekete papucs: szomorú, barna asszonyt. Elveszített papucs: elveszített szerető. Új papucs: új szerető. Papucsos férfi: rossz hír. Régi papucs: nem teljesülő vágy. Szomszéd papucsa: költözködés.

Parádé. Látni: szorongatott helyzet; benne részt venni: félelem adósság miatt.

Paradicsom. Gondtalan élet.

Paradicsomot inni: férfinak nevetséges, asszonynak: hónapszám. (K.) Paradicsomot befőzni: nagy öröm a háznál. Paradicsomot szedni: szeretőt cserélni. (R. M.)

Parafa-dugó. Jó jegy.

Paraj (-t enni): hosszú öregség.

Paraszt. Rendszerint időváltozás.

Az 1759-es könyvben: paraszt, ha megcsalna: kigúnyolnak; parasztnak eladni valamit: hosszú élet; paraszt, aki kergetne: biztos örökség; paraszttal beszélni: önhittség. Radics szerint: öreg parasztasszony: nagy veszekedés; fiatal parasztasszony: jegyez dolgos, jó feleséget. Parasztszobában lenni: minden jóra fordul.

Parasztokkal veszekedni: nagy uraság. Parasztot deresre húzatni: ajándék. (1833.) Gvadányi mondja: huncut a paraszt, miként egy araszt.

Parázs. Harag.

Párbajt vívni: elveszett ügy. Asszonnyal: rágalom.

Párduc. Az öröm jegye.

Parittya. Haszontalan fáradság. (K.)

Párna. Valakinek nagy gondot, szomorúságot okozunk. Párnán aludni: rejtett fájdalom. Párnát ajándékba kapni: gond jön a házhoz. Párnát vízen úszni látni: megkönnyebbülés. Kemény párna: rabság. Pelyhespárna: gazdag asszony. Párnás szék: betegség, harag. Szennyes párna: pletyka.

Paróka. Keserűség.

Parton járni: utazás. Parton ülni: elért cél. Parton guggolni: nyugtalanság.

Pástétom. Általában: betegség.

R. M. szerint: lúdpástétom: szegénynek további nyomorúság, gazdagnak: unalom. Kernerben: pástétom­sütő: mutat felbomlott eljegyzést is.

Pásztor. Hír. Kár.

Az 1759-es könyv szerint: öreg pásztor: nagy időváltozás, fiatal pásztor: szomorú hír. Több pásztor: igen jót jelent. R. M. szerint: pásztor volnál, és nyájadat elveszítenéd: mutat nagy csalódást, amely meg­rövidíti életedet. Pásztor után járni: asszonynak hiábavaló szerelmi vágy. Pásztorkunyhó: szegénynek igaz szerelem, gazdagnak: boldogtalanság. Pásztortűz: öregembernek gyógyulás, leánynak: betegség. Pásztorcsillag, amely szólna hozzánk: elhagyott szülőföld.

András napján járó pásztor: rövid telet mutat. József napján beszegődő pásztor, ha öreg: káros esztendő, ha fiatal: sok eső. Pásztort megverni: igen nagy öröm. Pásztorokkal lopni járni: állatbetegség. (Régi magyar naptár.)

Pásztorbot útonjárónak: pihenést, másnak: vándorlást mutat. Pásztorokkal enni: zavaros esztendő. Pásztorral az úton menni: jó tanács. (Szűrszabó.)

Pata. Levél.

Patak, mely folyik: panasz; mely zavaros, és a házba folyna: nagy veszedelem és szomorúság; ha azonban tiszta a vize: közelgő jólét. 1759.)

Lassú patak: lusta asszony, lusta szolgáló. Sebes patak: árulás. Mély patak: hamis barátaid vannak. Halas patak: jó vásár. Patakban járni: elfelejtkezés. (R. M.)

Patak, amely szívünkből folyna: mutat elhagyottságot, szegényedést. Patak, amely az ágy alól kifolyna: egy asszony boldogsága függ tőlünk. Patakból inni, amelynek nem volna tiszta vize: egy asszony rabsága. Patakon átgázolni, anélkül hogy nedves lenne lábunk: egy szerelem elmúlása, amely még sokszor eszünkbe jut. (S. j.)

Patakban fürdeni: betegnek gyógyulás. (Kerner.)

Patkány. Ellenség.

Patkány, amely megharapna, szerelmi féltékenység. Patkánycincogás: hideg idő, családi perpatvar, kacér asszony. (Kerner.)

Páva. Ha kiált: szerencsétlenség.

Kernerben: páva mellett szolgálni (lánynak): jegyez kellemes ismeretséget. Repülő páva: kis öröm, amelyért nagy kamatot fizetünk. Napon sütkérező páva: veszedelem egy asszony hiúsága miatt. Pávatoll: haláleset. Pávatoll, amely külsőnket díszítené: tömlöc. Döglött páva: öregasszony szerelme. Páván lovagolni: nagy megszégyenítés egy szerelmi kalandon. Pávával lenni asszonynak: jegyez szorgalmas férjet; leánynak: közönséges szeretőt. (R. M.) Pávát böjtös napon enni: gonosz. Pávatollal játszódni: ingerlékenység. Alvó páva: csábítás. (1833.)

Pázsit. Kalandos élet.

Pecér. Botlás. Veszély.

Pecsenyét enni szegénynek: szomorúság; gazdagnak betegség. (1833.) Pecsenyebort inni: gond.

Pecsenye, amely volna vadból, és íze, szaga nagyon jó: szegényedés. (G.)

Pecsételni. Szerelmeseknek igen jó, másnak: veszteség.

Dugaszt pecsételni: bánatot felejteni. Levelet pecsételni: jegyez ingadozó szerelmet. Nőt lepecsételni: csalódás. Pecsétet törni: félelem egy adósság miatt. Vörös pecsét: atyafi halála. (R. M.)

Király pecsétjét feltörni: bátorságunk révén bajból menekedünk. Régi papirosokat újra lepecsételni: gond, pör, utazás. (G.)

Pehely. Betegség. Pelyhes kabát: titkos szerető. Vadkacsa pelyhe: kedves vendég.

Pelyhes ágy: gazdag asszony. (K.) Legénypehely leánynak: szomorúság. Leánypehely: álmatlanság. (R. M.)

Pék. Gondtalan élet.

Pékkel sütni valamit: felbontott eljegyzés. Péklapáton ülni: jó barátság. (R. M.) Péknek címerét látni és megéhezni: útonjárónak szerencse egy idegen városban; másnak: teljesülő kívánság. (K.)

Pelikán. Mindent lebíró szerelem.

Penész. Mindig pénz.

Penna. Gond.

Péntek. Vendégség.

Nagypénteken erdőben járni, fészket szedni vagy folyóparton időzni: jegyez sok szerelmi csalódást ez évben. Nagypénteken templomban lenni: anya halála. Nagypénteken mosni: szomorú húsvét. (R. M.)

Pénteken húst enni, lerészegedni vagy paráználkodni: szomorú szombatot jegyez. (Lipcsei.)

Pénteken szélfúvás vasárnapig tart. (Régi naptár.)

Pénz. Általában nem jó jegy.

Kernerben: pénzt találni: jegyez menekedést egy nagy károsodás elől; pénzt lopni: civakodás a családban; pénzt verni: hiábavaló munka; pénzt hamisítani nagyon jó és elsőrangú jegy.

Pénzed, ha van: kicsapongás. Pénz a kézben: új öröm elveszettnek hitt egészségedben. Sok pénz: kár a ház körül. Pénzt valakitől kapni: minden oldalról ellenséggel vagyunk körülvéve. Pénzt keresni és nem találni: szerencse a szerelmedben. Pénzt elveszíteni: vállalkozás, amely jóra fordul. (R. M.)

Pénzt asszonyodnak adni: igaz szerelem; más nőnek: gond. (Gvadányi.)

Pénzt fényesíteni: jegyez hideg időjárást. Pénzt oszlopokba rakni: ahány oszlop, annyi bánat. Pénzen vett gyerek: jó vásár. Pénzt zsákban hordani: tömlöc. Pénzt ásni: váratlan találkozás. Régi pénz: jegyzi atyádat vagy anyádat. (Szűrszabó.) Pénzt elásni: zavaros idő. Pénzt folyóba dobni: hasznos munka, jövedelem. Pénzt szegénynek adni: károsodás. (1833.)

Pénzt a földbe vetni: gazdának nagyon jó, másnak betegség. (Régi naptár.)

Pénzen tyúk módjára ülni: felbomló barátság. Pénzt szélben szellőztetni: nyugodalmas élet. Pénzen asszonyt vagy leányt venni: szegény öregség. (D. G. Gy.)

Pénzt nyerni: nagy gond. Pénzt a földre szórni: rosszullét. Pénz, amely bűvész keze érintésére testünkből kijönne: mutat megnyugvást egy fájdalmas szerelemben. Pénzt okádni: halál. Pénzt az árnyékszékben hagyni: elveszített szerelem. Pénz és sár összekeveredve: boldog szerelem. (F. S. gyűjtése.)

Pénzes ember: leánynak szomorúság. Pénz, amely fülünkben nőne: jegyez szomorú hírt szerelmünkről. Orrunkon növő pénz: gazdag asszony. Hasunk, ha pénzzel volna telve: jegyzi egy nő pazarlását. (S. j.)

Sok pénz, amelyet nem tudnánk megolvasni, kereskedőnek: sok adósságot, másnak: apró bajokat. Elveszített pénz egy idegen város kapujában: szerencsés pört vagy ott jó ismeretséget mutat. Pénzt mérlegen vagy literben mérni: nagy betegség. Szagos pénz: egy asszony szerelme. Rongyos pénz: gazdag öregség. Pénzverő: szomorúság. (Lipcsei.)

Pénzes láda, ha teli: rossz esztendő, nyavalya; ha üres: családi szaporodás. Bezárt pénzes láda: jó remény. Országúton talált pénzesláda: hiábavaló utazás. (K.)

Pénzes erszényt találni: jegyez új ismeretséget. Üres pénzes erszényt találni: adósság. Elveszített erszény: gazdag házasság. (R. M.)

Perbe jönni: árulkodás, amelynek nem kell hitelt adni.

Perec. Jó vásár.

Perecet sütni: jegyzi valakinek (atyafinak) az utazását. Perecet vásárfiának leánynak adni: megszerel­mese­dés. Vasperec: jó változás. (Kerner.)

Vasperecben ülni a piacon: ellenségeid megszégyenítése. (Lipcsei.) – Perecet törni: bátor tett. (R. M.)

Pereces trombitáját hallani: kellemetes hír.

Persely. Szegénynek becsület; gazdagnak betegség.

Templomi perselybe nem adakozni: mutat változást a házaséletben. Perselyt törni: bátorság.

Pete. Betegség.

Petefészek, amely fájna: gyulladás, szomorúság. (R. M.)

Petrezselyem. Rövid rosszullét.

Pézsma jegyez szerencsét.

Piac. Jó jegy.

Piacra menni, de ott nem vásárolni, szerelmeseknek: jó; másoknak kis bosszúság. Piacon árulni valamit: elfecsegett titok. Piacon halat venni: ájtatos cselekedet. Piaci veszekedésben részt venni: csendes élet. (R. M.) – Piaci kosár: elfelejtett szerető. (K.)

Piacon mindenkit megszólítani és titkos szerelmünket elpanaszolni: szerelmi boldogság. (S. j.)

Pikkely (halé): sok pénz.

Pince, amely volna nagy és magas: jegyez költözködést. Szűk és sötét pince: rossz házasság.

Pincébe menni András napja után: jegyez obsitos katonát; András előtt: betegséget. (1833.) Pincébe rejtőzködni: szerelmi bánat. Pincében bort kóstolni: múló betegség. Pincét törni: jó cselekedet. (K.)

Pincéből muzsikaszót hallani, mintha ott kísértetek mulatnának: hír a fejedelemről. (Lőcsei.)

Pincér. Fogadósnak jegyez lopást, másnak: vidám társasélet.

Pióca. Mellfájás.

Pipázni. Csalódás.

Égő pipa: hideg időjárás. Törött pipa: ajándék. Pipaszár: asszonynak jó jegy. Pipaszurkáló: jegyez herélőt, aki disznainkhoz jő. (Kerner.) – Pipát lopni: bátorság. (R. M.)

Pipacs. Vendég.

Pipacs, ha nő álmodba: jegyez változást.

Piros ruha: harag. Általában piros szín: szerencsés szerelem. Igen piros arcot látni: haláleset. Piros lábú asszony: utazás. Piros alkony vagy hajnal: szélvész. (R. M.) – Ha valamely testrészünk volna igen piros: szerelmi vágy.

Pirosat köpni: igen egészséges. Piros bor: útikaland. Piros házba lépni: rossz nő ismeretsége.

Piszokba esni: igen nagy szerencse. Piszoktól tisztálkodni: elválás egy jó baráttól. Piszkot enni: pénz.

Pisztoly. Harag jegye. Pisztolydurranás: kiábrándulás.

Pisztráng. Egy régi kívánságod teljesül.

Pitypalaty. Árulás.

Plajbász. Gond.

Ács plajbásza; tűzkár. (K.)

Plébános. Csendes élet. Eső.

Pocak. Gazdagság, pénz.

Poggyász. Ha nagy: haláleset; ha kicsi: fáradalmas élet.

Pofon. Házasok között jegyez nagyon jó egyetértést.

Pofont kapni: jutalom. Férfit pofon ütni: féltékenység, nőt: megszerelmesedés. Nagy pofont kapni: ambó. (1833.)

Pogácsa. Hosszú út, amelyből tán nincs visszatérés.

Hamupogácsa: utazás szeles időben. Olajpogácsa: hosszú tél. Kemény pogácsa: rossz látogatás. (1833.)

Pók. Minden könyvben szerencse áll mellette.

Pókot agyonütni: távol lévőt megsérteni. Pókháló: szerencsés szerelmi viszony egy gazdag asszonnyal, amely nem végződik házassággal. Pókháló jegyez még vérzést is. (R. M.) Padlásról leereszkedő pók: mutatja őszi időnket. Tőlünk elfutó pók: jegyzi egy gondolatunkat, amelyet szeretnénk valakivel közölni. (S. j.)

Pokolba menni: nagy kár háziállatainkban. Poklot messziről látni: kincskeresőnek igen jó, másnak: szegénység. (K.)

Pokróc. Sértés.

Pohár. Csalás.

Törött pohár: ismerősünk halála. Pohárköszöntő, amely hízelegne: verekedés a korcsmában. Pókhálós pohár: jegyzi atyánkat; belőle inni: vigasztalódás. Kis pohár: kisleány. Öblös pohár; öregasszony. Pohárból megszólaló ital: betegség. (1833.)

Polyva. Szorgalom. Hideg időjárás.

Polkát járni: asszonynak jegyez idegen férfit. (Lőcsei.)

Pólyás baba. Kis öröm.

Por. Perlekedés. Portörlő: kis mulatság.

Porcelán. Könnyek jegye.

Pondró, amely tőlünk menne: jegyez rágalmazást; betegnek: nehézséget. Pondró, amely felénk jönne: kiábrándulás egy szép reményből.

Pondrós húst enni: jegyez sok pénzt. Pondró: asszonynak jegyez még öregembert is. Pondrót nyelni: leánynak szívfájás. Eltaposott pondró: ellenséget mutat. (R. M.)

Ponty (-ot enni): szerelmeseknek élvezet, másoknak: fennakad egy fecsegő miatt.

Nagy ponty, amely elnyelni akarna: asszonyi üldözés szerelem miatt. Ponty, amely tőlünk menne: elveszített gyermek. (R. M.) Potykát venni, amely kezünkből ki akarna ugrani: jegyez kacér asszonyt. (S. j.)

Posta. Betegnek jó; egészségesnek kellemetlen. (1833.)

Postás, ha a házba jön: szerencse, ha elmegy a ház előtt: szerelmi csalódás. Postamester: jó tanács. Postakocsi: elmaradt látogatás. (Kerner.) Postakocsin utazni: elbúsulni egy eldobott szerető miatt. (R. M.) Postakürtöt hallani: Leánynak jegyesség, férfinak találkozás. Postát vinni: meghívás lagzira. (G.) Postás, ha szólna valamit: tedd ellenkezőjét. (Zadeka Márton.)

Posztó. Minél finomabb, annál jobb.

Rabok posztójában járni gazdagnak: harag, szegénynek: jutalom. Gácsi posztó: időváltozás. Abaposztó: szegény, de boldog házasság. Német posztó: vőlegénység. Bársonyposztó: tömlöc. Posztót venni: örökség. Posztókereskedőnél járni, de nem venni: betegség, halál. Posztóssal utazni: betegség elkerülése. Posztót lopni: hosszú, boldog élet. Posztót mérni: nagy csalódás. Posztót ollóval nyírni: elvágott boldogság. (1833.)

Pózna. Nagy küzdelem kis eredményért.

Pöröly. Szerelmeseknek: jegyez szülői beleegyezést. Másnak nehezen elérhető célt.

Pöszméte. Veszekedés a szomszédsággal.

Prédikáció. Titkos szerelem.

Prém. Örökség. Szép vagyon.

Prémes állat: hideg idő. Asszonyprém: szerelem. (R. M.)

Prés. Borprés: kis utazás hideg időben. Betűprés: falusi embernek idézése a városba.

Asszony által préseltetni: kiábrándulás. Présben lenni: megkönnyebbülés. Prést venni: hosszú élet. (1833.)

Pulyka. Harag. Hideg időjárás.

Pulykát lopni: jegyzi, hogy könnyelmű ígéretet tettél egy asszonynak. Pulykát enni: gazdag asszony szerelme. Pulykát őrizni: leánnyal játszadozni. Pulykának fejét elvágni: szomorúság, kiábrándulás. (R. M.) Pulykarikoltás: táncmulatságba hívnak. Dalfüzér, tánciskola. (1833.) Pulykát vinni valakinek: asszonynak mutat katonai ismeretséget; férfinak: pörösködést. (Zadeka.)

Pulykataréjt viselni arcunkon: egy nő gúnyt űz szerelmünkből. Pulykát kergetni: elért szerelem. (S. j.) Vadpulyka: utazás. Pulykamell: jó asszony. (Gvadányi.)

Púp. Büszkeség.

Púpos ember: bolondság; asszonynak: gonosz kívánság. Púpot vinni: baj a bíróságnál. Púpot érinteni: nagy nyeremény. Púp, amely volna hasunkon: nőnek szerelmi kínszenvedés, férfinak: kiábrándulás. Púpos asszony: váratlan felhevülés. Táncoló púposok: betegnek nehézség, egészségesnek: öröm. (S. j.)

Puska. Elsütni: rossz, irigység. Puskával vadászni menni: hűtlenség. Puskát tölteni: szerencsétlen szórakozás. Szép puska: szerelem. Puskával járni: gonosz gondolatok jegye. Légy víg.

Puszta. Ha kopár: hiú remény. Ha zöld: szerelem.

Puttony. Harag.

Pünkösd. Istenáldás.

Püspök. Megnyugvás.

*

Az alább következő álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Pálmafaágat viselni: tisztességet jelent.

Pálcán járni: betegség.

Pápával beszélni: becsület.

Paradicsomban lenni: nagy öröm.

Párducot látni: vitézzé lenni.

Pázsit, mely zöld: télben nem jó, nyárban jó.

Patakot, zavarost, látni házadba befolyni: gyulladás vagy szomorúság.

Patakot tisztán látni házadba befolyni: sok jóval bővelkedést jelent.

Patkányt látni: harag, szégyen.

Pásztort látni, ki a csordát elvesztette: téged megcsalnak. Pásztorokat látni: jó.

Pellengérben állani: szegénynek is szégyen.

Pénzt mástól elvenni: háborúság. Pénzed, ha sok vagyon: kárvallás.

Pénzt látni vagy kézbe venni: új öröm. Pénzt, ha valaki ad: ellenségedtől dolgot várj. Pénzt, ha valaki marokkal ád tenéked, és te nem látod a pénzt: öröm. Pénzt találni, melyet mások vesztettek el: nagy nyereség. Pénzt kondérral találni, melyet mások dugtanak el, azt felvenni s nyereségnek tartani: egyebek a te dolgodat bánják, szerencsédet irigylik.

Pincébe menni: félelem. Pincéből jönni: szorgalmatos gond.

Pogácsát enni: rossz kedv.

Pokolba menni: marhánkban kár.

Poklos embert látni: komor kedv.

Pókkal álmodni: bánat.

Pókot megölni: jót jelent.

Pöszmétét látni: sok marhát jelent.

Puszpángfa: férfiaknak és asszonyoknak közönséges bajokat jelent.

*

R

Ráborulni: anyára boldogság; apára boldogtalanság. Egy sírhalomra: új szerelem. Holtra borulni: titkos szerelem. Feleségre: nagy féltékenység. (R. M.)

Ráesni valakire: nagy kellemetlenség. (1883.)

Rágyújtani a pipára: esküvő. (1759.)

Rabnak lenni: öröm. Rabok lánca, mennél hosszabb, annál jobb. Rabnak lenni betegnek: nagy könnyebbség. Rab madár: bánat.

Rabló. Általában nyeremény.

Rablók közé keveredni és velük cimborálni: nagy tisztesség. Rablók, ha megrabolnának: megtalálod nyugalmadat. Rablók, ha megütnek: örökséget kapsz. (Kerner.) Rablók, akik a ház falát ásnák, hideg időjárást hoznak. (R. M.)

Rabló, aki egy nő szerelmét rabolná el: jegyez asszonynak sírást egy szerelmi csalódás miatt, leánynak sápadtságot. (Zadeka.)

Rács. Veszekedés. Rácsos ablak: szép idő.

Rágni valamit: nagy mulatság.

Lánynak olyasmit rágni, amit nem ismer: kis bánat. (R. M.)

Ragasztani. Veszedelem.

Város kapujára hirdetést ragasztani, amelyben szégyenünket hirdetnék: nagy megtiszteltetés. Ha örökségünket hirdetnék: szegénység. (Lipcsei.)

Ragyás ember: nagy szerencse. Ragyás asszony: szerelmi élvezet.

Rajz. Gond.

Rák. Mindig ellenfélt mutat.

Rákos betegség: szerelmi kín. Arcon levő rákos betegség: váratlan csók, amely kellemes. Rák módjára járni: nagy dicsőség egy kellemetlen ügyben. (Kerner.) – Rákot nyelni: zavaros idő. Rák, amely ollójával megfogna: jegyez siránkozó asszonyt. Rákfarok, amely torkunkban mozogna: fájdalmas szerelem. Rákleves: boldog vágy. (R. M.)

Ráma. Képráma, ha benne saját képünk van: becsület. Hímzőráma: gond, hideg idő.

Ránc az arcon: öröm jegye, amely öröm hátralévő életünkben meglátogat. Ránc a hason vagy mellen: asszonynak jegyez utolsó szerelmet.

Ráncos arcú ember: leánynak vőlegényt hoz. Ráncos arcú asszony; aki idegen volna: hírt mond kedvesünkről. (1833.) – Ráncos szoknya: szerelem. Ráncos csizma: hosszú utazás.

Rántott csirke: jókedv. Rántott hal: szegénység; böjtben: egészség.

Rántotta: eljegyzés.

Ráspoly jegyzi egy nem békélő haragosunkat.

Nyelvünk ha volna éles, mint a reszelő: pletykaságba keveredünk. (R. M.)

Ravatal (-on feküdni): nagyon kellemes változás a közeli jövőben.

Ravatalt látni: örökség. Ravatalon feküdni egy asszony mellé: eltávozása annak, akit szeretünk. (K.)

Rázni fát: bátorság. Szoknyát rázni: bolha vagy titkos gondolat.

Regényt olvasni: lustaság. (1850.)

Rekettyésben járni: töprengés egy titok felett.

Remete. Minden könyvben jó jel.

Remete csengettyűjét hallani: jó életű emberek közé jutunk. Asszonynak remetéhez közeledni: parázna­ság. Remetét táncolni látni: zavaros idő. (Kerner.) – Minél vénebb a remete, annál jobb jegy. (G.) Remete, ha súlya hat font: leánynak kellemetes fájdalom. (G.)

Répát enni: jegyez rossz esztendőt, amelyet szerencsésen végigélünk. (1850.)

Répaföldön járni: kis haszon. Répaföldet mívelni: jegyez menyasszonyt, aki másra gondol. (1833.)

Repce. Mindig civakodás.

Repedés. Testünkön: megcsalt szerelem. Falon: gonosz. Poháron: rágalom. Tükrön: öregedés.

Repedt fazék: öregasszony. (Gvadányi.)

Repkény. Hamis barátság. Repkényt ültetni: civakodás a barátnővel.

Repülni háztetők felett: szegénység; víz és mező felett: gazdagság. Toronyra repülni: gonosz ítélet.

Részegség. Kellemes órák várnak ránk.

Részeg ember: ternó. (1833.) – Részeg asszony: megsértenek ott, ahol legkevésbé várnád. (R. M.)

Rémület. Betegnek: gyógyulás; egészségesnek: levertség.

Rét. Öröm.

Retket enni: férfinak jegyzi ereje visszatérését, asszonynak: szerelme megújhodását.

Fekete retket enni: lakodalomba menni. Piros retek: egészség. Retektől böfögni: egészségesebb leszel. (R. M.) – Retkes láb asszonyon: gond és bús gondolat; férfin: utazás. (G.)

Rétest enni: jegyesség. Rétest húzni: elhúzódó lakodalom. Rétest sütni: elmaradt vendég.

Rétest találni a mezőn vagy országúton: parázna ismeretség. (G.)

Réz. Némi kár.

Ribiszke. Kisleány.

Ribiszkét szemenként enni: elmulasztása egy kínálkozó örömnek. (G.) – Arcunkon vagy testünkön növő ribiszke: elfecsérelt szerelem jelképe. (F. S.)

Rigó. Öröm.

Sárgarigó: kedves asszonnyal ismerkedünk meg. Fenyvesrigó: utazás. Rigót áruló ember: pletykaság. Rigófütty: asszonynak új ismerős, férfinak váratlan szerelem.

Robbanást hallani: szerelem.

Róka. Csúnya tréfaság.

Rókát fogni: leánynak házasság, asszonynak tilalmas dologba keveredni. Kis róka: szívlopás. (R. M.) – Ugató róka: időváltozás, hosszú ősz. (Régi naptár.) – Rókát lőni: kár a gazdaságban. Rókázni: bátorság. Rókatáncot járni: országúti szerelem. (G.)

Rokka. Asszonynak: becsület, férfinak: szégyen.

Rokkát pörgetni: jegyez eljegyzést. Hideg időjárást. Álló rokka: jegyzi anyánkat. (R. M.)

Rokont (öreget) látni: mutat hosszú életet.

Rokonnal civakodni: örökség. Rokont sírva látni: szerencse; nevetni látni: közeli betegség. (1833.) Rokonasszonnyal szerelmeskedni: lakoma. (Z. M.) Rongyos rokon: pénz áll a házhoz; büszke rokon: pénz elmegy a háztól. Sógorasszony (ha fiatal): öröm; ha öreg: szeleltetése az ocsúnak. (R. M.)

Rom. Bánat.

Romban lakni: elhagyottság. Romba dőlt várost látni: járvány.

Rongy. Szerencse.

Piros rongy: mutat cigányasszonyt. Rongykereskedő: hideg időjárás. (1759.)

Rorátéra menni: kellemetes híradás. (1833.)

Rosta. Régi per.

Városi embernek: adósság. (K.) Rostálás jegyez még szeles időt is.

Rostély. Rajta feküdni: félelmetes gond.

Tüzes rostély (Kernerben) orgazdaságot jegyez. Rostélyost enni: útonjárónak mutat szerencsés utazást, másnak hiábavalóságot. (R. M.)

Rozmaring. A jó hírnév virága.

Rozs. Jólét.

Rozsföldön járni: mutat gyermekáldást. Rozs, amely fülünkben nőne: jó hír gazdának, másnak sebhelyes betegség. Rozsot őrizni: hideg időjárás. (Z. M.)

Rózsa. Szerelmesek virága.

Virágzó rózsa: szerelmeseknek nagyon jó jegy; másnak: kellemes találkozás. Rózsatövis: fájdalom, amelyet annak okozunk, akit szeretünk. Ajándékba kapott rózsa: jegyzi egy távollevőnek gondolatát. Hervadt rózsa: elfelejtenek. Rózsát ruhánk alá dugni: erélyes cselekedet. Rózsaillat: váratlan szerelem. Sárga rózsa: a titkos szerelem jelvénye. (R. M.)

Rózsaolaj: leánynak jegyez ismeretséget egy útonjáróval. Rózsafával verést kapni: szerelmeseknek szokatlan öröm; másoknak: sóvárgó kívánság. (Kerner.)

Fehér rózsa: ártatlan leány szerelme. Rózsát kötni: vigasztalódás. Rózsában járni: némi bánat. Rózsa, amely szájunkon nőne ki; szerelmi vallomást hallunk. Rózsa, amely egyéb testrészünkből nőne: jegyez gyermeket. Rózsaszüret: némi szomorúság. Rózsát enni: mutat kiélt szerelmet. Rózsakoszorú: betegnek halál, lánynak elcsábítás. Rózsát ültetni: menekvés szerelmi bánat elől. Rózsafán jönni a világra: gazdag asszony. (Z. M.) – Rózsavíz, amellyel meglocsolnának: mutatja, hogy kedvesed másra gondol. (Szűrszabó.)

Rögöt látni: betegség.

Rubel. Háború. (1850.)

Rubint. Ajándék.

Rúgni. Levél rossz hírrel.

Ruha. Attól függ, milyen színű.

Tarka ruha: pletyka; fekete: kellemetlen esemény; fehér vagy világos: leánynak jegyez mátkaságot, betegnek halált. Szürke ruha: özvegység. (R. M.)

Új ruha: megszabadulunk egy gondtól; bő ruha: gazdagság; ha nagyon bő: betegség. (Z. M.)

Ruhát mosni: valakire gondolunk, és kívánságunk beteljesedik. Ruhát enni: gyanús helyzetbe kerülünk egy nő miatt. Kék ruha: szenvedés egy szerelem miatt. Sárga ruha: betegség. Másnak a ruháját hordani: ha az volna piros: megégetjük magunkat; ha az volna zöld: házasságtörés, örömteljes találkozás másnak asszonyával. Nagyon szép ruha, amely volna arannyal áttörve: irigylik szerelmünket. Rongyos ruha: gazdag asszony, útonjárónak nagy utazás. Ruhát teregetni: szeles idő, haláleset. (Kerner.)

Hóhér ruhájában járni: becsületes elbánást lelünk olyan helyen, ahol nem várjuk. Bíró ruhájában ülni: igazságtalanságban lesz részünk. Férfinak asszonyi ruházatban járni: hűtlenség. Nőnek férfiruhába öltözni: nyugtalan szerelem, féltékenység. Asszonynak szolgálója ruhájában járni: titkos találkozás. Lánynak bátyja ruhájába öltözni: eljegyzés. Ismeretlen, idegen ruhában látni magunkat: betegnek igen rossz jegy, egészségesnek hosszú utazás. Parasztruha: boldog idő. Katona ruhája: asszonynak szerelem; férfinak bujdosás. (Lipcsei.) – Éjjeli ruhában társaságban megjelenni: nagy tisztesség, amely lefegyverzi ellenségeinket. Ruhát levetni emberek előtt asszonynak: igen jó jegy; férfinak: szegénység. Apácaruha: hűséges szerető. Gyermekruha: betegség. Ruhát ajándékba kapni: jegyez verést is. (D. G. Gy.) – Ruhafogas: behívnak valahová.

Rum. Betegség.

Rügy. Öröm.

*

Az alábbi megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Rákjárás: jó szerencsét jelent. Rákot, vereset, mintha megfőtt volna, kivenni lyukából: hibás cselekedetet jelent.

Raj, ha megmar: ellenségtől őrizd magad. Rajméhet látni: betegség.

Rejtettnek lenni: jó szerencse.

Répát enni; haszontalan munka.

Repülni az égen: ravaszságban járni. Repülni a föld felett: valami nagy, titkos dologban fáradozni.

Récét látni: rágalmazás, szerencsétlenség; útonjáróknak: esős idő. Récét enni: tisztesség a rágalmazóid­nak, nyelveseknek gyalázat.

Rókabőrös ruhát viselni: becsület. Rókát látni: gyűlöltség.

Rózsát látni: jó szerencse, szeretőknek nem jó. Rózsát zsákba tölteni: betegség.

Rozsot, szárazat látni: kárvallás.

Ruha, drága matériából való: kevélység. Ruhában fürödni: nem jó.

Ruhába, kékbe öltözni: vakmerőség. Ruhába, vörösbe öltözni: harag. Ruhába, feketébe öltözni: szomorúság. Ruhába, fehérbe öltözni: nagy szerencse. Ruhába, aranyosba öltözni: irigylik s gyűlölik azt az embert, kit oly drága ruha éppen nem illet. Ruhába, sárgába öltözni: betegséget jelent. Ruhába, szürkébe öltözni: nagy tisztesség. Ruhát, mocskost viselni: megcsúfolás. Ruhát mosni: gondolatod beteljesedik. Ruhát látni teremni: tisztesség. Ruhát venni: gyanúságba esni.

*

S

Sáfrány-színű ételt enni, vagy ilyen emberrel találkozni: betegség. (1759.)

Sajt, ha nagyon szagos: betegség. Friss sajt: egészség és szerencse. Szép juhászné sajtja: kívánság. Régi sajt: tömlöc.

Sajtosbolt: jegyez találkozást egy régi ismerőssel. Sajtot adni ajándékba férfinak: asszonynak megszerelmesedést jegyez. Sajtot venni: új szeretőt találni. Disznósajt: bűnös kívánság. Birsalmasajt: időváltozás. (Kerner.) Sajtszagát érezni, de a sajtot nem látjuk: megcsalnak. Sajtban lenni: gazdag asszony. (R. M.)

Sakk. Levél.

Salátát enni, amely volna igen zöld: betegség. (1833.)

Halsaláta: jó kívánság. (K.)

Salétrom a falon: veszekedés egy idegennel. Salétrommalom, amely járna: király halála; ha állna: háború. (K.)

Sámfa. Barátaid kihasználnak.

Sánc, ha messziről látjuk: büntetés. Sáncmunkát végezni: összeütközés a hatósággal. (K.)

Sánta ember. Félelmetes.

Sánta kutya: rossz hír, amelyet idő előtt kapunk. Sánta kakas: asszonynak kár, esetleg szerelmi csalódás. (Kerner.) Sántával versenyt futni és legyőzetni: betegnek halál. Sánta asszony: nagy pletykaság. Sánta gyermek: elbujdosott szerelem. (Z. M.)

Sápadt arcot látni: harag. Sápadt ég: kár egy utazás miatt. Sápadt öregember: rossz hír.

Sapka. Igazad lesz.

Nagy sapka: nagy becsület. Lopott sapka: öröm. Szép idő.

Sár. Betegség.

Testünk, ha volna igen sáros: nehéz betegségbe esünk. Sártól megmosakodni: utazni. Sárban henteregni: nem viszonzott szerelmünk jegye. Sarat ágyunkban rejtegetni: megbánt szerelem. Sarat enni: szerelmesnek igen jó, másnak pénz. Sárral bekent fal: titkos kívánság. Embersár: sok pénz. Asszony, aki sárral etetne: jegyez titkos szerelmet. Étel, amely evés közben sárrá válna: elveszettnek hitt ügyed jóra fordul. (Kerner és a többiek.)

Szembe hulló fecskesár: jegyzi, hogy nem látjuk megcsalatásunkat.

Sárból asszonyt építeni: jegyez megszabadulást egy kínzó szerelemből. Sárból kunyhót építeni: jó jövő. Sárban fulladozni: nagy örökség. (S. j.)

Sarok. Cipősarok: mulatságba hívnak. Sarokkő: paráznaság. Ajtósarok: kellemetlen vendég. Sarkon állani nőnek: nagy öröm; férfinak: szegénység.

Sarkantyút viselni: jegyez utazást, de mutat asszonyi gúnyt is. Jégtörő sarkantyú: mindig hideg időjárás. Csillag, amely sarkantyúját belénk vetné: szerelmi óhajtás. Kakas sarkantyúját megfőzni és megenni: egy férfi erejének megkötése. (R. M.)

Sárkányt ereszteni: jegyez gondolatot egy régen elment ismerős után. Repülő sárkány: gazdagság.

Sarkcsillag. Útonjárónak: szerencse.

Saroglyában ülni: mulatságba menni.

Saroglyában ülni: jegyez még asszonynak egy második férjet is. (F. S.)

Sas. Felszálló sas: jó üzleti eredmény.

Fehér sas: örökség. Kiáltó sas: harag. Fekete sas: amely zsákmányt vinne: gazdag házasság. Udvarunk­ba lecsapó sas: pénzt hoz. Tüzet hordó sas: háború. (Kerner.)

Sasok kalitkájában lenni és velük viaskodni: jegyez idegen embert, aki miatt nagy gondba esünk. Sas vijjogását hallani: betegsége egy hozzánk tartozónak. Nyulat üldöző sas: félelmetes helyzetbe jövünk. Nádas felett keringő sas: felfedezzük valakinek jóindulatát. (Lipcsei.) Lengyel sast látni: borkereskedő­nek lopást jegyez. (Lőcsei.)

Sás. Sok munka.

Sáska. Gond. Nehéz esztendő.

Sátor. Csendes élet. Cigánysátor: útonjárónak mutat akadályozást. Sátorfa: vásárosnak útszéli szerelem, másnak: verekedés. Sok sátor a mezőn: háború.

Savanyú leves: jókedvű nap.

Savó (-t enni): jegyez sok beszélgetést, házi kárt, szép időt.

Savó, amely bennünk keletkezett volna, és ízét érezzük: nőnek elhagyott életet jegyez. (F. S.)

Seb. A kézen: adósság. A lábon: kutya jár a kertben. A háton: hosszú betegség.

Sebet kapni saját házadban: nagy megszégyenülés. Sebet adni: gyermeket elveszíteni. Seb az ágyékon: rossz asszony szerelme. Sebes has asszonynál: kénytelen özvegység. Sebes térd: nagy bánat egy elröpült szó miatt. (Kerner.) Sebhelyes embert látni: szégyen. Sebes lábbal futni: nagy bátorság. Sebes száj: asszonypletyka. Seborvos: segítségre lesz szükséged, erszényed fogytán. (R. M.)

Sekrestye. Jegyez elhibázott életet.

Sekrestyébe egyedül menni: közeli házasság; asszonnyal: házasok között válás. Sekrestyében piszkítani: gazdag házasság. Sekrestyés: betegnek megkönnyebbülés. (Z. M.)

Selyem. Megvetés az emberek részéről. (Kerner.)

Selyemkendő: rossz leány. Selyemszoknya: titkos szerelem. Selyemhernyó: régen áhított öröm megérkezése. Selymet lopni: paráznaság. Selyemkereskedő: csábítás. Selymes ágyban hálni: házasságtörés. (R. M.) Piros selyem: sebet kapsz. (S. j.) Selyempaplan: gazdag öregasszony. (D. G. Gy.) Selyemhajat tapintani: bűnös szerelem.

Selypítést hallani: örömteljes nap.

Seperni házat asszonynak: boldog házasság; férfinak: nehéz munka.

Seprőn lovagolni: szerencsés szerelem. Seprő az ajtó mellett: szívesen látott vendég.

Sereget messziről látni: jó becsináltat enni. (1759.)

Seregély (-t hallani): hír egy asszonyról; repülő seregély: gonosz pletyka.

Serét, amelyet elnyeltünk volna: falusi lány ismeretsége. Serét, mely bőrünk alatt volna: nyomasztó szerelem. (1833.)

Serleg. Aranyból: részegség. Serlegből inni, amelyet asszony töltene meg: babonaság. Ambó. (1833.)

Serpenyő. Örökség.

Serte. Szerencse. Vaddisznó sertéje: szerencsés utazás. Serte a párnában: gazdag asszony.

Serte, amely testünket borítaná: reménytelen szerelem. (F. S.) Sertés haj asszonytól: be nem váltott ígéret. (S. j.)

Séta. Kiváló szerencse. Sétányon járni: jó barátság. Pappal sétálni leánynak: közeli ismeretség egy idegen emberrel.

Sietni valahová: nyereséges vállalat.

Síkság. Gazdagság.

Sikátorban barangolni: titkos szerelem egy méltatlan személy iránt. Sikátorban eltévedni: asszony rabja lenni.

Siket ember minden könyvben nagyon jó.

Siket disznó a búzában: jólét. (1759.) Siketnéma: asszonynak öröm, férfinak: veszedelem.

Sikoltást hallani: jegyez elkésett levelet.

Síkos úton járni: ambó. (1833.)

R. M. szerint: vállalkozás, amely nem kecsegtet jóval.

Simogatni valakit: ajándékot adunk.

Síp. Csalódás. Hideg idő.

Sír. Betakart: elveszett holmink megkerül.

Sírba fektetnek: közeli gazdag házasság. Sírba lépni: hamis barátság. Sírt ásni látni: jó ismerős halála. Nyitott sír: vidám ünnepély. Síron átugrani: eléred célod. Sírba esni: akadály. Asszonnyal sírban lenni: megszabadulás egy kínzó szerelemtől. (Kerner.) Sírok között járni: jegyez hosszú életet. Sírhalom mellett ülni: édes gond, később haszon. Sírból visszatérttel találkozni: megnyert per. Sírhalomba lőni: letagadott adósság. Anya sírján leánnyal ülni: szép bátorság; apa sírján: féltékenység. Sírkő: válás. (R. M.) Sírban feküdni: csendes szerelem. Sírból feltámadni: régi ismerős. Sír mellett keservesen sírni: jegyez megszabadulást egy nagy gondtól.

Sírni. Örömteljes nap.

Sírni ok nélkül: szerelmi nyavalya. (1759.) Sírni egy asszonyért: hiábavaló fáradság, kár. Sírni egy halottért: betegnek meggyógyulás. Sírva járni-kelni: örömed lesz utazásodban. (R. M.) Sírni a font húsért, amelyet elvitt a farkas: megerőltetés, kimerültség. (Zadeka M.)

Sirály. Bánat madara.

Sisak. Jókedv.

Smaragd. Jegyzi valakinek a vágyakozását utánad.

Sóhaj (-t hallani): szerencsés hír.

Som (-ot enni): hideg időjárás. Somfabot: nyalka udvarló. (1833.)

Sonka. Gazdag feleség. Sonkád, ha van: jutalmat nyersz.

Sonka, mely volna emberé és füstön lógna: jegyez falusi ismeretséget. Sovány sonka: öregség. Sonkát lopni: nélkülözés. (Kerner.)

Sorompó. Szép idő.

Sóska. Házi pörpatvar.

Sót enni: nehéz idők.

Sót háton hordani: családoddal vándorútra kelsz. Sót marhának adni: hideg idő. Sót vágni: tömlöc. Besózni: utazás. (R. M.) Nyelved, ha volna sós: hazugságot mondasz. Sós víz: torokfájás. Sót nyelni: öregedni.

Sovány, ha lennél: veszekedés, kár, harag. (1833.)

Sört főzni: jó jövedelem.

Sörényed, ha volna nagy, mint lóé: gazdag feleséget találsz. (1850.)

Spanyolviaszk, ha forró: rossz hír szerelmesedről, ha kemény: adóslevél.

Spékelni valamit: nevetésben lenni.

Sróf. Hátad mögött gúnyolódnak.

Strucc. Újdonság. Strucctoll: temetés.

Suba. Menyecske ismeretsége.

Súgást hallani: hazugságot aratni.

Suhanc. Kellemetlenség.

Suviksz. Kinevetnek.

Süllő. Sok pénzt jegyez.

Süllyedni valamely mélységbe: biztos betegség. Álomba: nagy gyöngeség, kedvtelenség.

Sündisznó: Titkos ellenség.

*

Az alábbi megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Salátát enni: fájdalmat jelent.

Sárban járni: betegséget jelent. Sáros lenni, de magát megmosni: szerencse.

Sárkányt vagy krokodilt látni: megutálás. Sárkányod avagy krokodilusod, ha vagyon: nagy becsület.

Sarló: kárvallás.

Sarut, ócskát, felvenni: torzsalkodás. Saruhoz bőrt látni szabni folttal: nyereség. Saruját újítani: öröm. Saruját látni gazdálkodónak: jó.

Saskeselyűt táplálni: nem jó.

Sáska: dolgaidnak ravaszságát jelenti, melyet akarsz titkon cselekedni.

Sajtot, lágyat enni: víg öröm.

Sebes lenni: gyermekes szeretet. Sebes kéz: sok adósság. Sebesedett házadban: becsületed bántják.

Selymet, vereset látni: sebet kapsz. Selymet, igen kéket látni: meggyaláztatol a te dolgaidban:

Sima dolgot látni: ellenséget meggyőzni.

Sírba reszketni: kárvallás. Sírt ásni: házasulás, jószág.

Sírni valamiért, ha könnyeid hullanak: öröm. Sírni semmiért: megrettenés. Siratni meghalt embert: víg öröm.

Sinórt aranyost látni, avagy azzal beövedzetni: nyereség. Sinórral köttetni: fájdalom.

Sokadalomba menni: betegség. Sokadalomban sátort felverni: terheltetés. Sokadalomban valamit eladni vagy eltukmálni: új barátság.

Süveget, nyesttel béleltet, viselni: tisztességed nevekedik.

*

Sz

Szabni. Kereskedőnek kár. Másnak bűnhődés valamely szerelem miatt.

Szablya. Levél.

Szabó. Jegyzi könnyűkezű ember ismeretségét.

Görnyedő szabó: szaporodik jövedelmed. Foltozó szabó: ahány foltot vet, annyiszor ér kárvallás. Szűrszabó: hideg időjárás. Öreg szabó, aki ócska ruhát varrna: felújítása a töltött káposztának, a régi barátságnak. Szabóműhely: mellfájás. Vitéz szabó: vesztett hadjárat. (1833.) Mellényt fordító szabó: gyász a családban (Lipcsei.)

Száj, minél nagyobb, annál jobb. Tisztelet.

Száj, amely elnyelne, ha emberé: féltékenység, ha állaté: rejtőzködés gond elől. Szájba vizet venni és kiköpni: elmúlása egy szerelemnek. Szájat szájba venni: hiábavaló óhajtás. Száj, mely volna hajas: hű szerető. Szájat mosni: szomorúság. (Kálnay gyűjtése.) Fogatlan száj: csábítás; fogas száj: gyűlölet. Száj, amely egy város kapujáról ordítana ránk: tömlöc. Országútnak megnyíló szája: útonjárónak jegyez rablókat. Égő száj: valaki rólunk álmodik. Sajgó száj: valaki rólunk rosszat beszél. Dagadt száj: az felejt el, akit legjobban szeretsz. (R. M.) Rossz szagú száj: beteg feleség. Száj, amelyen szép, zöld falevelek nőnének: legkedvesebbünk halálát jegyzi. Becsukott száj: titok, amelytől boldogtalanok leszünk. Barlang szája: természetellenes kívánság. Száj, amelynek szakálla bévül volna: betegnek halál. (Kerner.)

Szakács. Pazarlás. Szakácsné: meghívás.

Szakáll. Szakállas ember: általában jegyez haragot.

Kernerben: ha valaki azt álmodná, hogy borotválják szakállát: bizonytalan helyzetet legyez egy asszonyi szeszély miatt; szakáll, amely volna oly hosszú, hogy a földre érne: olyan gazdagságot mutat, amely váratlan; szakáll, amely leány állán nőne: jegyez elveszített szeretőt.

Szakállt vágni: árulás, bontogatni: nyugodalmas élet és hivő gondolat; égő szakáll: előre kigondolt terv, amely beválik egy nő meghódításánál; simogatott szakáll: leánycsábítás, gonosz gyönyör. (R. M.)

Leeső szakáll: nagy szomorúság, megaláztatás, csalódás; vörös szakáll: hamis barátság; kis szakáll: gúny; pofaszakáll: háztűznézőbe menni: célt elérni; Henri IV. szakáll: irigység; hegyes szakáll: rossz nyelved miatt bajba jutsz. (1833.)

Szakállas asszonnyal találkozni: jegyzi, hogy bátorságod révén megnyered egy leány szerelmét. Álszakáll, amely volna asszonyon: hűséges szerelem; férfin: féltékenység. Asszony, ha álmodná, hogy szakálla nőtt: elveszíti férjét. Szakállt göndöríttetni: váratlan szerelem. (Kálnay.)

Szakállt tépni: szegénység; fésülni: nagy tisztesség; lapátszakáll: változás. (Lipcsei.)

Szakáll, amely nőne mellünkön vagy testünk egyéb részén, s ijesztően nagy volna: jegyez hűséges asszonyt. Szakálltalanság: görbe út. Szakállszálon hegedülni: kínzó szerelem. Szakállt füröszteni: el nem titkolható vágy. Szakállt asszonynak ajándékozni: erőveszteség. Szakállt takaró vagy kabát alatt hordani: diadal a szerelemben. Fényes szakáll: rabság. Tüskés szakáll: jutalom. Ősz szálak a szakáll­ban: jegyeznek hátralévő boldog éveket. Szakállt festeni: rövid boldogság. Szakállnál fogva földön húzatni: reménytelen szerelem. (S. j.)

Szalamander. Kerner Jusztinusz szerint: betegség.

Szálfa. Gazdagság.

Szállni tudni: bánat. Mást szállni látni: annak halála.

Szállást kapnál: megcsalnak, meglopnak.

Éji szállás: valakit megloptál. (K.)

Szalma. Sok ostoba beszéd. Hideg idő.

Szalma, amelyet a szél vinne: jegyez keresztelőt. Szalmát zsúpban látni: mutat vagyonosok ellen való merényletre. Égő szalma: felesleges gond. Szalmatető: zord idő. Szalmakalap: vidámság, szerencse. Szalma­zsák: kövér asszony. (Kerner.) Szalmán hálni: betegnek igen jó; útonjárónak: tömlöc. Szalma­koszorú: nagy megtiszteltetés egy előkelő úr részéről. Szalmát lopni: szépasszony szerető. Halott alól lopni szalmát: özvegység. Kapufélfán lógó szalma: katona jön kvártélyba. Gyaluforgács és szalma együtt: nagy mulatság. Szalmát eladni: jegyez kacér asszonyt. Szalmát kocsin vinni: jó vendéglátás. Szalmával beszórt úton menni: vásárosnak vigalom; másnak: nehéz betegség. Szalmacsutak: megerőlködés érdemtelen ügyben. Szalmát villázni: lányban válogatni. Szalmazsákot tömni: öregasszonyt kapni. (Régi naptár.) Szalmán egyedül heverni: rossz gondolat. (Gvadányi.)

Szalonka. Ritka szerencse egy idegen városban.

Szalonkát húzni látni: elszeretnek idegen asszonyok. Szalonka crotonját enni: dáma kéri segítségedet. Szalonkalesen lenni: vadásznak mulatság, másnak nagy megpróbáltatás. (1850.)

Szalonnát enni: betegség.

Paprikás szalonna: utazás. Tokaszalonna: hosszú tél. Szalonnabőr: hazugság. (R. M.) Szalonnát lopni: jegyez megcsalódást.

Számokat álmodni: a legnagyobb szerencse.

Számokat megfordítva látni: elmulasztod szerencsédet. Számok, amelyeket egy öregember mondana: megjegyzésre méltók. Számokat a földre ejteni: ambó Budán. (1833.)

Szamár. Sok munka.

Szamarat venni: csinos nyeremény; hajtani: hiábavaló fáradság; eladni: nehéz idő; fogni: visszalépés egy jó tervtől. Futó szamár: bosszantó újdonságot hallunk. Szamáron lovagolni: dicsőség. Szamarat ordítani hallani: időváltozás, hazugság, ostoba véletlen. (K.)

Szamár, amely a malomból lisztesen jönne: szerencsénket hozza. Hímszamár: féltékenység; szamártejet inni: betegnek gyógyulás. Döglött szamár: ritka szerencse. Szamárbőrt vásárra vinni: kupecnek verést, másnak hamis pénzt jegyez. Szamárnyomból inni: kincs. Szamárfület viselni: szerencse a szerelemben. Szamárfarkot kézben hordani: kitüntetés; ha testünkhöz volna nőve: tömlöc egy női ügyben. (Lipcsei.)

Szamaras kocsin Dunából vizet hordani: ambó. (1833.)

Számla. Hír.

Szamóca. Jó házasság.

A különös álmokból: szamócát enni, amelyet szennyes helyről vennénk: asszonynak titkos szerelem, férfinak betegség. (F. S.)

Szánkó. Általában jegyez: váratlan szórakozást.

Szánkón havon utazni: jegyez útonjárónak igen jó vásárt; másnak: kis csalódást. Ördöggel szánkázni: vígra forduló bánat. Homokon szánkózni: nehéz idők.

Szappan. Betegség.

Szappannal tetőtől talpig megmosdani: elfelejtkezés. Szagos szappan: hű szerető. Durva szappan: öregasszony. Szappanos: hideg idő. (K.) Beszappanozni valamit: hiábavaló vágy. Szappant árulni: asszonynak nagy megcsalatkozás. Szappant főzni: házasságot nyélbe ütni.

Szárcsa. Levél.

Szarka. Általában vendég.

Kernerben: sok szarka: jegyez sok pletykaságot, veszekedést.

Szárnyad, ha másnak adnád vagy elveszítenéd: szerencsétlenségbe jutsz:

Fejedből növő szárny: halálos betegség. Szárnyas férfi asszonynak gonosz kívánságát jegyzi.

Szarvas. Örökség.

Szarvast etetni: kitüntető barátság; űzni: nagy fáradság, amely kevés jutalmat jelent; futó szarvast látni: iparosnak igen eredményes munka, másnak: elmulasztott szerencse. Szarvasbogár: erőszakos munka. Szarvashúst vásárra vinni: valakit megkárosítani. (K.) Szarvasnyomból vizet inni: nagy szerelem egy asszonyba. Szarvasbőr: öreg ispán, hideg idő. Öklelő szarvas: árulkodás.

Szatócs. Perpatvar.

Szecska. Futó szerelem.

Szeder. Ha testünkön nőne: nagy féltékenység.

Szédülést érezni: betegség, asszonynak magtalanság.

Szeget fején találni: álomban is jó jegy. Szeget a falban látni: bánat. Patkószeget találni: szerencse.

Szeget valami elevenbe verni: mulatságos munka. Szegbe ülni: tréfaság. (R. M.)

Szegény embert látni: szerencse.

Szegfű. Ismeretlen férfi vágya nő után.

Szék. Felesleges látogatás. Karosszékben ülni: nagy bánat. Széket tolni: becsület.

Szél. Rendszerint veszekedés.

Szélben járni: gond. Szélben és esőben járni Szent György napja után: jó kilátás az esztendőre; András után: károsodás. Déli szél: utazás. (Kerner.)

Szélkiáltó madarat hallani: nem a legszerencsésebb. Forgószélben állni: betegnek halál. Föld alól jövő szelet érezni: hét főbűn egyikében leledzni. (R. M.)

Szélkakas. Felesleges kiadás. Hízelgő beszéd. Hideg idő.

Szellemekkel lenni: nagy és váratlan élmény.

Szélmalom. Jókedv.

Szélmalomba menni egy nővel: teljesítjük, amit egymásnak ígértünk. Szélmalomból jönni üres zsákkal: csalóval lesz dolgod. Régi szélmalom törött szárnya, amerre mutat, jegyezd meg: valamit találsz. (1833.)

Szem, amely volna lesütve: jegyez be nem vallott, forró szerelmet.

Vakszem váratlan jó hír. Kék szem kacér szerelem. Gonosz szemet látni: pénzveszteség. Kancsalító szem: jegyez megfeledkezést, magad lealacsonyítását, hűtlenségét. Folyós szem: igen rossz jövő. Könnyes szem: örömteli találkozás. Szemed, ha kiszúrnák: elveszíted jó barátodat. Szemet elveszíteni üzleti kellemetlenség. (K.) Ismeretlen szemet látni a sötétben ijesztő gond. (S. j.) Szemüveg: Remény. Valakinek a szemében arcunkat látni: nagy ellenséged van.

Szemét. Pénz.

Szemét a küszöbön: titkos szándékú látogató. Szemét a ház előtt: pénzes levélhordó.

Szemölcsöd, ha sok van, szerelmeseddel mulatságod van. (1759.)

Szemöldök. Kacérság.

Szemöldökfába ütni a fejed: alacsonylelkű emberekkel lesz érintkezésed.

Szénen (tüzesen) ülni: ájulás. Szenet enni: bélbetegség.

Széna. Jó hír. Szénakazal: gondtalan örökség.

Szentet látni: leánynak jegyez közeli elcsábítást; asszonynak: bűnbánást. Szenttel beszélni: ingadozó hűsége egy nőnek. Szentet kikerülni: nagy szerencse.

Szentelt vizet inni: közelgő betegség. Szentelt sonkát enni: betegnek gyógyulás; egészségesnek: szegénység. Szentelt gyertyát égetni: halott mellett virrasztani. (Z. M.)

Szentkép, ha megszólítana: fordulj vissza.

Szentmihálylován feküdni: mulatságos utazás. Szentmihálylovát vinni egy halott alatt: hideg, szeles időjárás.

Szentjánosbogár. A szerelem bogara.

Szeplő. Tavaszi eső. Jegyez még rossz tulajdonságot, amit barátunkon észreveszünk. Szeplős hátat látni: szép asszonyt találni.

Szerda. Az ajándék napja. Zöld szerdán utazni: kereskedőnek nagy gond, másnak veszélyes.

Szerecsen (-t látni): jegyzi, hogy kihasználnak.

Szerecsenfő, amelyet egy kapun látnánk: menjünk be. (Lőcsei.)

Szerszám. Szerencsés jegy.

Szerencsétlenség. Víg.

Szeszélyes asszony: nagy kellemetlenség.

Szidalmazni valakit: levél.

Szigony. Remény.

Szíj. Nehéz munka. Nadrágszíj: árulás.

Szikla. Ha megmozdítod: szerencse.

Szikra. Jó jegy.

Szilvát enni: szorulás. Szilvafa virága jegyez eljegyzést. Szilvafát égetni: elválás kedvesünktől. (1833.)

Szimatoló kutya: nagy titok.

Színházban lenni: kár.

Színész vagy színésznő: jegyzi, hogy nem számíthatsz barátságra.

Vándorszínész: megcsalnak. Színészarcú ember: hazugságba kever. (1833.)

Szirom. Szerelmeskedés.

Szitálni: jegyez szeles időt. Lisztet szitálni: emberséges cselekedet. Szitán ülni: egy asszony mellőzése.

Aranyport szitálni lánynak: jegyez szegénységet; férfinak: gazdag asszonyt.

Szív. Ha mézeskalácsból van: jegyez jó vásárt és kacér asszonyt.

Vérző szív: fájdalmas sértés. Szívet enni: jegyzi, hogy szerelmesünk miénk. Szívverést erősen hallani: rossz hír. Szívfájás: semmire se jó. Közelgő bánat. Szívseb: gyógyulás egy régi betegségből. (Kerner.) – Szívet kibontani: felesleges munka. Madárijesztőn szívdobogást hallani: csalódás, elmaradó találkozás. Fába szívet vésni: valaki nagyon gondol reánk. Szívet homokba rajzolni: elfelejtettek. Szívalakú arcot látni: megcsalnak. Ezüst- vagy aranyszívet ajándékozni: bánat. Kártyán szívet látni: igazat hallasz valakiről. (S. j.)

Szivar. Veszekedés.

Szivárvány. Minden könyvben jó jegy.

Szivattyú. Szellemes meglepetés. (1850.)

Szívni ajkat: keserűség; fogat: gyötrelem; bort: hideg időjárás.

Emlőt szívni: öregség, szegénység. Szájat (másét) szívni: kielégítetlen vágy. Kezet (másét) szívni: hiábavaló gondolat.

Szobában ülni: furfangos terv. (Kerner.)

Szoborrá válni: igazságtalanságban lesz részünk.

Szombat. A gazdagság napja.

Szomjúságot érezni: nagy nyugtalanság, szomorúság, nagy fáradság.

Szomorúnak lenni: jegyzi, hogy örömteljes reggelre virradunk.

Szomszédasszony. Minden könyvben: pletykaság.

Szopni. Legénynek vagy leánynak jegyez közel házasságot.

Csecsszopós gyermek: váratlan barátság. Tehenet szopni: szegénység.

Szőni: nagy öröm.

Szőke leány. Csalfaság.

Szőlő. Áldás.

Szőlőt vendégednek szedni: jegyez kibékülést ellenségeddel. Szőlőt (zöldet) enni: elmulasztott érzelem; piros szőlő: betelt öröm; fekete szőlő: fáradságos élet. Rothadt szőlőt enni: sohase éred el célodat. (1833.)

Szőlőben keserűséget találni: valaki megmérgezi örömödet. Szőlőlevél: szemérmetlent hallunk. Igen nagy szőlőfürt: jegyzi életedet. Fonnyadt szőlő: találkozás egy elmúlt szerelemmel. Téli szőlő, amely volna igen édes: jegyzi, hogy reád gondolnak a múlt időből. (R. M.) – Szőlőlugasban ülni: lemondani. Szőlőt kapálni: hosszú élet. Szőlőskertben járni gazdának: nagy öröm; másnak: eredménytelenség. (S. j.)

Szőlő, amely nőne keblünkön: jegyzi, hogy érdemtelenek kihasználják jóindulatunkat. Szőlőt akasztani: jó házasság.

Szőnyeg. Mulatság.

Szú percegését hallani: betegnek halál; másnak hosszú élet.

Szúnyog-döngést hallani: hír megbántásunkról.

Szurok. Árulás.

Szűcs, minél öregebb, annál több kellemetlenség.

Szülni: szükség. Szülési fájdalom: magtalanság.

Születésnap: hosszú életkor.

Szülőkkel (elhaltakkal) találkozni: szenvedéseink elmúlnak. Szülőkkel (élőkkel) együtt lenni: szerencsés vállalkozás. Szülőföldön járni: szomorúság egy találkozás miatt. (1833.)

Szülőt verni: hét főbűnben leledzeni. (R. M.)

Szűrő. Levél.

Bort szűrni: hideg idő.

Szűrös ember: pénzt hoz.

Szűrben járni: jólét; betegnek: gonosz.

Szüreten lenni: nagyon jó jegy.

Szürke szín a tolvajok színe.

Szürke ember: gond. Szürke asszony: félelem. Szürke fejű gyermek: bánat.

Szűz (mezítelenül): szégyenbe esünk.

Szüzet hálótársul kapni: nem nagy előny. (Gvadányi.)

*

Az alább következő megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Szablyát eltörni: vakmerő bátorság. Szablyát, fényeset, elvenni: úri hatalom. Szablyát tartani: világi tisztesség. Szablyát, tüzeset, az égen látni: büntetés. Szablyát, rozsdást, elvenni: gyűlöltség. Szablyát másnak adni, avagy elveszteni: szegénységet várj. Szablyát, rozsdást, elveszíteni hüvelyéből: a régi uraid gyűlölsége rövid napon megszűnik. Szablyát, mely elveszett vala, megtalálni: előbbeni becsületbe állítanak.

Szakálladat, mely ősz, megfésülni: becsületre való menetel. Szakáll, asszony ha látja: ura halála. Szakállt égni látni: nyereség. Szakáll, hosszú: hatalmassá lenni. Szakállt, széleset látni: erőt vinni. Szakállas embert látni: harag. Szakáll, ha őszet látsz: becsület. Szakáll, ha kihúzták: megbántás.

Szalonnát látni vagy enni: rossz.

Szamárháton ülni: sok dolog. Szamarat venni és hajtani: hiába fáradni.

Szamarat venni: nyereség. Szamarat hajtani: visszavonás.

Számot vetni: dolgaidban sok nagy törődés, kétséges kimenetel.

Számszeríjat feltekerni: bú. Számszeríjat vagy puskát törni: jó.

Szánon, melyet jól megraknak, nagy hófúváson és dűlős helyeken jól elmenni: rövid nap ügyedben jó előmenetelt várj.

Szárnyat látni: megcsalás. Szárnyat másnak adni vagy elveszíteni: veszedelemtől félj.

Szarvasbogár: megváltozást jelent.

Szarv, ha fejeden nőtt: veszedelemtől félj. Szarvat elveszíteni: rossz.

Szarvast látni futni: szándékodnak hamar időn belül előmenetele.

Szederjes színt látni: rövid nap múlva örömed következik.

Szegénynek látni magát: rút kisebbség. Szegénynek lenni: rossz.

Szekérdűlés: mind a kereskedőnek, mind a gazdagnak ártalmas. Szekérről vagy lóról leesni: gonosz. Szekér, ha eltörik alattad: tartóztatás, és ha útra kelsz, nem jársz haszonnal.

Szem, ha főben nő: szemvilága elvész. Szem, ha különben áll, hogysem mint kellene: megaláztatol. Szemöl­dö­köd, ha fekete: jó.

Szenen elevenen ülni: rágalmazás. Szenen holtat látni: barátod meghal.

Szentegyházat messziről látni: idegen országba menni. Szentegyházba menni: bánat. Szentegyházban imádkozni: tisztesség.

Szentszék előtt pörölni: beidézés.

Szentekkel beszélni: jó szerencse.

Szép orcájúakkal lenni: vigasság.

Szeretővel lenni: vigasság nagy gonddal.

Szilvát fáról leszedni: kevélység.

Szomjúhozni és ennivalót találni; nagy szerencse. Szomjúhozni és kútra találni, de belőle nem ihatni: hiábavaló járás.

Szoptatni, és ha bő teje van, ezeket jegyzi: nehézkes menyecskének rövid nap egy kisgyermeket; szegény asszonynak: költséget, gazdagnak: nyereséget, emberkori leányzónak: házasságot, ifjú leánynak halált, vitéz embernek betegséget, akinek felesége vagyon: gyermeke elhalnak.

Szoptatni: nehézkes asszonynak leánya lesz, ha rab: nem szabadul meg hamar.

Szivárványt látni keletre: rossz; nyugatra: jó.

Szökni: igen gonosz.

Szőlőt látni: tisztesség, áldás. Szőlőt a töviről leszakítani: haragosoddal békülsz.

Szőlőt, fehéret, látni: nagy haszon. Szőlőt, fehéret, enni: jó és gazdagság, veres, nemigen jó. Szőlőt, poshadtat, enni: nemigen viszed véghez ügyeidet.

Szúrni vagy verni: nagy tévelygés.

Szüleinket látni: megújulását jelzi az elmúlt dolgainknak.

Születtetni: szegénynek jó, mesterembernek: bánat, gazdagnak: bú. Házasemberek közül: egyiknek halála, szolgáknak: jó, vásárosoknak: gonosz, betegnek: halála.

Szülészt látni: vigasztalás.

Szülni: jó barátnak halála.

Szűrt, fehéret, látni: jó.

*

T, Ty

Tábla. Temetésre hívnak.

Táborban lenni: egészséges.

Tag (-ot elveszíteni): szükség.

Tagadni. Szégyen.

Ismeretséget megtagadni: szívfájás.

Tajték (-pipa): jó jegy. Tajtékzó ember: bánat.

Tajtékból faragni képet: elérhetetlen szerelem.

Takács. A fáradtság jegye.

Szepességi takáccsal utazni: jegyez jó vásárt. (Lőcsei.) Takáccsal dolgozni: jó terv. Takácsszéket kattogni hallani: jövődről valaki gondoskodik. Takáccsal táncolni: akadály szerelmünkben. (Lipcsei.)

Takarítani (szobát): irigység; istállót: hideg idő.

Tál, minél nagyobb, annál jobb. Tálalni: kellemetlen hírt hallunk.

Törött tálból enni: bánat. Drótozott tálból merni: valakinek a bánatát vállalni. (R M.) Ágytál: betegség. Tál alá rejteni valamit: árulást tapasztalunk. Tálon valami eledelt feladni, ami nem embernek való: szívesen látott vendég. (1833.)

Találkán lenni: óvatosságra int.

Talicskát tolni: tisztességes munka.

Talicskán öregasszonyt tolni: elmúlt szenvedés; fiatalasszonyt: megpróbáltatás.

Tallért számolni: nagy gond. Lyukas tallér: bosszúság egy asszony miatt. Tallért nyakban hordani: tetszelgés.

Talp. Eredményes vándorlás.

Tályog, amely testeden volna: jegyez barátságot, amely sokba kerül. Tályog a hason: gonosz szomszédság.

Tanács (-ot adni): hiábavalóság. Tanácsot hallani: kinevetnek. Tanácsosokat együtt látni: bizony­talan helyzetből szabadulsz.

Táncolni: Bánat. Táncosnő: érzékiség. Tánc közben elbukni: megszégyenítés érzékiség miatt. Sok táncoló asszony: sok bánat.

Katonával leánynak táncolni: jegyez álmatlanságot. Táncosokkal találkozni idegen városban: meg­csalnak. Táncoló eső: nyugtalanító hír. (Lipcsei.) Táncosházba tévedni: jó házasság. Halottal táncolni: igen eredményes munka. Gyermekkel felnőttnek táncolni: jótéteményben lesz részünk. (R. M.) Táncos férfit házunkba jönni látni: asszony darabidőre elveszíti férje szerelmét. Táncoló edények betegséget jegyeznek. Táncoló állatok igen szűk esztendőt hoznak. Táncos öregember: halál. (K.) Tánciskola: szerelem. Táncmester: elvernek. (G.)

Tanítani: öregség. Tanítványt találni: boldogság.

Tanúnak menni: ellenségeskedés.

Hamis tanúságot tenni: nyereség.

Tányér, ha belőle eszel: szép szóval félrevezetnek; ha hozzád dobják: igazságot mondanak.

Tapló. Hideg idő.

Taplót dugni eresz alá: szerencsés vállalkozás. Taplót ló fülébe dugni hírt világgá bocsátani, amellyel másnak kellemetlenséget okozunk.

Taps. Tiltott gyönyör.

Tarhonya. Egészség.

Tarisznyát hordani: nyugtalanság.

Tarlón járni: jót jelent.

Tárogatót hallani: megszerelmesedni.

Táska. Ajándék.

Teát inni: múló betegség.

Tébolydában lenni: megcsalnak.

Tégla. Csalódás.

Tehen (-et fejni): eljegyzés gazdag nővel. Leánynak: véletlen szerencse.

Kövér tehén: jó esztendő; sovány: szükség. Tehénhúst enni: rossz kedv. (1759.)

Tehenet víz tükrében látni: hiábavaló fáradság. Tehenet vásárba hajtani: adósság. Tehénhúst mérni: szegénység. Tehénistállóban lenni: ifjúkori emlék. Tehénen ülni: szerencse.

Tej. Fiatal asszonynak: fogadalom; öregnek gazdagság.

Tejet inni: lázas betegség. Tejeslábos: rossz hír.

Teke. Idézés.

Teknő. Nyugalom.

Telet látni, holott volna nyár: késő öröm.

Temetni. Öröm.

Temetést látni messziről: biztos örökség. Temetésben részt venni: nehéz munka. Téged temetnének: jegyez családi szaporodást, nőtlennek: házasságot. Atyafit temetni: legjobb hitünk szerint megházaso­dunk. Élőnek temetésén részt venni: késő házasság. Ugyanez Jegyzi: közeli halálát egy jó barátnak vagy egy atyafinak. (Kerner.) Leány temetésén részt venni és citromos karddal kísérni a koporsót: jegyez szerelmet egy ártatlan lány részéről. Öregembert temetni: emberséges cselekedet. Temetési zenét hallani: vigalom. Temetést rendezni: hasznos foglalkozás. (R. M.) Temetőben járni: vigasz. Régi temető: jegyzi elhalt szüleinket. Temetőben járni öregasszonnyal: betegség. (S. j.) Temetésre fehér ruhában menni: házasság. Temetőben síró leányt találni: titkos szerelem. Temetőárokban feküdni: részegség. (G.) Temetőn mezítláb végigmenni: egy halott követelése miatt árverés. Temetőkriptában lakni: öregség. (Z. M.)

Templom. Csúnya szenvedélyek miatt elerőtlenedünk. (K.)

Templomban imádkozni: szerencse, vidámság, haszon. Templomba asszonnyal menni: titkos szerelem; leányasszonnyal: mulatság. Templomban ismeretlen asszonnyal beszélni: utazás. Templomi ének: betegség, járvány. Templomtetőn ülni: üldözés. Templom párkányán végigsétálni: szédületes veszedelem. (Kerner.) Régi templom: szerelmi bánat. Templomos lovag: csalárdság. Processzió, amely templomból jönne felénk: nagy megszégyenülés. (Lipcsei.) Templomudvar: haláleset. Templomtorony: üdvösség, jó esztendő. (R. M.) Templomban holtan lenni: hosszú élet. Templomban paráználkodni: hét főbűnben leledzni. (S. j.)

Tengely. Levél.

Tenger. Ha viharos: gond, ha sima: beláthatatlan ügy.

Térd. Szegénység, utazás.

Térdelni valakin: csalóka győzelem.

Testvér. Családi öröm.

Tésztát gyúrni: családot alapítani.

Tetőt befödni: vidám családi élet.

Tetőn járni: váratlan esemény. Tetőn állni: hatalom. Tetőn heverő macska: jegyzi titkos viszonyod elárulását. Tetőablak: kellemes élet. (Kerner.)

Tetű. Nagy szerencse.

Tetvek, amelyek testedet végig belepnék: jegyeznek örökséget. Tetvekkel küzdeni: mutat egy komisz asszonyt, aki becsületedben gázol. Tetves ing: pénz. Tetvet enni: rabság. (Kerner.)

Tigris. Ellenség.

Tilinkó. Csalódás.

Tímár. Vásárosnak igen jó. Egyébként hideg idő.

Tinó. Szerencse.

Tinta. Szegénység.

Tiszt. Nagy kitüntetés.

Tíz. Az öröm száma.

Tó. Ha csendes: nyugodalom, ha viharos: sok baj a szerelemmel.

Tócsát ugrani: nagy mulatság.

Tojást látni: néked és háznépednek betegséget jegyez.

Tojást enni: harag; rakni: kisgyermeket nevelni. Madártojást szedni: irigység, magtalanság. Tojásétel: egy jó barát halála. (Kerner.)

Tojáshéj: gyász. Tojást festeni: csalárdság. Sok tojás: nyeremény. Záptojás: betegség. Tojást venni: jegyez nagy sikert üzleti ügyekben. (R. M.) Tojás, amely volna bennünk: gyermektelenség. (F. S.)

Tokaji bor: jó jegy.

Toll. Fosztani: öröm, de nagyon hideg idő.

Tollat lopni: leányt elcsábítani. Tollat találni: valakinek kárt okozunk. Tollat olvasni: lutrinyereség. Repülő toll: pletykaság. Tollat viselni: unalom. Varjútollal írni: szerencsétlenség, gyász. Fehér toll: örökség. (K. J.) Tollban hemperegni: nem sikerült vállalkozás. Tollaszsidó: szerencse. (F. M.) Legénytoll: lánynak jókívánság. (Gvadányi.)

Tolonc. Nem szívesen látott vendég.

Tolvaj. Jegyez hideg időt.

Tolvajlásban részt venni: szerelmi kaland. Tolvajt messziről látni: valahol várnak. Tolvajjal szökni: gazdagság. (Lipcsei.)

Torma. Nagy hír.

Topolyfa. Csendes halála egy atyafinak.

Tor. Veszekedés.

Saját halotti torunkon valakit megverni: hosszú élet.

Torkot látni: félelem.

Torony. Ha asszonnyal látnád: csalatkozás; ha egyedül másznál tornyot: tanácsot kérnek tőled.

Toronyőr: hideg idő. Toronyban eltévedni: nagy hiba. Tornyot építeni: szerencsétlenség. Toronyablak: jól jegyezd meg, amit látnál.

Torta. Lakodalomban: jó kívánság; máskor: betegség.

Torzsa. Jó hír. Vendég.

Tök. Nagy veszekedés asszonyok miatt.

Tököt enni: nevetséges helyzet. Pirosló tök: hideg idő. Tökből cinkefogót készíteni: kis szerencse; halálfőt: gyermekes dac. (K.) Tököt árulni: asszonynak válást jelent. Lopótök: jó barátság. Tököt főzni: régi szeretőt visszavárni.

Tölgyfa. Száradó tölgyfa: jegyez több halálesetet az ismerőseink között.

Tölgy, ha nagy és zöld: hosszú élet. Tölgyfát venni: nyeremény. Tölgyből koporsót faragni: legkedve­sebbünk halála; kaput ácsolni: várva várt vendég. Tölgyet nevelni: korai halál. (Z. M.) Tölgyek alatt ülni: megtiszteltetés. (S. j.) Tölgyfából hajót ácsolni: marha, nagy gazdagság. (Komáromi könyv.)

Tömjén. Leánynak: fejfájás; másnak: megkönnyebbülés. Asszonynak: lelkifurdalás.

Tömlő (boros). Gazdag ember ajándéka.

Töpörtő. Minél több, annál nagyobb szerencse.

Tőr. Ajándék.

Törköly. Ne hozd magaddal nyelvedet. (Lipcsei.)

Törpe asszony: szerencse; férfi: nehéz gond.

Törpékkel lenni asszonynak: búbánat. Törpét a sarokban látni: félelem.

Törvényt olvasni: nyert pör.

Tövis. Búbánat.

Szamártövis: szerencse.

Trágya. Nyereség. Jó esztendő.

Trágyát szagolni: örökség. Trágyát hordani: fáradsággal elért eredmény. Trágyadombon ülni: nagy öröm. Trágyázni: gazdának jó jegy, másnak: betegség. Tehéntrágya: ambó. (1833.)

Tucat valamiből: igen jó jegy.

Túró. Betegség. Túrós tészta: szomorúság.

Túros hátú lovon nyargalni: jó házasság, gazdag asszony. Túrót, tejfölt enni egy asszony kezéből: igen kinevetnek legjobb barátaid. (K.)

Tuskó. Valamit találsz.

Tutaj-t úszni látni: megbánt cselekedet.

Túzok. Késő szerencse. Ólmos eső.

Tű. Megszakadt barátság.

Tücsök, amely a szobában szólna: öröm a gyermekekben; ha messziről hallanánk: hívogatás idegen házhoz.

Tüdőt enni: megkárosodás jegye.

Tükör. Egészségesnek: öröm, betegnek: igen rossz jegy.

Kernerben: igen fényes tükör: jegyez ájulást, törött tükör: árulást.

Tüzet látni (füsttel): szerencsétlen helyzet. Tüzet gyújtani: szeretnek valahol. Tűzbe esni: anyagi veszteség.

*

Az alábbi megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Tagot elveszíteni: nagy szükséget jegyez.

Talyigán vagy szekéren járni: nagy tisztesség, de az útonjárónak: gonosz. Talyigát, avagy szekeret vonni: betegség.

Tanácsot adni: nagy dologgal terhelnek.

Táncot járni, avagy vígan lenni: halál és gonosz szerencse, de rabnak és szomorú embernek: jó.

Tanulni iskolában: jószerencse.

Társaságot látni: nem jó.

Tehenet, vereset, látni: vigasság.

Tenger habjait látni: ártalom. Tenger vizét látni: vígasság. Tengerbe esni: kárvallás. Tengerben elmerülni: nagy kínt jegyez. Tengeren járni: nagy nyavalyába esni. Tengeri csudát látni: szerelmes emberét és jó barátját látni. Tengeri macskát látni: betegség és kedvetlen dolog. Tengert csendességben látni: öröm.

Terhes lenni: szegényeknek gazdagságot, gazdagnak szomorúságot; kinek felesége vagyon: elveszíti, kinek nincsen: szépet és szerelmeset szerez; más rendbeli embereknek: betegséget jegyez.

Test, sáros: nyavalyát jegyez. Test, melyből valami kinő: bánat. Testében lenni: szerencsés minden­kinek, aki kézimunkája által keresi kenyerét.

Tetűt keresni a fejen: gazdagságot jegyez. Tetűt ingében lelni és ölni: nyughatatlanság. Tetűt, sokat egy csoportban látni padon avagy földön, és azokat lábbal tapodni vagy elseperni: nyomorúság és pironkodás.

Tévelyegni mezőkben és erdőkben: jó; hegyekben és völgyekben: gonosz.

Tevét látni: viaskodás.

Tejet enni vagy inni: öröm.

Tollat, fejért, viselni: öröm.

Torkon avagy fejen való betegség: jövendőbeli kelevényeket és nyomorúságot jegyez.

Tornyot, aranyost, látni: irigység és gyűlöltség.

Törvény- avagy tanácsházban, ha mindenek megváltoznak: nagy ínség és törvénytelenség. Törvényben a pört elveszíteni: egészséges embernek betegségtől való félelmet, betegnek halált jegyez.

Tövis és másféle szúrós állat: szerelmet avagy betegséget jegyez, aszerint amint vagyon ahhoz az embernek kedve.

Tusakodni gyermekkel és gyermeket megbírni: rágalmazást és szégyent jegyez. Tusakodni meghalt emberrel: betegség.

Tükör egészséges embernek: örömet, tisztességet és utazást jelent.

Tüzet látni vagy beleesni: kár vagy bosszúság. Tűzön járni: szeretőknek jó, másoknak gonosz.

Tűzhely: nőtleneknek házasságot, másnak betegséget avagy helyváltozást jegyez.

Tyúkmonyad ha vagyon, kivált télen: nyereség. Tyúkmonyt tojni: apró gyermekeket nevelni. Tyúkmo­nyat enni: harag, hír. Tyúkot sok apró fiaival látni: nagy szerencse.

*

U, Ú

Uborka, amely volna igen fanyar: nehéz testi munkát jegyez.

Kernerben: uborka, amely nőne orrodon: mutat megszerelmesedést.

Utca. Kellemetlenség.

Utcán mosakodni: leánynak szép ismeretséget jegyez. Utcán illetlent elkövetni: közeli szerelem. (R. S.)

Udvar. Minél nagyobb, annál jobb.

Ugatás messziről: jót jegyez; közelről: haláleset.

Ha magunk ugatnánk, hogy kutyát vagy embert megijesszünk: nagy betegség, amelyet otthonunktól távol szenvedünk. (S. j.)

Ujjal játszani: öregnek egészséges, fiatalnak szomorúság. (R. M.)

Ujjat szopni: leánynak levertség. (K.)

Undort érezni: öröm.

Unokával beszélni: gazdagság. (1833.)

Uzsorással beszélni: nagy gond.

*

Ü, Ű

Ülni valahol sokáig: nagy haszon.

Vasban ülni: öröm.

Ültetni fát: boldogság; tyúkot: hideg idő; virágot: kedvetlenség.

Akasztófát: marhavész. (Lőcsei.)

Ürge. Nyeremény.

Üvegcserép. Múló öröm.

*

Az alábbi magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Üllőt látni: jó.

Üstököt látni: jó hír. Üstököd, ha szép: jó mind férfinak, mind asszonynak.

Ütőt és harangot látni: ártalmat jelez és azt is, hogy az ember jól vigyázzon magára.

Üvegpohár: fáradság.

Uborkákat leszedni, melyek az ültetésnél mindjárt termettek, és enni belőle: jó nyereség.

Uralkodni: veszteség.

Urakkal végezni valamiről, ha hozzád fér: akarat; egyébképpen gyógyulás.

Úton tévelyegni: haszontalan fáradság. Úton szorosan járni: szomorúság.

Ujját elveszíteni: kárvallás.

Úszni vízen által: amit kívánsz, megnyered valami nehezen. Úszni: gonosz. Úszni, és háttal elmerülni: büntetést jelez.

*

V

Vacsora. Nehéz álom.

Vadász. Szerencse.

Kernerben: magányos vadásszal találkozni s tőle vizet kérni: leánynak betegség, asszonynak szerelem. R. M. szerint: zöld vadásszal találkozni: kincset találni. Öreg vadász: borús idő. Vadorzó: gond. Vadászkutya: szép idő.

Vágni valamit: jó eredmény.

Vaj. Ha asszony adná: megszerelmesedést mutat; ha férfi: féltékenységet.

Vajat enni: civakodás jóbarátok között. Vajat valakivel köpülni: házasságtörés. (K.)

Vakot vezetni: útonjárónak nagyon kalandos.

Vakot látni: mulatság; kereskedőnek üzleti veszteség. Vak férfival asszonynak menni: hét főbűn egyike. Vakot vezetni: változás. (K.) Vak, aki egyenesen felénk jönne s ránk mutatna: jegyzi, hogy titkainkat a tyúk is kikaparja.

Vakondok. Betegnek: örök éjszakát; egészségesnek: kis hasznot mutat.

Váll. Erősség jele.

Vályog. Szerencse.

Vályogvető: mulatságos látogató.

Vámot fizetni: igen nem jó. (1759.)

Vándorlóval beszélni: hirtelen halál.

Vándorlót házunkba fogadni: házasoknak nem jó.

Vanília. Szerelmeskedés.

Vár. Segítség.

Varga. Meghívás.

Varjú. Haláleset.

Város. Idegen város, amelyen keresztül vándorolnánk: jegyez nagy gondot; halál látogatását. Ismerős városban járni s meg nem állni: nyugtalanság. Összedőlő város: reménytelenség.

Városkapu: nem várt ítélet. (Lőcsei.)

Varrni. Mulatság.

Vas. Gond. Izzó vas: nagy harag.

Vasalni. Levél.

Vásár. Újdonságot mondanak.

Vecsernyére menni: nyugodalmas öregség.

Velős csont. Nagy küzdelemmel elért eredmény.

Vendég. Utazás.

Vendégfogadó. Idegen ember avatkozik ügyedbe.

Venyige. Szerelem.

Vér, amely folyna lábad előtt: veszedelem.

Vért inni: betegség. Vért szívni: bátorság. Aludt vér: nehéz betegség.

Csepegő vér: jó jegy. Vért köpni: gyalázat. Vért edényben felfogni: betegnek gyógyulás. Véres lepedőn feküdni: örökség. (Kerner.) Vérrel írni: szerelem. Vérrel beszennyeződni: jegyeseknek jó, másoknak vándorlás. Véres párna: atya halála. (Lipcsei.)

Vércse, amely vijjog: veszedelem.

Verekedni. Hírnév.

Veréb. Veszekedés.

Verem. Lásd; gödör.

Verejték. Betegnek gyógyulás.

Versenyfutás. Egészség.

Vese. Gyász.

Vesszővel valakit megütni: dicsőség.

Veszekedni. Nehéz munkát jegyez.

Vetni. Jót jelent.

Vetkőzni. Hírbe jössz.

Veres (szín). Mulatság.

Viadal. Egy megkötözöttel: hírnév.

Viaszgyertya. Szenvedés.

Vidra. Jó jövő.

Villa. Akadály.

Villa és kanál együtt: vendégség.

Villámlás. Pénzbeli veszteség.

Vincellér. Öröm.

Villamoskocsi alá kerülni: lázas betegség. (S. j.)

Viola. Az öröm virága.

Virág. Gazdának bő termés.

Virágot árulni: szomorú szerelem.

Vívni. Nyert pör.

Víz. Inni: nem jó jegy.

Hideg vizet inni: bánat; meleget: betegség. Égő víz: öröm. Vízbe ugrani: szomorúság. Vízben látni magad: öregség, Vízben látni másnak arcát: annak halála. Vízben gázolni: nagy fáradság. Nagy víz: irigység. (1833.)

Viza. Levél.

Vőd, ha volna öreg: vigasság; ha fiatal: kicsapongás. (G.)

Völgy. Szerelmeseknek jó jegy.

Vörösbeggyel beszélni: jegyzi meg nem tartott ígéretedet.

*

Az alább következő megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Vadállat: ellenségeinket jelenti. Vadat oktatni: meggyőzni. Vadat látni, hogy szól, megtartsad jól, mit szól: beteljesedik. Vaddal vívni: közembernek jó. Vaddisznót látni: dologgal terhelnek. Vademberrel vetélkedni: jó barátság.

Vágni látni magát: nagy szerencse.

Vak, ki sebes: gonosz. Vakká lenni: betegség, megbántás.

Változni színben: hivatalában megváltozás.

Vakarni: igen jó.

Vándorlani akarni más országba: halált jelent.

Várat látni, belemenni: betegség. Várat megszállni: háborúság. Várban állni, nem mehetni: nagy bánat. Várat vagy házat égni látni: rút házasság. Várba menni: szükség, szorongatás. Vár, bezárlott: ínségből szabadulás.

Varjút látni: préda. Varjút fogni: háborodás.

Vázat látni: rossz esztendő.

Veder vagy vízedény: vigasztalás.

Vendégnek szállást adni: búsulás. Vendégnek gazdálkodni: gyűlölség.

Venni s nem enni: gond.

Veres ruhában járni, öltözni: harag.

Verettetni: nyereség. Verettetni vasszerszámmal: bántás.

Vért látni folyni: veszély. Vért a földre hullatni: jó. Vért köpni gonosz. Vért inni: undorodás.

Vermet látni, beleesni: kárvallás. Vermet nagyot látni: minden jót várhatsz.

Vetemény, mely sárga, feje éretlen: nemsokára jókedved lesz, ha megéred.

Vetni: jó nyeremény.

Viaskodást látni: harag. Viaskodni: hosszú betegség.

Viaszgyertyát látni: szerencsés állapot. Viaszt látni: beteges sors.

Vitéz embert látni: tisztességes. Vitéz embert látni harcolni: terhes munka. Vitéz emberrel vagy urakkal szólani: becsület.

Világot látni: titkos szerelem. Világot, ha nem messze fénylik, látni: jó. Világot vagy tüzet gyújtani, ha meggyullad: hamari előmenetel. Világgal valamit gyújtani: rossz.

Villámlást látni: tisztesség.

Vigasztaltatni: gond.

Virágot szedni: tisztesség,

Vízben bánkódni: szomorúság. Vízben, tisztában, fürödni: egészséget jelent. Vízben mosódni: dolgozás. Vizet, tisztát, inni: kedves. Víz, zavaros: rossz. Vizet átallábalni: ellenséged meggyőzöd. Vizet látni: búbánat, ízetlenség. Vizet inni, hideg: jó; meleg: nem jó. Víz, ha tetszik, hogy ég: öröm. Víz szélén járni: szeretőknek jó, házasemberek nem kedvelik.

*

Z

Zab. Szükség.

Kernerben: zabot árulni: feleséget cserélni. Zaboszsák útonjárónak szeretőt mutat. Zabkenyeret enni: betegnek utolsó órája közeleg. Meleg zab a testünkön: jó asszonyt mutat. Gvadányi szerint: zabot hegyezni: kutyát kefélni.

Zabla. Szerencsés út.

Ha magunk viselnénk a zablát, s egy asszony tartaná: boldog szerelem és uraság.

Zacskó. Nyereség.

Kernerben: zacskó, mely rézkrajcárokkal volna teli: jegyez útonállást. Foltos zacskó: atyafiságos kölcsön. Kövekkel telt zacskó: álmatlan gond. Üres zacskó: keményszívűség. – 1833-as könyv szerint: talált zacskó, amelyet egy előttünk menő szegény ember sárral töltött volna meg: igen nagy szerencsét (ternót) jegyez. – R. M. szerint: zacskó, amely hátunkon öntestünkből nőne: asszonynak szerelmet, leánynak gyermeket mutat.

Zaj, amelynek eredetét nem ismerjük: jó hír. Ha látnánk, mi okozza a zajt: megbánás.

Zálog. Adni: szerelem, venni: szegénység.

Zálogház: halála valakinek, akit egykor nagyon szerettünk. Zálogosdit játszani: komoly szerelem. (1833.)

Zamat (boré): jegyez vendéget.

Zafír. Kellemetlen látogatás.

Zápfog, ha fáj: atyafi halála. Zápfogat csókolni: öregasszonyt mutat.

Zápor. Hasztalan fáradság.

Zár. Titkos ellenség.

Zarándok. Lakásod változik. Zarándokkal beszélni: vendégeskedés; asszonynak: csalfaság.

Zárkában ülni: hasznos cselekedet.

Zászló. Ha vinnéd: tekintély; ha messziről látnád: zavaros idő.

Zavar. Házasság.

Zene. Betegnek nem jó.

Éji zene: szívfájás.

Zerge. Veszély.

Zéró. Szerelem.

Zivatar. Betegség.

Zománc. Bánat.

Zöld. Remény.

Zúgás. Fejfájás.

Zugoly. Titkos szerelem.

Zúgolódás. Levél.

Zuhog. Hosszú élet.

Zúza. Szegénység.

*

ZS

Zsák.

1759-esben: zsák (teli): jólét. Zsák (üres): szegénység. Zsák (lyukas): veszteség. Zsákhordó: nehéz munkát kapsz. Zsákot vinni: nehéz kereset. Zsákolni: büntetés. (Kerner.) Ha zsákod van, vagy zsákot fújsz: céljaidban akadály. Zsákokat egy kocsin látni: jó üzletet csinálni. Zsák gyümölcscsel: jó háztartás. Zsákot vinni látni: sok terhet kapni.

Zseb.

Zseb: légy takarékos. Zsebkendő: valakinek szívességet tenni. Zsebóra: oszd be idődet. Zsebórát találni: váratlan nyereség. Zsebtolvaj: ha városban élsz: asszonyi figyelem. Zseb: öregebb embereknek csalás. Zsebkés: szegénység. Zsebjátszó: jó idő. (R. M.) – Zseb: ajándék. Zsebkés: hű barát. Zsebóra: kötelesség. (K.)

Zsemlye.

Zsemlyét enni: betegség. Zsemlyét sütni: bő jövedelem.

Zsidó.

Zsidótemplom: vizsgáld meg cselekedetedet. Zsidótemplomban lenni: komolyság. Zsidóiskola; pletyka. (R. M.) Zsidó: szerencsés vállalat.

Zsindely. Hideg idő.

Zsír.

Zsír: csömör. Zsír, égő: harag. Zsírt főzni: veszteség. Zsírt enni: rágalmazás. Zsírosnak lenni: betegség. Zsír disznótól: változás az egészségben. (1759.) – Zsír: szerencse a szerelemben és a kereskedelemben. Zsírt enni: kellemetlenség. Zsírosnak lenni: gazdagság. (Kerner.)

Zsold. Szerelem.

Zsoldot kapni a cártól, hogy őt dicsérjük: változás hivatalodban. (Z. M.) Kevés zsoldot kapni: nyugtalanság.

Zsizsik (a búzában) jegyez végrehajtót.

Zsuzsu (-t) óraláncról elveszíteni: jegyez szeretőt elveszíteni; nyakból: férjet. (R. M.)

Zsuppoltatni: gazdagnak uzsora, szegénynek: nem rossz.

Zsuzsannát (a bibliait) látni: szerencsés jegy.